Jens Stoltenberg csütörtökön kijelentette; a NATO abban érdekelt, hogy a Kelet-Európába telepített gyorsreagálású erők számát 13 ezerről 30 ezerre növelje. A NATO-főtitkár elmondása szerint ennek csak egy részét jelentené az úgynevezett "Spearhead" Force (Lándzsahegy), ami összesen 5000 főt számlál majd, és elsődleges célja, hogy az amerikaiaknak legyen egy néhány nap alatt bevethető katonai ereje Kelet-Európában, több mint tízezer kilométerre az amerikai határtól. Stoltenberg szerint ez teljesen összhangban van a NATO nemzetközi követeléseivel, vagyis azzal, hogy a NATO Oroszországot vádolja az ukrán konfliktus gerjesztésével.
2013 augusztusában Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje információkat hozott nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok Ukrajna destabilizálására készül, és ennek előkészületeként mintegy kétezer zsoldost vont össze Bécs környékén. Alig több mint két hónappal később az utolsó legitim ukrán államfő, Viktor Janukovics bejeletette, hogy mégsem írja alá a társulási egyezményt az Európai Unióval. Azonnali reakcióként látszólag civil tüntetések kezdődtek Kijevben. Az álcivil csoportok látható szakszerűséggel folytattak utcai harcot a rendfenntartással, amibe a nyugati befolyás alá került ukrán jobboldali szervezetek is bekapcsolódtak. Február végére a puccs lezajlott, Washington egy nyugatbarát kormányt juttatott kormányra Kijevben, ami azonnal bejelentette, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A liberális sajtó által következetesen "orosz propagandának" minősített tények egy részét mostanra Barack Omaba amerikai elnök is elismerte. Délkelet-Ukrajna többségi orosz lakosságú terület, ahol az emberek nem fogadták el a fegyveres puccsal hatalomra juttatott atlantisták fennhatóságát. Az orosz többségű régiók népszavazásokat követően sorban kinyilvánították függetlenségüket Ukrajnától, később országgyűlési választásokat tartottak, melynek lefolytatását nemzetközi megfigyelők is ellenőrizték. Annak ellenére, hogy Kijevben az atlantisták puccsal jutottak hatalomra, az Ukrajnából kiszakadó országok kormánya pedig választások útján, a nyugati országok Oroszországot vádolják az ukrán konfliktus gerjesztésével.
Stoltenberg szerint a NATO védelmi miniszterei döntést fognak hozni arról, hogy a NATO hat parancsnoki központot telepít a NATO keleti tagállamaiba. A gyorsreagálású erők magukban foglalnak légierőt, szárazföldi haderőt és különleges alakulatokat is, melyek szükség esetén azonnal bevethetőek a NATO keleti határvidékén. Az ukrán kormány megpuccsolása után ez kizárásos alapon Belorussziát és Oroszországot jelenti.
Hídfő.net.ru | NATO gyorsreagálású erők
2014-ben a NATO a walesi csúcstalálkozón döntött arról, hogy létrehoz egy gyorsreagálású egységet, ami a katonai szövetség perifériáján lesz bevethető. Korábban Philip Breedove vezérezredes, az USA európai parancsnokságának vezetője nyilatkozott erről, az amerikaiak már akkor is tényként kezelték a NATO gyorsreagálású erők kialakítását, amikor arról a NATO hivatalosan még nem hozott döntést. A "Lándzsahegy" egy az Egyesült Államok nyomására létrehozott katonai struktúra, aminek egyetlen célja, hogy annak részeként az amerikai csapatok hivatalosan is jelen lehessenek az orosz határ mentén.
A nyugati országoknak szüksége van Oroszország nyersanyagban gazdag területeire, hogy Nyugaton a további erőforrások bevonásával fennmaradhasson az a rablókapitalizmus, aminek létfeltétele az állandó növekedés, és emiatt nyersanyagigénye is egyre nő. A nyugati országoknak bevallottan szüksége van Oroszország nyersanyagaira (ezt még Orbán Viktor is elismeri), azt azonban meg akarják akadályozni, hogy Oroszország maga döntsön saját természeti kincseinek felhasználásáról.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/05/nato-tobbszorosere-noveli-gyorsreagalasu-erok-letszamat