Kettős fordulat olvasható ki az MNB
pénteken közzétett második negyedéves statisztikáiból a lakosság
hiteltörlesztésére vonatkozóan. Miközben örvendetes módon kisebb arányt
képviselnek azok a hitelek, amelyeket 90 napon túli késedelemmel
törleszt a lakosság, vagyis lefordult március végi történelmi csúcsáról
az NPL-ráta, eközben emelkedett a 90 napon belül nem törlesztett hitelek
aránya. Előbbi 18,8%-on, utóbbi 14,5%-on állt június végén.
Az arány csökkenése nem csupán az új hitelkihelyezések javulásának köszönhető, a nem teljesítő hitelek állománya is csökkent. A lakosság 6426 milliárd forinttal tartozott e statisztika szerint a hitelintézeteknek, amelyből 4290 milliárd forintnyi (vagyis 66,8%) tekinthető szerződés szerint törlesztő hitelnek. A bajban lévő hitelek állománya 1,9%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, hiszen megközelítette az 1207 milliárd forintot. Március végi történelmi csúcsához képest viszont 2,9%-kal alacsonyabb a szám annak ellenére, hogy három hónap alatt gyengült a forint a frankhoz képest, vagyis az átértékelődés inkább növelte, mint csökkentette volna az állományt.
Az alábbi ábra megmutatja, mely hiteleknél vannak igazán gondok. Ebbe a kategóriába tartoznak egyértelműen a szabad felhasználású jelzáloghitelek, függetlenül attól, hogy forint- vagy devizaalapúakról van szó. Drámainak mondható, hogy a jelentős részben fogyasztási célra, de az alacsonyabb kamat miatt ingatlanfedezet mellett felvett hitelek mindössze közel felét törleszti szerződés szerint a lakosság. A legjobban a támogatott lakáshitelek teljesítenek a maguk tartósan 4-5 százalék körüli NPL-rátájukkal.
A teljes lakossági NPL-ráta csökkenése inkább a forinthiteleknek köszönhető, ezeken belül a nem támogatott lakáscélú forinthitelek nem teljesítési aránya három hónap alatt 15,4%-ról 14,5%-ra csökkent. Az arány csökkenése itt valószínűleg annak köszönhető, hogy tavalyhoz képest közel másfélszeresére nőtt az új forinthitel-kihelyezések összege, és a friss hitelek javítják a statisztikát. A devizaalapú jelzáloghitelek NPL-rátája viszont sajnálatos módon 23,1%-ról tovább nőtt 23,2%-ra, ezen belül a devizaalapú lakáshiteleké pedig 17,7%-on stagnált.
A devizahitelesek közelgő megsegítése szempontjából nem mindegy, milyen arányt képviselnek az egyes hiteltípusok a jelentősen késedelmes hitelek körében. A devizahitelesek "megmentésének" fontos aspektusa lenne a 90 napon túli késedelmek problémájának, vagyis az igazán bajban lévők helyzetének a rendezése, erről azonban manapság kevés szó esik. Miközben elsősorban a devizaalapú jelzáloghitelek helyzetének kezeléséről lehet hallani, a nem teljesítő hitelek mindössze 65%-a esik ebbe a kategóriába, jelentős ugyanis a bedőlt szabad felhasználású forinthitelek és a nem ingatlanfedezetű hitelek állománya is.
Hogy közel állhatunk a probléma tetőzéséhez, arra a 90 napon túl késedelmes hitelek arányának örvendetes csökkenése és a gazdasági növekedés beindulása, emellett néhány, fizetőképességet érintő kormányzati intézkedés (pl. rezsicsökkentés) is reményt ad. Valószínű, hogy a kisebb fizetési problémák enyhítésében a jogosult ügyfelek közel 40%-a által igénybe vett árfolyamgátnak is volt némi szerepe. Kétségtelenül rombolhatja azonban a fizetési fegyelmet a "devizahiteles mentőcsomag" folytonos ígérete, ezért illene a kormányzatnak idén végleges intézkedéscsomaggal előállnia. Javíthatja a fizetőképességi problémát, de átütő megoldást valószínűleg nem hoz, ha a tisztességtelen szerződéses feltételek miatti hitel-újraszámítás nyomán csökken majd a bajban lévő törlesztési terhe és tőketartozása.
Az eddigi megoldások - akár bankiak, akár államiak - nem hoztak egyértelmű javulást, ami az átstrukturált hitelek állományának romlásában is látható. A 788 milliárd forintnyi hazai átstrukturált lakossági hitelnek több mint a fele (51,8%-a) volt június végén 90 napon túli késedelemben, szemben az egy évvel korábbi 46%-kal.
A bankok lakossági hitelportfólió-tisztítása eközben továbbra is lassan halad. A jelzáloghitelek mögötti fedezet érvényesítésének jogi lehetőségét tovább rontja a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása és a devizahitelekhez kapcsolódó végrehajtások leállítása is.
A Nemzeti Eszközkezelő májusig 60 milliárd forintnyi hitelintézeti tartozástól szabadította meg a lakosságot. Év végéig várhatóan teljesíti az intézmény a korábbi célt, miszerint 25 ezer ingatlant vesz át az adósoktól, megszabadítva őket a hitel terhétől. Látható azonban, hogy a Nemzeti Eszközkezelő tevékenysége a bajba kerültek töredéke számára nyújt csak megoldást. A Portfolio által megkérdezett bankok nagy része hasznosnak tartaná a program időbeni kiterjesztését, ugyanakkor a bizonytalan tartalmú, de régóta lebegtetett magáncsőd bevezetésével kapcsolatban nagyobb megosztottságot tapasztaltunk a pénzügyi szektorban.
Hogy miként rendezzék a 90 napon túli késedelembe esett ügyfelek problémáját, azzal kapcsolatban megkérdeztük májusban a Portfolio Hitelezés 2014 konferenciájának közönségét. Megosztott a szakma: szóba jöhet a részleges tartozáselengedéssel kombinált forintosítás (ilyen volt 2012-ben), a Nemzeti Eszközkezelő jogosultsági körének kiterjesztése és egy olcsó (pl. állami) kiváltó hitel biztosítása mellett a magáncsőd bevezetése és az elsétálási (walk-away) jog megadása is a hallgatóság számára. Ősszel dőlhet el, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások elszámolása mellett a forintosítás is hoz-e tehercsökkenést a devizahitelesek számára, illetve hogy a forinthitelesekre is kiterjedő, jelentős késedelmeket kezelő állami megoldás rendelkezésre áll-e majd a nem fizetés problémájának átfogó rendezésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése