Az IMF 2010-es kipaterolásakor az amerikai Templeton segített a magyar kormánynak azáltal, hogy egy csomó állampapírt vásárolt, így mára a magyar államadósság mintegy 11 százaléka van tulajdonában. Ha bajba kerülne, az nagyon rossz hír lenne a forintnak. Róna Péter szerint az ukrán helyzet miatt közel állunk ehhez.
Az 1947-ben alapított Franklin Templeton Investments nevű amerikai befektetési alap az elmúlt években, különösen 2011-től – több kötvényalapján keresztül – jelentős befektetője lett Magyarországnak. A portfoliójában jóval nagyobb a magyar állampapírok aránya (5-7 százalék), mint más nemzetközi alapoknak, ahol nagyjából a feltörekvő piacokon belüli magyar aránynak megfelelő (1, maximum 2 százalék), azaz szerény mértékű a magyar kötvények részaránya. A kormány nagyon pedálozott, hogy más gigaalapok, így például a Pimco is vásároljon magyar papírokat, ám ez a Templetonéhoz hasonló mértékben nem történt meg.
„Utált” magyarok
A magyar kormány „megmentője”, Michael Hasenstab, a Templeton kötvénypiaci guruja 2012-ben így indokolta, hogy miért ide rakják a pénzüket, persze magas hozamra: „Szeretjük azokat a befektetéseket, melyek jó hosszú távú kilátásokkal kecsegtetnek. Emellett mi általában azokat szeretjük, melyeket mások utálnak, jelenleg Magyarország megfelel ennek a kritériumnak.”
A helyzet az, hogy a Templeton az ugyancsak „utált” és a piacon kockázatosnak tartott, „rázós” orosz, ghánai, iraki, ír, fülöp-szigeteki, Sri Lanka-i és uruguayi, illetve korábban ukrán piacon is vásárolt, ezért a piaci pozíciói az angolszász lapokban górcső alá kerültek. Az Economist november végén hosszú cikkben (a nyitó képben a moszkvai Vörös téren telefonáló Hasenstab fotójával) mutatta be, hogy a Templeton üzletileg oda ment be, ahova mások nem mertek belépni.
„Csúnya rendszereket” támogat
Már az Economist is utalt arra, hogy Hasenstab „csúnya rendszereket” támogat azzal, hogy megveszi az állampapírjaikat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung is foglalkozott a Templetonnal, arra fókuszálva, hogy túlságosan is merészen jár el a többi közt a magyar és az ukrán állampapírok ügyében. Sőt, arra is kitértek, hogy az amerikai kötvényguru Ukrajna kapcsán már kiváltotta a washingtoni Külügyminisztérium rosszallását, mert a State Department úgy ítélte meg, hogy a szakértő a jelentős üzletekkel megtámogatta az oroszbarát, a demokrácia iránt „nem annyira elkötelezett” Janukovicsot.
A Templeton Magyarországon 14 milliárd dollárnak megfelelő kötvényt tart kézben, vagyis ők az ország legnagyobb magánbefektetői, és ezt szintén rossz szemmel nézik. Elemzők ugyanis úgy gondolják, hogy a szakember nagyobb mozgástérhez juttatja Orbán Viktort az EU és az IMF befolyása elleni védekezésben. Magyarázatul a lap hozzáteszi, hogy a magyar kormány korlátozta az igazságszolgáltatás jogkörét, valamint az alapvető szabadságjogokat.
A nyomásgyakorlás újabb eszköze
Úgy tudjuk, a magyar kormányban tartanak attól, hogy politikai nyomás is lehet a Templetonon. Mint megírtuk, a kormánypárti várakozások szerint az elkövetkező években az amerikaiak továbbra is nyomást gyakorolnak az úgynevezett jogállami témákban, illetve például a paksi bővítés ügyében, de történhetnek meglepő dolgok is. Az Egyesült Államok részéről – a kitiltási ügyhöz hasonlóan – „unortodox” nyomásgyakorlási „trükkökre” is számítanak, például arra, hogy az amerikai központú Templeton cégre nyomást helyeznek, hogy rajtuk keresztül próbáljanak üzenni a Fidesz vezérkarnak.
A Templeton vezetőinek nem lehet ugyanis kellemes, ha mondjuk a Wall Street Journalban, vagy a Financial Times-ben úgy jelennek meg, mint diktatúrák támogatói. A jelenlegi amerikai-magyar „jeges” hangulatú kapcsolatokban kormánypárti oldalon azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a magyar kormányt „terelgetni” próbáló Obama adminisztráció áttétes eszközökkel gyakorol nyomást Magyarország legnagyobb hitelezőjére, és rajta keresztül a magyar kormányra.
Ha eladni kényszerül, abból baj lehet
Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának volt tagja az atv.hu-nak azt magyarázta, hogy amennyiben a Templeton befektetői úgy ítélik meg, hogy az orosz és az ukrán piacokon elszenvedett veszteségeket a magyar papírok értékesítésével próbálják csökkenteni, akkor az a forint gyengüléséhez is vezethet. Róna Péter értékelése szerint ezért az orosz, illetve az ukrán helyzet miatt (Kijev államcsőd közeli helyzetben van, a gyakorlatban az ukrán állampapírok értéke nulla – szerk.) a magyar kitettség okán erős a nyomás a forinton. Ha a Templeton a magyar eszközeinek az eladására kényszerül, ez okozhat a 2008-as helyzethez közeli forintesést, hiszen az állampapír-piaci pánik a spekulánsokat is beindította. Róna Péter egyébként piaci forrásokból úgy tudja, hogy pénteken a Templeton elkezdett magyar papírokat értékesíteni, de a rubel némi erősödése után leállt ezzel.
(Hazafi Zsolt)
Bal-Rad komm: „…Szeretjük azokat a befektetéseket, melyek jó hosszú távú kilátásokkal kecsegtetnek. Emellett mi általában azokat szeretjük, melyeket mások utálnak, jelenleg Magyarország megfelel ennek a kritériumnak…”-kacarászik a spekuláns hiéna! (Persze nem az ő bűnük, hogy ÉLNEK A “MAGYAR” POLITIKAI MAFFIÁK által felkínált “BEFEKTETÉSI” LEHETŐSÉGGEL!)
Az írás szerint alaposan kicseszhetnek velünk az amcsik a Templetonon keresztül, amelynek a “befektetései” között 5-7 százalék lehet a magyar arány, ami viszont ORSZÁGUNK külső államadósságának 11 százaléka! Ami számszerűsítve total netto 14 milliárd amerikai dollár.
NO! EZEN A SZÁMON EL KELL KISSÉ GONDOLKODNUNK!
Mert ragozhatnánk, hogy ez mai értéken 3 360 000 milliárd forint ha jól számolunk! Meg hogy ez húszezres bankókból mekkora rakás. De ne ezt ragozzuk, mert belefájdul a fejünk.
Azon matekozzunk inkább-ez egyszerűbb is-hogy a rendszerváltáskor AMIKOR MÉG VOLT 100% ÁLLAMI TULAJDON, A KÜLSŐ ÁLLAMADÓSSÁGUNK NETTO 20 MILLIÁRD AMERIKAI DOLLÁR VOLT!
Ma pedig-állítólag-140 milliárd! Azaz HÉTSZERES!
Miközben az AKKORI állami vagyon 1-5 százalékára csökkent le MOSTANRA! Azaz 95-99 százalékos a veszteségünk! A MI VESZTESÉGÜNK!
Tényleg jól teljesített ORSZÁGUNK az utóbbi negyedszáz esztendő alatt! Páratlan produktum! Ilyesmire már csak Maradék-Ukrajnának van némi esélye!