Folytassa Mr. Goodfriend!

Amit André Goodfriend ideiglenes ügyvivő tesz, egybecseng az amerikai külügyminisztérium elvárásaival – mondta Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár. Szerinte Goodfriend egy igazi profi.

Thomas Melia az ATV-ben sugárzott interjúban, arra a felvetésre, hogy egyesek szerint már nincs szó barátságos párbeszédről, és az amerikai kormány beavatkozik a magyar belügyekbe azt mondta, hogy André Goodfriend az egyik legkiválóbb, legtöbbre tartott diplomatájuk, „igazi profi”.

Elégedettek vele

Azt is mondta, hogy André Goodfriend „pont azt a munkát végzi Budapesten, amivel a külügyminiszter és az Egyesült Államok elnöke megbízta, vagyis például kapcsolatot tart emberekkel a kormányon belül és a kormány kívül is”.

Tüntetésre járni kötelesség

Thomas Melia a budapesti tüntetésekre utalva elmondta, hogy a diplomaták bevett gyakorlatának számít, hogy személyesen figyelnek meg nyilvános eseményeket. Szerinte az az állítás, hogy az ideiglenes ügyvivő részt vett a demonstráción, nem teljesen igaz. „André Goodfriend azt tette, ami a munkája, és a főnökei nagyra értékelik Washingtonban”.

Goodfriend marad Magyarországon

Arra a kérdésre, felmerült-e, hogy az ügyvivőt hazahívják, vagy hogy éppen ellenkezőleg, nagyköveti rangba kerüljön, azt mondta: az elnök jelöltje Colleen Bell. Thoma Melia reméli, Colleen Bell jelölését hamar elfogadják a szenátusban, hogy a „nagykövet asszony mielőbb Budapestre utazzon, és André Goodfrienddel együtt a budapesti misszión dolgozzon”.
(Origo)

Bal-Rad komm: Jóbarát Andris Szíriában szerzett tapasztalatokat, és Pesten tökéletesíti tudományát. Fölforgatás, zsarolás, uszítás!

Cukrosbácsi majd akkor lesz, ha már áll a bál a pesti Majdanon.

“…André Goodfriend azt tette, ami a munkája, és a főnökei nagyra értékelik Washingtonban” – és ez itt a lényeg! Hogy a washingtoni FŐNÖK mit akar! Ha estleg elakadna, hát majd jön neki segíteni Victoria Nuland! A cukrosnéni.

Devizavisszásságok

Nem lesz kötelező a forintosítás minden devizahiteles számára, miután Trócsányi László igazságügyi miniszter múlt pénteken kijelentette, a kormány széles körű választási lehetőséget hagyott az ügyfeleknek. Így szabadon dönthetek a devizahitel megtartása mellett azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy 2020 december végéig lejár a szerződésük, de azok is, akik jen- vagy VIP-hitelesek. Önmagában már ez kör is ép elég nagy ahhoz, hogy elborzadjunk: ha a devizahitelek ennyi kárt okoztak a magyar gazdaságnak az elmúlt években, akkor miért hagyunk ilyen sok hiteles számára szabad választási lehetőséget. De a kedden elfogadott törvény még ezen is túl megy, és most már jelentős számú frankhiteles is a maradás mellett dönthet.

A törvény szerint ugyanis akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, felmentést kérhetnek a forintosítás alól . Namármost, az MNB adataival számolva lakáscélú hiteleknél mindazok, akik 2006 decembere előtt vagy 2008 november után vettek fel frankkölcsönt a kamatokat tekintve mindenképpen rosszabbul fognak járni. 2006 áprilisában például a jegybanki adatok szerint 3,48 százalékon adták átlagosan a bankok a változó kamatozású vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálású frankhiteleket. Ennek a hónapnak a végén a 3 havi frank Libor 1,34 százalékon állt, vagyis a kamatfelár 2,14 százalék volt. Ehhez ha hozzáadjuk a háromhavi forint bankközi kamatot (jelenleg 2,1 százalék), akkor 4,24 százalékos kamatot kapunk a forintosítás után. Ez pedig 76 bázisponttal magasabb a kezdeti frankkamatnál. Jól látható az alábbi ábrán, hogy azok a frankhitelesek járnak jobban, akik a legnagyobb csúcsban, 2007 év eleje és 2008 ősze között adósodtak el. Ekkor ugyanis a banki verseny miatt a kamatfelárak jelentősen csökkentek, így a 2,1 százalékos BUBOR-hoz ezt a kisebb kamatfelárat kell hozzáadni. A forintosítás alapvető kedvezményezettjei, már ami a kamatokat illeti, az euróhitelesek, míg vesztesei a jenhitelesek. (Jenhitelekkel kapcsolatos hivatalos adatok jelenleg nem érhetőek el sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok részéről) Igaz ugyan, hogy a svájci frankhitelek felfutásának "dandárja" pont 2007 és 2008-ra esett, ezek a hitelesek pedig jól járnak a forintosításával, de még így is nagyon sokan lesznek azok, akik rosszabbul, ezért akár dönthetnek a devizahitelek megtartása mellett is. Ez pedig nagyon nem jó irány.

Bíró Dalma összeállítása

Amerikai szemmel a közel-keleti átrendez(őd)és

Nem született megállapodás az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokon, így meghosszabbították azokat. A bejelentést, amely egy évvel korábban még válságot jelentett volna, most különösebb aggodalmak nélkül fogadták. Az Egyesült Államok és Irán kapcsolatában bekövetkezett változást az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet megjelenése idézte elő - állapította meg George Friedman, a texasi székhelyű Stratfor geopolitikai hírszerző és elemző cég elnöke.

A Geopolitical Weekly című online hetilapban a szerző rámutat: az IÁ ideológiai szempontból nem sokban különbözik a többi radikális iszlamista szervezettől, míg azonban az al-Kaida szórványos, bár kiterjedt terrorszervezet maradt, az IÁ földrajzi entitásként jelent meg Szíriában és Irakban. Ez a tény nem csak a térségbeli államok politikájának és egymáshoz való viszonyának az új helyzethez való igazítását követeli meg, de a regionális hatalmak - közöttük Törökország, Irán és Szaúd-Arábia - álláspontjának felülvizsgálatát is. Irakban - Bagdadtól északra és nyugatra - a szunnita IÁ jelentős erőt képvisel, és fenyegeti Bagdad fennhatóságát, valamint a kurd területeken folyó kőolaj-kitermelést. Szíriában az IÁ hatása még összetettebb: egyfelől erősíti Bassár el-Aszad elnök rendszerét, másfelől gyengíti annak többi ellenzékét.

A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.

A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.

„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.

Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.

Hírfigyelő Szolgálat

A világ túlsó felén is folyik az erődemonstráció

Hadgyakorlaton vettek részt az 525. vadászrepülő század gépei és hajózói, műszaki szakemberei Japánban. A vadászbombázó repülőgépek az amerikai Elmendorf-Richardson légibázisról repültek át Japánba, a Kadena légibázisra, a november 8-19. közötti Keen Sword hadgyakorlatra.

A Raptorok egyrészt a japán önvédelmi légierő repülőgépeivel együtt hajtottak végre kiképzési feladatokat, másrészt a Szíriával és Afganisztánnal elfoglalt amerikai kormány küldött nehezen félreérthető üzenetet Kínának. Az F-22 Raptorok nemrég hajtottak végre első, éles bevetéseiket Szíria felett, így az amerikai légierő legfejlettebb, hadműveletekben már alkalmazott, ötödik generációs vadászbombázójának számít. Ez a tény további jelentőséget kap, ha a nemzetközi légtérben repülő amerikai felderítőgépek elleni agresszív és veszélyes kínai fellépésre(???), vagy Délkelet-Kínai tenger felségterületi joga körüli vitákra gondolunk.

Magát a Keen Sword hadgyakorlatot 1986 óta rendezik meg. A gyakorlat során tengeralattjárók és felszíni hajóegységek elleni hadviselést, légiharcokat és légvédelmi feladatokat gyakorolnak. Idén 11 ezer katona, tengerészgyalogos és tengerész vett részt a gyakorlaton.

Gölöncsér Miklós

Amerika nyerészkedni akart az ukrán szénkatasztrófán

Ukrajnának nincsenek tervei arra vonatkozóan, hogy szenet vegyen az Egyesült Államokból, mert túl magas árakra kaptak ajánlatot. Jurij Zjukov helyettes energia- és szénipari miniszter elmondása szerint ehelyett Vietnámmal és Ausztráliával tárgyalnak nagyobb szállítmányokról. Zjukov szerint amikor a nyári időszakban tárgyaltak az amerikaiakkal, 130 dolláros áron akartak szenet eladni Ukrajnának, amit már akkor is túl magas árnak találtak, főleg, hogy a magas ár nem tartalmazná a szállítás és logisztika költségeit. Most, hogy téli időszak van és Ukrajna az energetikai katasztrófa szélén áll, az amerikaiak még többet kérnének.

Az ukrán média korábbi jelentései szerint az ország energetikai hálózata nem rendelkezik a tél átvészeléséhez szükséges erőforrásokkal. November elején a hőerőművek teljesítményét 15%-al csökkentették, 19-én reggel pedig két széntüzelésű hőerőművet le kellett állítani. Porosenko azt követően a médián keresztül igyekezett meggyőzni az embereket, hogy a problémát hamar megoldják, mert "a szén könnyen beszerezhető a világpiacról". Éppen csak azt felejtette el említeni, hogy az ukrán hőerőműveknek nem csak szén kell, hanem antracit, - egy igen ritka anyag (92-98%-os széntartalom), ami a világ szénkészletének csak alig több mint 1%-át teszi ki. Emiatt most Vietnámmal zajlanak a tárgyalások, ott ugyanis az átlagosnál magasabb arányban van jelen az antracit. Amit szintén elfelejtett említeni Porosenko, hogy Vietnám maga is Ausztráliából akar szenet importálni, saját használatra, tehát Vietnámnak aligha vannak fölösleges készletei. Az antracit beszerzése terén idén télen gyakorlatilag csak Ausztráliára számíthatnak, mert a lengyelektől nem tudnak szerezni, az amerikaiak pedig - a szükséghelyzetet kihasználva - drágán akarják adni.

A múlt hét folyamán a Centrenegro vállalat szállítmányai elkezdtek megérkezni Ausztráliából, év vége előtt pedig Dél-Afrikából várnak mintegy 320 ezer tonnányi szenet. Az ukrán energiaügyi minisztérium emellett egy 509 ezer tonnás szállítmánnyal is számol, amit a Luganszki Népi Köztársaság területéről várnak, orosz közvetítéssel. A hírek szerint Ukrajna ezen felül Oroszországtól is vásárolna 1,3 millió tonna antracitot még év vége előtt.

Tehát a nyugati országoktól segítségre nem számíthatnak. Az Egyesült Államok ehelyett kihasználja a szorult helyzetet és a küszöbön álló katasztrófából akar extraprofitot csinálni.

Ha Kijev nem tud megállapodni az oroszokkal, az azt a veszélyt rejti magában, hogy Ukrajna elektromos áram nélkül marad egész télen. Porosenko egyébként szintén elrendelte az energiaügyi minisztériumnak, hogy készítsék fel a hálózatot arra, hogy végső esetben Oroszországból fognak elektromos áramot importálni.

http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/amerika-nyereszkedni-akart-az-ukran-szenkatasztrofan

Török-orosz gázüzlet, és a dollár kiszorítása

Oroszország és Törökország megállapodott, hogy a jövőben fokozzák a Kék Áramlat gázvezetéken exportált gáz mennyiségét, évente mintegy 3 milliárd köbméterre. Az orosz energiaügyi minisztérium vezetője, Alexander Novak jelentette ezt be, miután összeült egy orosz-török kormányközi bizottság.

Alexander Novak, energiaügyi miniszter

Az együttműködés fokozásának már voltak jelei, a Gazprom október elején jelentette be, hogy a két ország megállapodott a Kék Áramlaton át történő gázexport fokozásáról, akkor ez évi 16-ról 19 milliárd köbméterre növelést jelentett. A miniszter bejelentése szerint a 3 milliárd köbméterre vonatkozóan is Törökország jelentette be igényét, nem a Gazprom tett rá javaslatot. A technikai részletek kidolgozását a Gazprom jelenleg a török Botas energetikai céggel együtt folytatja.

A török fél nyilatkozatából azonban más is kiderült. A kormányközi bizottság döntéseiről vélhetően még idővel fognak újabb információk előkerülni, mert a gázüzleten kívül azt is nyilvánosságra hozták, hogy a két ország megállapodott az államközi üzleti kapcsolatokban a nemzeti valuták előnyben részesítéséről. A találkozón a felek megállapodtak arról, hogy a közeljövőben kidolgozzák az erre vonatkozó jogi kereteket. Azt követően a török és orosz vállalatok az egymás közötti kifizetésekben dollár helyet a lírát és rubelt fogják használni. A kormányközi bizottság emellett létrehozott egy munkacsoportot, ami a bankközi együttműködések előkészítését végzi.

A nyilvánosságra jutott kevés információ alapján okkal gondolható, hogy Törökország nyugat és kelet közti egyensúlyi politikája idővel változni fog. A Gazprom szeptemberben hozta hivatalosan is nyilvánosságra, hogy addigra majdhogynem minden ügyfele aláírta a megállapodást, miszerint a jövőben nem dollár használatával, hanem rubelben fizetnek az olajért és földgázért. A Gazprom értelemszerűen nem szokta nyilvánosságra hozni az üzleti titkokat, de mindebből az információból már sejthető, hogy Törökország rubelben vagy saját nemzeti valutájában fizet a Kék Áramlaton érkező gázért (vagy a közeljövőben már abban fog).

Nem lenne meglepő, ha Törökországban ennek hatására megszaporodnának a látszólag civil, valójában Washingtonból kézi vezérléssel irányított megmozdulások. Az Erdogan-kormány éveken át kontroll alatt tartott egy felforgatási kísérletet, nem egy alkalommal ennek érdekében a közösségi hálók használatát is korlátozták. Évekkel ezelőtt Törökországban azonnal tömeges civil megmozdulások kezdődtek, amikor az Erdogan-kormány bejelentette, hogy kivonul a Nabucco projektből. A tüntetéseknek természetesen semmi köze nem volt a gázüzlethez, ehelyett korrupciós ügyekben, stb. történtek kiszivárogtatások, amivel  közösségi hálókon keresztül a kormány ellen uszították az embereket.

http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/torok-orosz-gazuzlet-es-dollar-kiszoritasa

Maradék-Ukrajna: Nagy Honvédő Háború pedig nem is volt!

Az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottsága elfogadta a nácizmus dicsőítése elleni harcról szóló határozatot.

Csak három állam – az USA, Ukrajna és Kanada szavazott ellene. Az ENSZ Közgyűlés határozata “mély aggodalmát fejezi ki a náci mozgalom dicsőítése kapcsán, bármilyen formában jusson is az kifejezésre: a neo-nácizmus, a Waffen SS egykori tagjai heroizálása, műemlékek és emlékhelyek építése, nyilvános tüntetések megrendezése formájában”. A dokumentum megállapítja azt is, hogy egyre több rasszista jellegű incidens történik szerte a világon.

A “nagyszerű” híren felbuzdulva a kijevi udvar máris közzétette legújabb tézisét:

Nagy Honvédő Háború pedig nem is volt!

Ennélfogva pedig haladéktalanul be is terjesztik már a jövő héten a Rada elé a verdikttervet: az iskolai tankönyvekből és a tannyagból töröltessék el az ezzel kapcsolatos valamennyi eddigi “hazugság”!

UKRAJNA HŐSI HARCA 1939 szeptember elsején kezdődött, az ország felszadadítása pedig a “D” nappal, azaz a normandiai szövetségesi erők partraszállásával kezdődött meg!

Ha pedig valaki azt hinné, hogy ez csak egy tréfa – ki kell ábrándítsuk! A törvénytervezet már a kijevi Rada előtt van, és SÜRGŐSSÉGGEL FOGJÁK TÁRGYALNI!

Maradék – Ukrajnának most ez ugyanis a legnagyobb gondja!

A “KiberBerkut” nevű hackercsoport pedig feltörte Joe Biden alelnök minapi gyarmatlátogató küldöttsége egyik magasrangú tagjának a hordozható adathordozójáról lecsen anyagot. Közzé is tették az interneten.
A közzétett dokumentumok igen magvas része az amerikaiak “eszközszállítási” listája, és magas rangú ukrán tisztek megkenegetéséről tanúskodnak.

Az amerikai adófizetők nagyon fognak örvendezni ezek láttán

https://balrad.wordpress.com/2014/11/26/maradek-ukrajna-nagy-honvedo-haboru-pedig-nem-is-volt/