Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken bírálta a Nyugatot, amiért az szerinte folyamatosan Oroszországra próbálja hárítani a felelősséget a kelet-ukrajnai válságért, és kijelentette, hogy Moszkva nem szigetelődött el a konfliktus miatt.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri találkozója után tartott sajtóértekezletén Lavrov kijelentette, ez a nyugati politika helytelen, “nem működik”.
Közölte, hogy az 1994-ben aláírt budapesti memorandum, amelyet Ukrajna, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia írt alá, és amely a szovjet utódállamok területén maradt atomfegyverek elszállításáról rendelkezett, nem tartalmazott olyan kötelezettséget, hogy “el kell ismerni egy államcsínyt Ukrajnában”.
Emlékeztetett, hogy a memorandumban az atomhatalmak azt vállalták, hogy nem vetnek be atomfegyvert a szóban forgó államok ellen, és tiszteletben tartják szuverenitásukat, területi sérthetetlenségüket és politikai függetlenségüket.
Megismételte az Ukrajnához intézett korábbi orosz felhívásokat, hogy tárgyaljon közvetlenül az oroszbarát szakadárokkal, mondván, nincs értelme kiutat keresni a válságból az ő részvételük nélkül.
Kijelentette, hogy az összekötő csoportot meg kell őrizni, hogy a Minszkben elért megállapodásokat be lehessen tartani.
Kijelentette, hogy egyes értesülések szerint Petro Porosenko ukrán elnöknek a délkelet-ukrajnai felkelés elfojtására adott utasítása mögött a “külföld áll”.
Véleménye szerint megnő az EBESZ különleges ukrajnai megfigyelő missziójának szerepe a minszki megállapodások teljes körű megvalósításának kényszere és a tűzszüneti megállapodás betartása ellenőrzésének biztosítása miatt.
Lavrov nagyra értékelte az EBESZ soros svájci elnöksége és személy szerint Didier Burkhalter svájci külügyminiszter munkáját. A külügyminiszteri ülésen Szerbia vette át a soros elnökséget Svájctól.
Az EBESZ miniszteri tanácsa végül nem tudott elfogadni közös nyilatkozatot az ukrajnai helyzetről. Az ukrán külügyminiszter szerint a tervezet szövegében mindenki egyetértett, csak Oroszország nem, amelynek eltért a véleménye a többi tagországtól az ukrán konfliktus okait illetően. Mivel a miniszteri tanács döntéseit konszenzussal, ellenszavazat nélkül kell elfogadni, az ülésről nem adtak ki zárónyilatkozatot.
(TASZSZ)