Nem lesz kötelező a forintosítás minden devizahiteles számára, miután Trócsányi László igazságügyi miniszter múlt pénteken kijelentette, a kormány széles körű választási lehetőséget hagyott az ügyfeleknek. Így szabadon dönthetek a devizahitel megtartása mellett azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy 2020 december végéig lejár a szerződésük, de azok is, akik jen- vagy VIP-hitelesek. Önmagában már ez kör is ép elég nagy ahhoz, hogy elborzadjunk: ha a devizahitelek ennyi kárt okoztak a magyar gazdaságnak az elmúlt években, akkor miért hagyunk ilyen sok hiteles számára szabad választási lehetőséget. De a kedden elfogadott törvény még ezen is túl megy, és most már jelentős számú frankhiteles is a maradás mellett dönthet.
A törvény szerint ugyanis akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, felmentést kérhetnek a forintosítás alól . Namármost, az MNB adataival számolva lakáscélú hiteleknél mindazok, akik 2006 decembere előtt vagy 2008 november után vettek fel frankkölcsönt a kamatokat tekintve mindenképpen rosszabbul fognak járni. 2006 áprilisában például a jegybanki adatok szerint 3,48 százalékon adták átlagosan a bankok a változó kamatozású vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálású frankhiteleket. Ennek a hónapnak a végén a 3 havi frank Libor 1,34 százalékon állt, vagyis a kamatfelár 2,14 százalék volt. Ehhez ha hozzáadjuk a háromhavi forint bankközi kamatot (jelenleg 2,1 százalék), akkor 4,24 százalékos kamatot kapunk a forintosítás után. Ez pedig 76 bázisponttal magasabb a kezdeti frankkamatnál. Jól látható az alábbi ábrán, hogy azok a frankhitelesek járnak jobban, akik a legnagyobb csúcsban, 2007 év eleje és 2008 ősze között adósodtak el. Ekkor ugyanis a banki verseny miatt a kamatfelárak jelentősen csökkentek, így a 2,1 százalékos BUBOR-hoz ezt a kisebb kamatfelárat kell hozzáadni. A forintosítás alapvető kedvezményezettjei, már ami a kamatokat illeti, az euróhitelesek, míg vesztesei a jenhitelesek. (Jenhitelekkel kapcsolatos hivatalos adatok jelenleg nem érhetőek el sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok részéről) Igaz ugyan, hogy a svájci frankhitelek felfutásának "dandárja" pont 2007 és 2008-ra esett, ezek a hitelesek pedig jól járnak a forintosításával, de még így is nagyon sokan lesznek azok, akik rosszabbul, ezért akár dönthetnek a devizahitelek megtartása mellett is. Ez pedig nagyon nem jó irány.


Bíró Dalma összeállítása