Fizetésnap után is mínuszban: kölcsönből él a magyar

A magyar fiatalok zöme már kért és kapott is kisebb-nagyobb összegű kölcsönt élete során. Hogy kik segítették ki őket átmeneti pénzzavarukban és mennyivel, az változó, ám az általánosnak tekinthető, ha ilyesmire kényszerülnek, attól kifejezetten rosszul érzik magukat kortól és nemtől függetlenül.

Ahogy Kovács Kristóf mondja: ahányszor kölcsönre szorulok, azt mindig egyfajta kudarcként élem meg: képtelen vagyok beosztani azt, amim van. – Mondjuk igaz, 110 ezer forintos nettó fizetést nem is könnyű – mondta. – Ha egy bulival több jut egy hónapra, az már gond, s egy-egy váratlan kiadás, mondjuk például egy esküvő a baráti körben – ami ebben a korban bizony elég gyakori – szinte kigazdálkodhatatlan problémát jelent a számomra. Ilyenkor aztán nem tehetek mást, mint kölcsön kérek, többnyire a nagymamámtól. S én még olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy van kitől kérnem, s általában kapok is. Bevallom, sokszor úgy, hogy aztán nem is kell visszaadnom. De ettől aztán még rosszabbul érzem magamat. Úgy próbálok kompenzálni, hogy segítek neki cipekedni, vagy a ház körüli munkákban. Ettől függetlenül a kérdés ott motoszkál minden alkalommal a fejemben: meddig mehet ez így, meddig szorulhatok még szülői, nagyszülői segítségre?

Sokáig szülői, nagyszülői segítségre szorulhat még a fiatal – állítja a pszichológus szakember. – Ám minél tovább, annál frusztráltabb lesz tőle az, aki kér. Pedig sajnos sokakra jellemző, hogy nem tanulták meg beosztani a pénzüket, bármennyijük van, mindig többet költenek. De ennél sokkal nagyobb problémának látom, hogy már nem csak a fiatalok, de a középkorú lakosság zöme is annyira keveset keres, hogy azt művészet volna beosztani. Nem is megy nekik, ezért egyre többször és többen fordulnak valakihez kölcsönért.

Ezt látszik alátámasztani a K&H pályakezdők jóléti index friss felmérése is: a fiatalok közel háromnegyede már kapott kölcsönt a szüleitől, nagyszüleitől. – Szerencsésnek mondhatók, mert az a jellemzőbb, hogy amikor kérnek, kapnak is – áll a felmérésben. – Negyvenkilenc százalékuk eddig mindig, 24 százalék néha kapott kölcsönt. Többnyire testvérekhez, közeli barátokhoz fordulnak a fiatalok pénzügyi gondjaikkal, távolabbi rokonokat már jóval kevesebbszer keresnek meg anyagi segítségért. Barátoktól kölcsönkérni inkább a keleti országrészre jellemző, nyugaton kevésbé. A nyugati országrész fiataljaira sokkal jellemzőbb a „nem kérek, és nem adok kölcsönt” elv. A párkapcsolatokban több nő, 45 százalék kért kölcsön a párjától, mint férfi, utóbbiaknak csak 25 százaléka számolt be erről.

A felmérést végzők kitértek a kölcsön összegére is: a baráti, rokoni
kölcsönök mértéke jellemzően tízezer forint alatti, s a 25 ezer forintos értéket is csak a válaszadók negyede említette. Ha viszont több pénzre, 100 ezer forint feletti összegre volt szükségük, azt már jellemzően bankoktól kérték a fiatalok. – A fiatalok többsége inkább azt vallja, hogy először megpróbál pár hónapig gyűjteni, mintsem hogy kölcsönkérjen – mondta Bába Ágnes, a K&H Bank Lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese. – Ám ez az elképzelés a megtakarítási szokásaikban nem igazán érhető tetten, 64 százalékuk ugyanis nem rendelkezik semmilyen megtakarítással.

A felmérésből az is kiderül, hogy a baráti kölcsönök visszafizetésének határidejét a kölcsönt adók nem veszik nagyon szigorúan. Csak nyolc százalék nem fogad el semmilyen késést sem, 18 százalék számára pedig akár több hónap késés is belefér. S még a kölcsönösszeg növekedésével sem lesznek szigorúbbak a kölcsönt adók a visszafizetés pontosságával. Sőt, minél nagyobb az összeg, annál több késést tolerálnak – derült ki a felmérésből. – A 10 és 50 ezer forint közötti kölcsönöknél a kölcsönadók 44 százalékának néhány hét, 17 százalékának néhány hónap az elfogadható türelmi idő. Ötvenezer forint felett már 34 százalék mondja azt, hogy néhány hónapos visszafizetési késedelmet is tolerálna. Ezek szerint tehát a fiatalok tényleg csak olyan pénzt adnak kölcsön, amit hosszabb időre is tudnak nélkülözni. Ha viszont egyáltalán nem kapnák vissza a barátoknak adott kölcsönt, az okozna egy kis feszültséget a barátságban. Komolyabb probléma vagy akár a barátság megszakadása következne a kölcsön vissza nem fizetéséből 38 százalékuk szerint. A férfiak egy kicsit érzékenyebbek erre, de ez valószínűleg annak tudható be, hogy ők nagyobb összegeket is adnak kölcsön. Azzal viszont mégis csak kevesen értettek egyet, 14 százalék, hogy tisztább helyzetet eredményezne, ha a család és a barátok helyett banktól kérnének kölcsönt.

Ugyanakkor nagyvonalúak a fiatalok a kamattal kapcsolatosan, csak elvétve gondolják úgy, hogy családi és baráti kölcsönök esetén indokolt lenne kamatot felszámítani. A férfiak ebben a kérdésben gyakorlatiasabbnak tűnnek, több mint kétszer annyian fogadják el kamat felszámítását, mint a nők.

Fizetés után is mínuszban

Átlagosan 120 ezer forint hiteltatozása van a somogyi háztartásoknak minden hónap végére. Ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb felméréséből. Tehát csaknem még egy átlagfizetést elköltenek az emberek egy hónapon belül. Összességében körülbelül 450 milliárd forintnyi folyószámla hitele van a magyaroknak, akiknek a körében ez a konstrukció népszerűbb, mint a személyi kölcsön, mert bármire fel lehet használni. A bankok szerint egyébként sokan annyira kimerítik a folyószámla hitelüket hónap végére, hogy még a fizetésük jóváírása után is mínuszban maradnak.
(sonline)