Devizahitelek: Az Országgyűlés július 4-i döntése – És annak jogi, s pénzügyi vonzatai

Orbán Viktor miniszterelnök és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. július 4-én. MTI Fotó Kovács Attila

Fidesz: “Folytatjuk, amit elkezdtünk!”

Rogán Antal (Fidesz) azt ígérte, hogy “mi azt fogjuk folytatni, amit elkezdtünk”, megvédik a deviza- és forinthiteleseket, kiállnak a rezsicsökkentésért és folyatják azt. Ez az üzentünk az októberi önkormányzati választásra – tette hozzá, megjegyezte: ez lesz a harmadik választás idén.

Az előző két választáson az ellenzéki pártok elégtelent kaptak, ennek az lehetett az oka, hogy a kormányzó pártok az elmúlt négy évben és a jövőben sem fognak megijedni a bankoktól és a multiktól, és ha kell velük szemben is mindig a magyar családok oldalára állnak – ismertette.

Kitért arra, hogy a nap folyamán a parlament elfogadja a devizahiteleseket segítő törvényt, amelyhez módosító indítványt nyújtottak be, hogy a bankok a következő három hónapban se emelhessenek kamatot…

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára közölte: a Fidesz-KDNP-kormány folytatja azoknak a károknak helyrehozatalát, amit a szocialista kormányok okoztak 2002 és 2010 között. Ide sorolta az államadósság mértékét és a devizahitelesek segítését.

Lefolytatta a devizahiteleseket segítő törvényjavaslat vitáját az Országgyűlés július 4-én

A Kúria jogegységi határozatával összefüggő kérdések

Répássy: “Az állam a közérdeket védelmezi a perekben”

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében arról beszélt: a pénzintézeteknek az állammal szemben kell pert indítaniuk, amikor vitatják a szerződésmódosítások tisztességtelenségét, egyoldalúságát, így az államnak kell megvédenie a Kúria által kimondottakat. Hozzátette: az államnak a devizások és más kölcsönfelvevők érdekeit kell képviselnie, a közérdeket védelmeznie. Jelezte: a módosító indítványok tisztázzák ezen eljárások részleteit és speciális eljárási határidőket tartalmaznak. Az államtitkár leszögezte azt is: a törvény elfogadása után “széttéphető papírokká” válnak a most közzétett egyoldalú módosítások, azok ugyanis már nem léphetnek hatályba.

Fidesz: “Eljön a tisztességes bankok ideje”

Mengyi Roland (Fidesz) az eddigi mentőintézkedések betetőzésének nevezte a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatot. Szavai szerint egyik bank sem engedheti meg, hogy tisztességtelenül, erőfölénnyel visszaélve, az ügyfelek rovására járjanak el és szétterítsék a felelősséget. A pénzintézeteknek tisztességesen kell forgatniuk a pénzt és fair módon eljárni – jegyezte meg.

A kormánypárti politikus a Gyurcsány-Bajnai kormányok egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy 140-szeresére emelkedett a lakosság devizaadóssága, s félmillió család otthonára került jelzálog.

Kitért arra is: a törvény felülírja szerződésekkel összefüggésben az elévülést is, így meg lehet akadályozni, hogy a bankok ezzel az indokkal bújjanak ki a hatálya alól. A módosítás a 2004 május 1. után felvett kölcsönökre érvényes, mert akkortól számítanak kötelezőnek az uniós irányelvek – tette hozzá.

Párttársa, Turi-Kovács Béla szerint a gordiuszi csomót nem lehet egyszerre elvágni, a méltányosság elvének alkalmazásakor a forinthiteleseket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Álláspontja szerint a változást csak úgy lehet a jogrendszerbe illeszteni, hogy a jogbiztonságot is fenn kell tartani.

MSZP: “Az előrelépés jó, de további intézkedések kellenek”

Burány Sándor (MSZP) kis lépésnek nevezte a benyújtott törvényjavaslatot, ugyanakkor kifogásolta, hogy a zárószavazás előtt visszaléptek egyet. Jogosnak nevezte, hogy a parlament törvénybe írja a Kúria döntését, azzal ugyanakkor nem értett egyet, hogy az uniós csatlakozás előtti szerződéseket nem érintik. A szocialista politikus az árfolyamveszteséget nevezte a probléma valódi okának, amire szavai szerint semmilyen megoldást nem kínál a kormány. Emiatt a gazdaságpolitika átalakítását sürgette és azt javasolta, hogy különítsenek el 300 milliárd forintot a presztízsberuházások rovására, hogy legyen fedezet a nehézség helyzetbe került emberek megsegítésére. Burány Sándor a Nemzeti Eszközkezelő helyett egy ingatlanalap létrehozását szorgalmazta.

Jobbik: “Jannak jó elemei és tévútjai a javaslatnak”

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a javaslatnak vannak jó és hibás elemei, és vannak tévútjai is. Az MSZP által javasolt alapot az eszközkezelőhöz hasonló konstrukciónak nevezte, és kijelentette: a tulajdonosok ne legyen bérlők lakásukban. Kitért arra is: lehet, hogy az oligarchák egy ötéves ablakperiódus alatt rendezni tudják helyzetüket az eszközkezelőnél, de az átlagemberek nem. A jobbikos politikus felháborítónak tartotta a Bankszövetség hozzáállását is amiatt, hogy meg akarják mondani, kinek segítsen az állam. Leszögezte: csak olyan bankokat tűrnek meg, amelyek képesek a magyarok gyarapodás érdekében dolgozni és nem vesznek el igazságtalanul semmit. A cél, hogy egy forint sem maradhasson indokolatlanul a pénzintézeteknél, a “lopott holmit vissza kell adni” – fogalmazott.

Az LMP továbbment volna

Schiffer András (LMP) az MSZP-re reagálva azt mondta: “2010 előtt a forint túl volt értékelve, így nem az árfolyamot kell okozni, hanem azokhoz kell fordulni, akik ezt előidézték”. Jelezte: a Kúria döntésével összhangban továbbmentek volna és a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentést is indokoltnak tartják visszafizettetni.

Répássy Róbert támogatást kért

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint látszik az egyetértés, ezért a javaslat elfogadását kérte és jelezte, hogy további lépések következnek.

Megszavazzák a napirendet a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. július 4-én. Elöl jobbról Orbán Viktor miniszterelnök, balról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter, mögöttük jobbról Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, balról Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. MTI

Elfogadta a Ház a devizahiteleseket segítő törvényt – 2014. július 4.

Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.

A Ház: 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket. Semmisnek mondja ki az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzintézeteknek.

A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.

A törvény elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban “vélelmezni kell”, hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e.

A törvény lefekteti a bankok által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A jogszabály a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek.

A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.

A törvény tartalmazza a folyamatban lévő perek és végrehajtások felfüggesztését is, legkésőbb december 31-éig. A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.

A meglévő szerződések esetében – akár forint- akár devizahitek – az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták.

A kabinet kormány várhatóan az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépéseket tesz: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

A Kúria június 16-án mondta ki, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

Fidesz sajtótájékoztató: “A parlament igazságot szolgáltatott a devizahiteleseknek”

A parlament igazságot szolgáltatott a devizahiteleseknek, minden jogtalanul elvett pénzt néhány hónapon belül visszakaphatnak – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken újságíróknak.

A kormánypárti politikus leszögezte: az Országgyűlés pénteki döntése nyomán kamatos kamattal együtt visszajár mindaz, amit elvettek az árfolyamrés formájában, az egyoldalú szerződésmódosítások, kamatemelések formájában. Ezzel helyreállnak a szerződés eredeti feltételei a kamat vonatkozásában – jegyezte meg.

Kifejtette: egy átlagos devizahiteles akár 600 ezer és 1 millió forint közötti összeget is visszakaphat az év vége felé, emellett pedig jelentősen csökkenni fog az az összeg, amit kamatként ki kell fizetniük.

Rogán Antal szavai szerint ezt két másik parlamenti döntés is követni fogja: egyrészt meghatározzák, hogy milyen formában kaphatják vissza az érintettek a pénzösszegeket, másrészt dönteni fognak a devizahitelek forintra váltásáról. Erre a parlament szeptemberi ülésén, a Fidesz évadnyitó frakcióülését követően kerül sor – jelezte a frakcióvezető, hozzátéve: a kormányt addig tárgyalásokra kérték, továbbá arra, hogy tisztázza a Bankszövetséggel a feltételrendszert. A Fidesz képviselőcsoportja egyetlen dolgot kötött ki: a devizahitelek forintosítására ne piaci árfolyamon, hanem az árfolyamkockázat megosztásával, egy kedvezőbb árfolyamon kerüljön sor – emelte ki Rogán Antal.

A fideszes politikus azt mondta: az első jóváírások novemberben lehetnek, miután az első jogerős döntéseket októberre várják. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kérésének megfelelően először a devizahitelesek, majd a forinthitelesek esetében lehet döntés, mert a nyári szünetben csak a devizás ügyeket tárgyalhatja a bíróság. Hozzátette: nagyjából ugyanannyi forinthiteles per várható, mint devizás, s az ő esetükben a jövő év elején lehet döntés.

Kitért arra is: azok, akik kiszabadultak a devizacsapdából, ugyanúgy kérhetik igazukat, mert őket is átverték, de ezt nem az Országgyűlés, hanem a Kúria döntése alapján kérhetik, azaz egyenként vagy csoportosan perelniük kell.

Rogán Antal arról is beszámolt: a parlament döntése minden kamatemelést felfüggesztett, vagyis ha most hirdettek ki ilyet pénzintézetek, az nem következhet be. Ha pedig most lépne hatályba kamatemelés, akkor visszafizetési kötelezettségük van. Nem engedik, hogy a következő 3-4 hónapban – amíg a perek lezárulnak – “újabb bőrt nyúzzanak le az emberekről” – tette világossá a Fidesz frakcióvezetője.

Orbán: “Eljöhet a fair bankok korszaka”

Pilisborosjenő, 2014. július 4. – Orbán Viktor miniszterelnök szerint a devizahiteleseket segítő törvényjavaslat elfogadásával új időszak nyílhat, eljöhet a fair bankok korszaka.

A kormányfő Pilisborosjenőn – egy gyógyszeripari cég üzemavatóján tartott beszédében – reagált a parlament pénteki döntésére, a devizahiteleseket segítő jogszabály elfogadására.

Orbán Viktor történelmi napnak nevezte a mait, mert – mint fogalmazott – “könnyen lehet, hogy új korszakot nyitottunk meg”, amelyben az emberek végre úgy fogják érezni, hogy nem mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb: az igazság és a törvény az ő oldalán áll, és “előfordulhat, hogy Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok korszaka” – kommentálta az Országgyűlés döntését a miniszterelnök.

Elemzők: “A törvény a vártnál nagyobb terhet ró a bankokra”

A devizahitelesek megsegítését célzó első elfogadott törvény a korábbi becslésekhez képest várhatóan nagyobb terhet jelent a bankoknak – vélik az MTI által megkérdezett elemzők.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője elmondta: a korábbiakban ismertté vált módon semmis az árfolyamrés, helyette az MNB középárfolyamát kell alkalmazni visszamenőleg. Emellett a törvényi vélelem alapján minden egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen volt 2004. május 1. óta, amely “egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével” – tette hozzá.

Az elemző elmondta: a bankok a vélelem ellen bírósághoz fordulhatnak rendkívüli eljárási renddel, kicsinek látszik azonban az esélye, hogy a tisztességtelenség vélelmét megdönthetik bármelyik általános szerződési feltétel és ügylet esetében.

Török Bálint rámutatott: mivel az árfolyamrés semmissége, illetve a tisztességtelenség miatt az adósoknak járó összegek megfizetésének módját, azaz az elszámolásokat egy várhatóan szeptemberre elkészülő törvény szabályozhatja, egyelőre nagyon széles sávban mozognak a becslések, mekkora összeget fognak a hitelnyújtók a hitelfelvevőknek megfizetni vagy jóváírni.

Elmondta: korábban nem volt szó minden devizaalapú hitel bevonásáról, inkább csak a lakáscélú jelzálog hitelekről, valamint a forinthitelekre való kiterjesztésről sem, és a tisztességtelenség bankokra háruló cáfolata is növeli a várható veszteséget. Így 400-500 milliárd forinttól 900 milliárd forintig tartó értékek ismertek eddig a bankszektort érő együttes veszteségről – mutatott rá.

Hangsúlyozta: a devizaalapú hitelek forintosításáról ősszel születhet törvény. A részletek, különösen az átváltási árfolyam nem ismert, de valószínű, hogy (bár a Kúria jogegységi határozata erről nem szólt) nem piaci árfolyam lesz; emiatt a hitelnyújtók további komoly, több 100 milliárd forint veszteséggel szembesülhetnek.

Török Bálint úgy becsülte, hogy az OTP várható vesztesége a kamatrés miatt 20-30 milliárd forint, az egyoldalú módosítások miatt legalább 70-80 milliárd forint lehet; a forintosítás miatt további 70-90 milliárd forint képzelhető el. A becslés frissítésére rövidesen sor kerülhet – tette hozzá.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a múlt pénteken benyújtott törvényhez fűzött módosító javaslatok egy részét – így például, hogy a meglévő forint- és devizahitel-szerződések esetében az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták – már beárazták a befektetők.

A szakértő elmondta, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége miatti visszatérítésekkel kapcsolatos banki veszteségeket ugyancsak beárazták a piacon, azonban a forinthiteleknél az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos visszatérítések, valamint a devizahitelek esetében az árfolyamkockázat megosztása az először becsültnél több költséget jelent majd a bankok számára.

Kuti Ákos emlékeztetett az osztrák Erste Group csütörtöki bejelentésére, amely szerint a csoport magyar és román érdekeltségeinek gyenge eredményei miatt rekordösszegű, 1,6 milliárd eurós (495,8 milliárd forintos) konszolidált veszteségre számít 2014-ben. Az Erste Group jelentős veszteségekkel számol Magyarországon a devizahiteles csomag miatt, és közlésük szerint részben emiatt emelték meg a tervezett kockázati költségeket.

Az Equilor elemzője szerint jelenleg még nem lehet pontos becslést adni arra, mennyibe kerül majd a bankoknak a devizahiteles mentőcsomag; vannak 400-500, de 900-1000 milliárd forintra vonatkozó becslések is.

Kuti Ákos szerint a következő 1,5-2 hónapban, a további nyitott kérdések rendezéséig nyomás alatt maradnak a bankpapírok.

Bankszövetség: “Méltánytalan a devizahitelesek megsegítését célzó törvény”

A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja az Országgyűlés által július 4-én elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenően a szigorú felügyelet alatt álló bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.

A bankszövetség az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében leszögezte, hogy a hitelintézetek mindig az aktuális jogszabályoknak megfelelően nyújtották szolgáltatásukat, amelyet a devizahitelezés elmúlt tizenkét éve során mind jogalkotói, mind bankfelügyeleti szempontból szigorú ellenőrzés és folyamatos jóváhagyás kísért.

A szövetség rámutat: az új jogszabály által érvényesített gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra – teszik hozzá.

Ha a hitelszerződéseket ki lehet vonni a polgári törvénykezés általános elévülési szabályai alól, akkor a továbbiakban bármilyen szerződéstípust, akár az adásvételi-, bérleti- vagy munkaszerződéseket is új szabályok alá lehet helyezni – visszamenőleges hatállyal – érvel a szervezet.

A bankszövetség a jogbiztonság fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra a tartalmi és formai hibák miatt.

A közleményben jelezték: a bankok továbbra is érdekeltek abban, hogy a devizahiteles kérdést minden fél számára megnyugtatóan és igazságosan, a forinthitelesek érdekeit is figyelembe véve rendezze az Országgyűlés. Ehhez a pénzintézetek az általános jogelveken alapuló és a társadalom egészének érdekeit szem előtt tartó jogszabályokat tartanak szükségesnek, amelyek előkészítéséhez felajánlják szakmai támogatásukat és együttműködésüket.

“Az OTP-nek a vártnál többe kerül az elfogadott törvény”

“Az OTP-nek a vártnál többe kerül a devizahiteles törvény, a bank élni kíván perindítási jogával az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel tisztességessége bizonyítására” – közölte a bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján július 4-én.

A tájékoztatás szerint az elfogadott törvény alapján az OTP Csoportnak az árfolyamréssel kapcsolatos visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forint. Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra képzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd forintot érhet el, amit 2014 második negyedévében számolnak el. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásoknál.

“Az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétellel kapcsolatos perek a bank szerint a devizaalapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintot, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további 20-30 milliárd forintot érinthetnek. A törvény elfogadott változata 40 milliárd forinttal növelte a várt összeget” – tudatta a bank.

MTI