Moszkva, Brüsszel, 2023. szeptember 17. vasárnap (MB)

A kijevi vezetés, NATO hátvédelemmel orosz területekre és objektumokra mért drón- és tüzérségi csapásokkal próbálja a maga javára fordítani az előnytelen harctéri helyzetet, egyszersmind megerősíteni ingadozó hatalmi pozícióját azokkal szemben, akik békekötést sürgetnek Oroszországgal – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.

Mindennapossá váltak a dróntámadások Moszkva és a Krím ellen. Az ukrán dróntámadások miatt  vasárnapra virradóra is szüneteltetni kellett a forgalmat a moszkvai légikikötőkben. A krími város kikötője ellen szeptember 13-án elkövetett támadás után, melyben helyrehozhatatlanul megrongálták a Minszk nevű partraszálló hajót és a Doni Rosztov nevű tengeralattjárót, újabb dróntámadást intéztek Szevasztopol ellen is.

Noha az orosz légvédelemnek sikerült kivédenie a moszkvai és a krími dróntámadásokat, egy orjoli középületet dróntalálat ért, Dnyepropetrovszkban pedig infrastruktúra rongálódott meg. Belgorodot 24 óra leforgása alatt 30 drón-, aknavető és ágyútámadás érte. Vorozsezsben három, Kurszkban egy ember halálát okozták a becsapódott lövedékek. Donyeckben repeszbombát vetettek be, és kioltották öt ember életét. Intenzív tüzérségi támadás érte a Donyeckben fekvő Szoledart is.

Ezek a támadások ugyan alkalmatlanok arra, hogy változtassanak az ukrán haderő hátrányos helyzetén, de arra jók, hogy elhitessék a lakosság egy részével, hogy a kijevi vezetés ura a helyzetnek – írta tudósítónk.

Megfigyelők az elkeseredettség jelének tartják az ukrán vagdalkozásokat. Hiszen az ukrán haderő nem csak a frontokon nem tudott áttörni, hanem a Fekete-tengerre sem tud többé kijutni az orosz haderő blokádja miatt.

Az oroszok jóindulatán múlik, hogy kiengednek-e a kikötőkből gabonát szállító ukrán teherhajót. Moszkva azért rendelte el a blokádot, mert a Szajhakövető országok megszegték az orosz-ukrán-török-ENSZ gabonamegállapodást, és a teherhajókon fegyvert szállítottak Kijevnek. Most többek között a Dunán keresztül igyekeznek eljuttatni az Ukrajnának szánt hadianyagot. Ezért indít az orosz légierő célzott rakétatámadásokat Ukrajna Duna-parti kikötői, Reni, Izmail és Kilija ellen.

“Ukrajna nagyon nehéz helyzetbe került, őszintén szólva én ’tűzzsáknak’ hívom. Elzárták a tengertől, a Fekete-tengeren szörnyű a helyzet” – vélekedett Oleg Szoszkin, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök tanácsadója a You Tube csatornán.

Az ukrán mezőgazdasági export egyetlen kiútja Bulgárián, Moldován és Románián keresztül vezet. De Magyarország, Lengyelország és Szlovákia döntése az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbításáról hátba szúrás Kijevnek.

“A dolgokat nevükön kell neveznünk, példátlan geopolitikai és geogazdasági csapás” – értékelte a történteket Szoszkin.

Az Egyesült Államok még nem döntötte el, ad-e Kijevnek 300 km hatótávolságú ATACMS (Army Tactical Missile System) rakéta rendszert az oroszok ellen. (Kijev sürgeti, és biztosra veszi kérésének teljesítését.)

Noha Putyin elnök megint jelezte, hogy Moszkva kész a békés rendezésre, és csak Ukrajna pozitív válaszára vár, a nyugati szövetségesek, köztük a magyar kormány még mindig az „orosz agresszióra” hivatkozva utasítja vissza azt, ami az „agressziót” kiváltotta: az orosz biztonsági követelések teljesítését.

Rob Bauer tengernagy, a Nagy Babiloni Szajha katonai bizottságának elnöke szombaton bejelentette, hogy a tömb a hidegháború óta legnagyobb hadgyakorlatára készül Németországban, Lengyelországban és a Baltikumon.

A 2024. februárban és márciusban tartandó „Állhatatos védő” (Steadfast defender) fedőnevű gyakorlaton 40 ezer katona, 50 hadihajó, és 500-700 szárazföldi harci eszköz vesz részt. A hadgyakorlat célja egy feltételezett orosz invázió elhárítása és visszaverése „valósághű forgatókönyv kidolgozásával, valós földrajzi adatok felhasználásával a csapatok részére”.

A hadgyakorlaton Svédország is részt vesz, annak ellenére, hogy még nem tagja a NATO-nak – tudatta Bauer admirális.+++

Kiadta: Magyar Békekör