Közel-Kelet  - Iszlám Állam

Sikerült megakasztani az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges csoport előrenyomulásának lendületét, és taktikája megváltoztatására kényszeríteni a terrorszervezetet - értékelte az IÁ ellen létrejött nemzetközi koalíció eddigi tevékenységét december 3-án Brüsszelben John Kerry(ne feledjük; akinek személyes bűntársai a világra szabadított IÁ-tagok) amerikai külügyminiszter. A politikus szerinti álságos értékelésen hangoztatta, hogy „teljesen világos", hogy már az elmúlt pár hónapban sikerült eredményeket elérni, ám még nagyon sok a tennivaló. „A légicsapások bekerülhetnek a vezető hírek közé, volt belőlük már több mint ezer, de ez jóval több mint katonai koalíció, és nem lenne sikeres, ha csak katonai eszközökre támaszkodna. Az IÁ legyőzéséhez meg kell semmisíteni az ideológiáját, a finanszírozását és a toborzást” - jelentette ki Kerry. A politikus szerint a szervezet továbbra is borzalmas bűnöket követ el, de a nemzetközi beavatkozás képes volt súlyos zavarokat okozni a működésében, az általa ellenőrzött területeken kihívásokkal néz szembe, több hadszíntéren visszaszorulóban van, pénzügyi forrásai megcsappantak, az általa szított gyűlölettel pedig szinte a térség minden médiája és megszólalója szembeszáll, s elítéli. A koalíció sikere Kerry megítélése szerint Irakon áll vagy bukik. „Semmi nem járul hozzá jobban az IÁ legyőzéséhez, mint egy egységes, a társadalom összetételét jobban tükröző és hatékonyabb biztonsági erőkkel bíró Irak” - szögezte le az amerikai külügyminiszter, aki méltatta az iraki kormány intézkedéseit az ország stabilizálása és az IÁ elleni fellépés terén. A politikus Irán szerepéről is beszélt, és úgy vélte, hogy ha Irán támadást intéz az IÁ ellen, és beavatkozásával a terrorszervezet elleni fellépésre szorítkozik, sikerül eredményeket elérnie, akkor az összességében pozitív hatással lehet. „De ez nem olyasmi, amit mi koordinálunk” - tette hozzá az amerikai diplomácia vezetője.
Franciaország készen áll a katonai akciók fokozására, azok gyors és hatékony végrehajtására az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet ellen Irakban - mondta Francois Hollande francia államfő, miután fogadta hivatalában Haider al-Abádi iraki miniszterelnököt. „Továbbra is támogatjuk katonailag Irakot, amely egy nagyszabású terrortámadás áldozata” - fogalmazott a francia elnök a megbeszélés után. „Az iraki hadsereg három hónapja folytat katonai akciókat, a (nemzetközi) koalíció támogatásával, és ezek az akciók vitathatatlan előrelépéseket, és katonai, így tehát politikai sikereket eredményeztek” - hangsúlyozta Hollande. Franciaország „kész fokozni az akciókat és azokat gyorsan és hatékonyan végrehajtani a koalíció részeként", amelyben Párizs kilenc Rafale és hat Mirage típusú harci géppel vesz részt - tette hozzá a francia elnök. Az iraki miniszterelnök azt mondta, hogy Bagdadban „biztonságos a helyzet”. „Jelenleg afelé tartunk, hogy az Iszlám Állam által elfoglalt teljes területünket felszabadítsuk, és úgy gondoljuk, hogy a felszabadulás már nincs messze” - hangsúlyozta Haider al-Abádi. Szerinte „ma már egyre nagyobb az optimizmus és a remény aziránt, hogy Irak képes lesz egységes országként és nemzetként fellépni”. Az iraki kormányfő az újjáépítéshez is segítséget is kért. „Az IÁ által lerombolt övezetek újjáépítése nagyon fontos téma, mert a terrorizmus táptalaja a szegénység és az embereknek a gazdasági helyzet miatti elégedetlensége” - hívta fel a figyelmet. Az IÁ elleni harcra létrejött koalíció első miniszteri szintű brüsszeli értekezletét követően szerdán kiadott zárónyilatkozatban a több mint hatvan részt vevő állam is azt fogalmazta meg, hogy IÁ ellen harcoló nemzetközi koalíció kezd sikereket elérni a dzsihadisták előrenyomulásának megállításában Irakban és Szíriában. Az Iszlám Állam Irakban és Szíriában is jelentős területeket vont ellenőrzése alá. A Washington vezette nemzetközi koalíció augusztus 8-án Irakban, szeptember végén pedig Szíriában is légi hadműveleteket indított a terrorszervezet ellen. Franciaország azonban csak az iraki csapásokban vesz részt, Szíriában a mérsékelt ellenzéki erőket támogatja.

Kenya - al-Shabaab

A szakszervezetek azzal indokolták a lépést, hogy a hatóságok nem tudják garantálni a dolgozók biztonságát. A felhívást mintegy tízezer tanárnak és 6500 további közalkalmazottnak, köztük sok orvosnak és nővérnek továbbították kedden - közölte Wilson Sossion, a kenyai szakszervezetek szövetségének titkára. Kenya északi részén az al-Shabaab iszlamista terrorszervezet kedden megölt 36 bányászt, akik nem muszlim vallásúak voltak. Másfél héttel korábban egy busz 28 nem muzulmán utasát mészárolták le a szélsőséges milícia tagjai. Az al-Shabaab azt akarja elérni a véres akciókkal, hogy Kenya vonja ki békefenntartóit Szomáliából, ahol a terrorszervezet a külföldi katonai misszió megindulása előtt jelentős területek felett gyakorolt ellenőrzést. Kenya gazdaságilag elmaradott északi részén a közalkalmazottak nagy része keresztény, akik az ország nyugati részéből költöztek oda, hogy betöltsék az üres állásokat a képzett munkaerő hiányával küzdő régióban. Az észak-kenyai Mandera megye kormányzója, Ali Roba azt mondta a szakszervezetek lépésére reagálva, hogy a közalkalmazottak elvándorlása tovább mélyítené a térség problémáit. „A terror az terror, mindannyiunkat ugyanúgy érinti” - mondta, hozzátéve, hogy a közalkalmazottak már elkezdték elhagyni a régiót.


Afganisztán
Az Afganisztánban tevékenykedő segélymunkások a nemzetközi erők kivonása miatt úgy érzik, hogy magukra maradtak. Az érintettek mintegy fele kapott idén halálos fenyegetéseket - derült ki egy frissen közzétett felmérésből. A dél-ázsiai országban dolgozó segélymunkások szerint gyorsan romlik a biztonsági helyzet Afganisztánban, a megkérdezettek 60 százaléka védtelennek érzi magát - olvasható a brit és ír jótékonysági intézmények ernyőszervezeteként működő, BAAG nevű csoport által készített felmérésben. A tálib lázadók a nemzetközi erők fokozatos kivonásával párhuzamosan az utóbbi hónapokban fokozták a hadsereg és az országban állomásozó szövetséges csapatok elleni harcukat.  „Az emberek magukra hagyottnak és sebezhetőnek érzik magukat” - mondta Jawed Nader, a BAAG igazgatója. „Azt kockáztatjuk, hogy elárulva fogják magukat érezni a kollégáink Afganisztánban, úgy gondolhatják, hogy hátat fordítottunk nekik, mind biztonsági, mind pedig pénzügyi értelemben” - tette hozzá a tisztségviselő. A segélymunkások háromnegyede úgy látja, hogy az idei évben csökkent a humanitárius szervezetek számlájára utalt adományok összege. Mi több, sokan attól tartanak, hogy a források további beszűkülése várható a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) harcoló alakulatainak idei kivonásával. „A nemzetközi csapatok kivonásának az anyagi támogatások növelésével, nem pedig csökkenésével kellene együtt járnia Afganisztánban” - jelentette ki David Haines, a Mercy Corps nevű amerikai segélyszervezet munkatársa. Az Afganisztánban állomásozó Nemzetközi Biztonsági Erők (ISAF) mandátuma az év végén jár le, jelenleg mintegy 41 ezer NATO-katona állomásozik Afganisztánban, 2012-ben még 130 ezer volt a létszámuk. Kabul szeptember végén írta alá azt a megállapodást, amely megadja a felhatalmazást a katonai szövetség Afganisztánban maradásához. A biztonsági szerződés értelmében 2015-ben is az országban marad 12,5 ezer NATO-katona, akik főleg az afgán biztonsági erők kiképzésével, tanácsadással fognak foglalkozni és támogatást nyújtanak a helyi fegyveres szerveknek.


Bakta Lóránt