Az 1928-ban kiadott könyvet több mint
ötven nyelvre fordították le, az utókor a huszadik század egyik
legfontosabb háborúellenes remekműveként tartja számon. Most Peter
Eickmeyer grafikus értelmezésében 70 nagyméretű és több mint 100 kisebb
rajz eleveníti fel a regényt. A képek egy sötét, komor világot
ábrázolnak fekete, hamuszürke és földszínű árnyalatokkal.
Remarque háborús sérültként már
1917/18-ban elkezdte írni könyvét egy kórházban, később azonban
felhagyott vele, és csak 1927-ben vette elő újra a kéziratot, hogy
befejezze művét - idézte fel Thomas Schneider, az íróról elnevezett
osnabrücki békeközpont vezetője. Mint mondta, a regény nem önéletrajzi
alapú, jóllehet első megjelenésekor ezt sugallták. Remarque akkoriban
újságíró volt, ennek megfelelően számos forrást felhasznált a könyv
megírásához.
Peter Eickmeyer is hasonló alapossággal
dolgozott: képeinél történelmi hitelességre törekedett. Feleségével,
Gaby von Borstellel külön utánajárt például annak, mikor váltotta fel a
heggyel díszített porosz sisakot a hathatósabb védelmet nyújtó
acélsisak. Grafikáin tudatosan utal híres háborús filmek motívumaira és
képzőművészeti alkotásokra, például Pablo Picasso Guernicájára is.
A grafikus szerint csak véletlen
egybeesés, hogy éppen az első világháború kitörésének 100. évfordulóján
jelenik meg könyve. Mint mondta, már régóta akart készíteni egy
képregényalbumot, Remarque művével pedig 2009 óta foglalkozik, részben
lokálpatriótai indíttatásból, hiszen a világhírű író is Osnabrückből
származott. A kötet a bielefeldi Splitter Kiadónál jelenik meg.
A képregényalbum a képregények egy
típusa. Eredeti angol elnevezése, a graphic novel (rajzolt regény) arra
utal, hogy az általa feldolgozott történet jóval hosszabb és
összetettebb mint a más, füzetek formájában megjelenő képregényeké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése