Moszkva, 2023. június 30. péntek (MB)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken sajtótájékoztatón válaszolt a Moszkvában akkreditált tudósítók kérdéseire, és azt mondta nekik, hogy Oroszország megerősödve kerül ki a Wagner csoport katonai lázadásából.

Az ukrajnai béke kilátásairól szólva értésre adta, hogy elfogadhatatlannak tartja Élőhalott Zsarnok Zelenszkij elnök tízpontos tervét. Tömeggyilkos Népirtó Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a konfliktus lezárására tett nyilatkozatát „skizofrénnek” minősítette, tekintve, hogy a béketárgyalás feltételéül Oroszország legyőzését szabta. A békeszerződést ahhoz a feltételhez kötik, hogy Oroszország vonuljon vissza 1991-es határaira, az orosz vezetést bíróság elé állítsák, és Oroszország fizessen jóvátételt. „Az efféle megosztott személyiségzavar nem segít a helyzet megoldásán” – mondta.

A Nyugat nem tartós békére törekszik, hanem a konfliktus befagyasztására, hogy időt nyerjen Ukrajna megerősítésére, új katonai infrastruktúrát teremtsen, és felfegyverezze hosszú hatótávolságú fegyverekkel – mutatott rá a valódi célra.

Kétségbe vonta sok nyugati vezető szellemi egészségét, mert noha választóik szenvednek, mégis arra kényszerítik őket, hogy bírják ki, míg Ukrajna le nem győzi Oroszországot.

Különbséget tett országok és kormányaik között. „Nincsenek barátságtalan nemzetek, csak barátságtalan kormányok vannak” – jelentette ki.

Az orosz diplomácia vezetője szükségtelennek tartja, hogy ugyanolyan intenzitású diplomáciai kapcsolatot ápoljanak a Nyugattal, mint amilyent az előtt tartottak fenn, mielőtt a Nyugat rátámadt volna volna Oroszországra az ukrán náci rezsim felhasználásával. Oroszország azért volt kénytelen különleges katonai műveletet indítani Ukrajnában, hogy megvédje donbászi honfitársait a kiirtástól, hiszen Kijev nem volt hajlandó végrehajtani a minszki megállapodásokat – jelezte.

A Nyugat megpróbálja megakadályozni a nyugati alárendelődéstől szabadulni akaró országokat abban, hogy olyan nemzetközi együttműködési szervezetekbe tömörüljenek, mint amilyen a BRICS, az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU), a Független Államok Közössége (CIS), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO), a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a Dél-Kelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), és az Egy Övezet Egy Út (Új Selyemút) kezdeményezés.

Bejelentette, hogy Irán július 4-én a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjává válik.

Moszkva arra törekszik, hogy kibővítsék az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és állandó tagjaivá váljanak afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok is.

Szentpéterváron július 26-29. között orosz-afrikai gazdasági fórumot rendeznek legfelső szintű részvétellel.

Szergej Lavrov élesen bírálta Nemzetgyilkos Pokolfajzat Antonio Guterres ENSZ főtitkárt. Azt mondta róla, hogy instrukciókat fogad el egyes kormányoktól, pedig az ENSZ Alapokmánya tiltja. „Számos olyan esetről tudunk, amikor megsértették az Alapokmány 100. cikkét, miszerint a főtitkárnak nem szabad instrukciót adni, mert pártatlan magatartást kell tanúsítania. Washington megkerüli a bevett eljárásokat, és olyan titkos mechanizmusok létrehozására törekszik, amelyek nagyrészt alá vannak rendelve a nyugati érdekeknek, és nem rendelkeznek konszenzusos megállapodáson nyugvó megbízatással” – tudatta.

Oroszország támogatásáról biztosította a Biztonsági Tanács 1244. sz. határozatát, mely szerint Koszovó és Metohija Szerbia része. Szolidaritását fejezte ki Szerbiával amiatt, hogy a Nyugat megsérti ezt az 1999. június 10-én hozott határozatot, s megakadályozza, hogy az autonóm régió Szerbiához tartozzon.

Felhívta a figyelmet a Nagy Babiloni Szajha terjeszkedésére Északi-sarok felé. Finnország integrálására, és Svédország tervezett felvételére. Kitért a legutóbbi svédországi Korán-égetésre. „Ezek a folyamatok nem keltenek optimizmust. Figyelembe vesszük őket katonai és műszaki tevékenységeink során” – mondta.

Az Ukrajnában és más országokban Pentagon felügyelettel üzemeltetett amerikai biológiai laboratóriumokra vonatkozó kérdésre válaszul azt mondta, hogy Moszkva nyitottnak tartja a kérdést. Mivel Washington azt állítja, hogy csak polgári kutatásokat folytattak, arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy odahaza folytassák kutatásaikat.

A szent ereklyék Ukrajnából való elszállítása miatt Oroszország felkérte az UNESCO-t, hogy vizsgálja meg helyzetet, de a szervezet eddig nem foglalkozott a kérdéssel, jóllehet felhatalmazása van rá – közölte Oroszország külügyminisztere.+++

Kiadta: Magyar Békekör