Moszkva, 2023.április 6. csütörtök (MB)

Oroszország a világ elé tárta külpolitikai koncepcióját a világ átalakításáról, a szembenállás együttműködéssel történő felváltásáról. A március 31-én elnöki rendeletbe foglalt dokumentumból a Magyar Békekör azt a célt emelte ki, hogy az államok szuverén egyenlőségén, a fejlődési modell, a társasalmi berendezkedés, a politikai és gazdasági rend megválasztásához való jog tiszteletben tartásán alapuló világrendet akarnak megteremteni, egyszersmind biztosítani Oroszország népeinek és gazdaságának biztonságos fejlődését.

Az orosz külpolitikai koncepció értelmében lehetővé válik, hogy megelőző csapást mérjenek arra az ellenségre, amely támadásra készül Oroszország ellen. Az erről szóló passzus így szól: „Az Orosz Föderáció abból a feltevésből indul ki, hogy fegyveres erőit a nemzetközi jog általánosan elismert elveivel és normáival, az Orosz Föderáció nemzetközi szerződéseivel és az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban lehet használni. Oroszország az ENSZ Alapokmányának 51. cikkét megfelelő és nem felülvizsgálandó jogalapnak tekinti az erőszak önvédelemben történő alkalmazására. Az Orosz Föderáció fegyveres erőinek alkalmazása különösen az Oroszország és (vagy) szövetségesei elleni fegyveres támadások visszaverésére és megelőzésére irányuló feladatokra terjedhet ki, a válságok megoldására, a béke fenntartására (helyreállítására) az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy más kollektív biztonsági struktúrák megbízásából, Oroszország felelős részvételével, állampolgáraik védelmében külföldön, a nemzetközi terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelemre.”

Értékelésük szerint „Az emberiség forradalmi változásokon megy keresztül. Egy igazságosabb többpólusú világrend kialakítása van folyamatban. Visszavonhatatlanul a múltba vész a világfejlődés kiegyensúlyozatlan modellje, amely évszázadokon keresztül biztosította a fejlett gyarmati hatalmak gazdasági növekedését Ázsia, Afrika és a Nyugat függő területei és államai erőforrásainak kisajátítása révén. Erősödik a nem nyugati világhatalmak és regionális vezető országok szuverenitása és versenylehetősége. A világgazdaság szerkezeti átalakítása, új technológiai alapokra helyezése (beleértve a mesterséges intelligencia technológiák, a legújabb információs és kommunikációs, energetikai, biológiai technológiák és nanotechnológiák bevezetését), a nemzettudat növekedése, a kulturális és civilizációs sokszínűség, és más célok és tényezők felgyorsítják a fejlődési potenciálnak a gazdasági növekedés és a geopolitikai befolyás új központjaiba áthelyeződésének folyamatát, és elősegítik a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását.”

De a most zajló, általában kedvező változásokat számos állam nem támogatja, mert hozzászokott a globális dominancia és a neokolonializmus logikájához. Ezek az országok nem hajlandók elismerni a többpólusú világ valóságát, és ennek megfelelően megegyezni a világrend paramétereiben és elveiben. Kísérletek történnek a történelem természetes menetének visszafogására, a versenytársak kiiktatására a politikai-katonai és a gazdasági szférában, valamint az egyetnemértés elnyomására. Az illegális eszközök és módszerek széles skáláját alkalmazzák, beleértve a kényszerintézkedéseket (szankciókat) az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével. Államcsínyeket és katonai konfliktusokat provokálnak ki, fenyegetőznek, zsarolnak, manipulálják bizonyos társadalmi rétegek, csoportok és egész nemzetek tudatát, támadó és felforgató akciókat hajtanak végre az információs térben. A szuverén államok belügyeibe való beavatkozás széles körben elterjedt formája a destruktív neoliberális ideológiai attitűdök rákényszerítése a velük ellentétes hagyományos szellemi és erkölcsi értékekre. Ennek következtében a romboló hatás a nemzetközi kapcsolatok minden területére kiterjed – írják.

A Nyugat veszélyesnek tekinti hegemóniájára Oroszországot, a modern világ egyik vezető fejlődési központjaként történő megerősödését és független külpolitikáját. Az Amerikai Egyesült Államok (USA) és csatlósai ürügyként használták ki Oroszország ukrajnai lépését létfontosságú érdekeik védelmében, és súlyosbították régóta tartó oroszellenes politikájukat, új típusú hibrid háborút robbantottak ki. Céljuk Oroszország minden lehetséges módon való gyengítése, beleértve konstruktív civilizációs szerepének, hatalmának, gazdasági és technológiai képességeinek aláásását, kül- és belpolitikai szuverenitásának korlátozását, területi integritásának megsértését. Ez a nyugati politika átfogóvá vált, és immár doktrinális szinten rögződött. Ez nem az Orosz Föderáció elhatározásából következett be. Oroszország nem tartja magát a Nyugat ellenségének, nem szigeteli el magát a Nyugattól, és nincsenek vele szemben ellenséges szándékai; Oroszország reméli, hogy a jövőben a nyugati közösséghez tartozó államok felismerik, konfrontációs politikájuk és hegemón ambícióik kilátástalanok, figyelembe veszik a többpólusú világ összetett realitását, és újra pragmatikus együttműködést folytatnak Oroszországgal a szuverenitás, az egyenjogúság és egymás érdekeinek tiszteletével. Ilyen alapon az Orosz Föderáció készen áll a párbeszédre és az együttműködésre – szögezik le.

Oroszország nemzeti érdekeit a következőkben jelölik meg:

1) az Orosz Föderáció alkotmányos rendszerének, szuverenitásának, függetlenségének, állami és területi integritásának védelme minden romboló külső befolyással szemben;

2) a stratégiai stabilitás fenntartása, a nemzetközi béke és biztonság megerősítése;

3) a nemzetközi kapcsolatok jogi alapjainak megerősítése;

4) az orosz állampolgárok jogainak, szabadságjogainak, és törvényes érdekeinek védelme, valamint az orosz entitások védelme a külföldi illegális behatolásokkal szemben;

5) biztonságos információs tér kialakítása, az orosz társadalom védelme a pusztító információs és lélektani befolyás ellen;

6) az orosz nemzet megőrzése, a humán tőke építése, valamint a polgárok életminőségének és jólétének javítása;

7) az orosz gazdaság fenntartható fejlődésének előmozdítása új technológiai alapokon;

8) a hagyományos orosz erkölcsi és szellemi értékek előmozdítása, az Orosz Föderáció soknemzetiségű népe kulturális és történelmi örökségének megőrzése;

9) a környezetvédelem, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetgazdálkodás biztosítása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.

Oroszország stratégiai céljai a következők:

1) igazságos és fenntartható világrend kialakítása;

2) a nemzetközi béke és biztonság, a stratégiai stabilitás fenntartása, az államok és népek békés egymás mellett élésének és fokozatos fejlődésének biztosítása;

3) segítségnyújtás a nemzetközi közösség hatékony átfogó válaszainak kidolgozásában a közös kihívásokra és veszélyekre, beleértve a regionális konfliktusokat és válságokat is;

4) a kölcsönösen előnyös és egyenlő együttműködés előmozdítása minden állammal, és konstruktív álláspontot képviselő szövetségeivel, valamint az orosz érdekek érvényesítése a multilaterális diplomácia mechanizmusaival;

5) az idegen államok és szövetségeik által végrehajtott oroszellenes tevékenységek elleni küzdelem, és az ilyen tevékenységek megszüntetéséhez szükséges feltételek megteremtése;

6) jószomszédi kapcsolatok kialakítása a szomszédos államokkal, hozzájárulás a területükön kialakuló feszültségek és konfliktusok megelőzéséhez és megszüntetéséhez;

7) segítség nyújtása az orosz szövetségeseknek és partnereknek a közös érdekek előmozdításában, biztonságuk és fenntartható fejlődésük biztosításában, függetlenül attól, hogy a szövetségesek és partnerek nemzetközi elismerésben részesülnek-e, vagy nemzetközi szervezetekben tagságot kapnak-e vagy sem;

8) a többoldalú regionális szövetségek és integrációs struktúrák képességének kibontakoztatása és megerősítése Oroszország részvételével;

9) Oroszország világgazdasági pozíciójának megszilárdítása, az Orosz Föderáció nemzeti fejlesztési céljainak elérése, a gazdasági biztonság szavatolása és gazdasági potenciáljának kiaknázása;

10) Oroszország érdekeinek biztosítása a világ óceánjain, a világűrben és a légtérben;

11) annak biztosítása, hogy Oroszországot külföldön objektíven észleljék, megszilárdítsa pozícióját a nemzetközi információs térben;

12) erősíteni Oroszország szerepét a globális humanitárius térben, megszilárdítani az orosz nyelv pozícióját a világban, hozzájárulni a történelmi igazság és Oroszország világtörténelemben betöltött szerepének megőrzéséhez külföldön;

13) az orosz állampolgárok és jogi személyek jogainak, szabadságjogainak és jogos érdekeinek átfogó és hatékony védelme külföldön;

14) kapcsolatok kialakítása a külföldön élő honfitársaival és teljes támogatásuk jogaik gyakorlásában, érdekeik védelmében és az összorosz kulturális identitás megőrzésében.

A koncepció szerint az orosz külpolitika prioritásai a következők:

1) az államok szuverén egyenlősége, a fejlődési modellek, valamint a társadalmi, politikai és gazdasági rend megválasztásához való joguk tiszteletben tartása;

2) a hegemónia elutasítása a nemzetközi ügyekben;

3) az érdekek és a kölcsönös előnyök egyensúlyán alapuló együttműködés;

4) a belügyekbe való be nem avatkozás;

5) a nemzetközi jog uralma a nemzetközi kapcsolatok szabályozásában, minden állam adja fel a kettős mérce politikáját;

6) a biztonság oszthatatlansága globális és regionális vonatkozásban;

7) a kultúrák, civilizációk és társadalmi szerveződési modellek sokfélesége. Az államok ne kényszerítsék rá fejlődési modelljeiket, ideológiájukat és értékrendjüket más országokra. Olyan spirituális és erkölcsi iránymutatásra való támaszkodás, amely a világ összes tradicionális vallására és világi etikai rendszerére jellemző;

8) a vezető nemzetek felelős vezetése, amelynek célja a stabil és kedvező fejlődési feltételek biztosítása mind saját országuk és népük, mind az összes többi ország és nép számára;

9) a szuverén államok elsődleges szerepe a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatos döntéshozatalban.

A többpólusú világrend érdekében a következőket tartják a legfontosabb teendőknek:

1) felszámolni az Egyesült Államok és más barátságtalan államok uralmának maradványait a globális ügyekben, olyan feltételeket teremtve, amelyek lehetővé teszik bármely állam számára, hogy lemondjon neokoloniális vagy hegemón ambícióiról;

2) javítani a biztonságot és a fejlődést biztosító nemzetközi mechanizmusokat globális és regionális szinten;

3) helyreállítani az ENSZ központi koordinációs mechanizmus-szerepét az ENSZ-tagállamok érdekeinek és az ENSZ Alapokmány céljainak megvalósítása érdekében;

4) fokozni a BRICS államközi szövetség, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a Független Államok Közössége (FÁK), az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO), a RIC (Oroszország, India, Kína), valamint más erős orosz részvétellel működő mechanizmusok kapacitását és nemzetközi szerepét;

5) támogatni a regionális és szubregionális integrációt barátságos multilaterális intézményeken, párbeszéd platformokon és regionális szövetségeken keresztül az Ázsia-csendes-óceáni térségben, Latin-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten;

6) fokozni a nemzetközi jogrendszer fenntarthatóságát és fokozatos fejlődését;

7) a méltányos és egyenletes fejlődés érdekében (beleértve a globális energia- és élelmezésbiztonság kezelését) biztosítani valamennyi állam számára a méltányos hozzáférést a globális gazdaság és a nemzetközi szintű munkamegosztás előnyeihez, valamint a modern technológiához;

8) minden területen fokozni az együttműködést Oroszország szövetségeseivel és partnereivel, és elnyomni a barátságtalan államok arra irányuló kísérleteit, hogy akadályozzák az együttműködést;

9) megszilárdítani az egyetemes és hagyományos szellemi és erkölcsi értékek tiszteletben tartásának és védelmének biztosítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket (beleértve az összes világvallásban közös etikai normákat is), és szembeszállni az álhumanista vagy más neoliberális ideológiai nézetekre irányuló kísérletekkel, amelyek az emberiség hagyományos szellemi és erkölcsi értékeinek és integritásának elvesztéséhez vezetnek;

10) elősegíteni a konstruktív párbeszédet, partnerkapcsolatokat és a különböző kultúrák, vallások és civilizációk kölcsönös megtermékenyítését.

A nemzetközi békéről és biztonságról szólva többek között a következőket rögzítik:

Az Orosz Föderáció a nemzetközi biztonság oszthatatlanságából indul ki (globális és regionális vonatkozásban), és a viszonosság elve alapján igyekszik azt valamennyi állam számára egyformán biztosítani. Ennek alapján Oroszország nyitott az összes érdekelt állammal és államközi szövetséggel közös fellépésekre egy megújult, stabilabb nemzetközi biztonsági architektúra kialakításáért.

A fent említett megelőző csapás lehetőségével egyidejűleg leszögezik, hogy Külföldi államok vagy szövetségeik által az Orosz Föderáció szuverenitását és területi integritását veszélyeztető barátságtalan cselekmények esetén, beleértve azokat, amelyek politikai vagy gazdasági jellegű korlátozó intézkedéseket (szankciókat) vagy a modern információs és kommunikációs technológiák alkalmazását foglalnak magukban, az Orosz Föderáció jogszerűnek tartja a szimmetrikus és aszimmetrikus intézkedések megtételét az ilyen barátságtalan cselekmények visszaszorítására, valamint jövőbeni megismétlődésük megakadályozására.

A koncepcióban célokat jelölnek ki a stratégiai stabilitás, a regionális biztonság szavatolásáért, a biológiai fenyegetések elhárításáért és a bio-biztonságért, az információs biztonságért, a nemzetközi terrorizmus kiírtásáért, a nemzetközi és nemzetbiztonságot, az állampolgárok egészségét súlyosan veszélyeztető kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme és fogyasztása elleni küzdelem érdekében, a nemzetközi szervezett bûnözés és korrupció elleni küzdelemért, a természeti és ember okozta katasztrófákból eredő kockázatok csökkentéséért, és az országok ezekkel szembeni ellenálló képességének növeléséért, az illegális migráció elleni küzdelem és a nemzetközi migrációs szabályozás javításáért.

Szabad hozzáférést akarnak biztosítani Oroszországnak a világ óceánjainak erőforrásaihoz, közlekedési útvonalaihoz.

Olyan nemzetközi szerződés megkötését kezdeményezik a fegyverkezési verseny megelőzéséért a világűrben, amellyel minden ország vállalja, hogy elsőként nem helyez el fegyvert a világűrben.

Céljuknak tartják Oroszország biztonságos hozzáférésének biztosítását a nemzetközi (nyílt) légtérben, figyelembe véve a repülési szabadság elvét.

A nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatban vallott koncepció szerint a világkereskedelemnek, a monetáris és pénzügyi rendszereknek alkalmazkodniuk kell a többpólusú világ realitásához, figyelembe kell venniük a gazdasági globalizáció válságának következményeit, szűkíteni kell a barátságtalan államok lehetőségeit arra, hogy túlzottan kihasználják monopolisztikus vagy domináns helyzetüket. Csökkenteni akarják Oroszország függőségét a barátságtalan országoktól, és bővíteni piaci lehetőségeit, növelni nem erőforrás alapú és a nem energiahordozó termékek exportját, építeni kapcsolatukat a konstruktív és semleges magatartást tanúsító országokkal. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek Oroszország egyedülálló földrajzi helyzetének és tranzitkapacitásának kiaknázására a nemzetgazdaság előmozdítása, az eurázsiai közlekedési és infrastrukturális összeköttetések megerősítése érdekében.

Céjuk a környezetre gyakorolt ​​negatív hatások, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló tudományosan megalapozott, nem politizált nemzetközi erőfeszítések előmozdítása, az ökoszisztémák abszorbciós képességének fenntartása és javítása. Az egészségügy területén folytatott nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelése és átpolitizálásának megakadályozása, ideértve a nemzetközi szervezeteken belül is.

A nemzetközi humanitárius együttműködés terén erősíteni akarják a kultúra, a tudomány és a művészet nemzeti fejlődésének tudatosítását, az orosz kultúra diszkriminálása elleni védelmet, valamint Oroszországnak mint élet, munka, oktatás és turizmus szempontjából vonzó államnak az imázsát.

Nyilvános diplomácia mechanizmusokat dolgoznak ki az Oroszországhoz konstruktívan viszonyuló civil társadalom képviselőivel és intézményeivel, politológusokkal, szakértői és tudományos közösségek képviselőivel, az ifjúsági, önkéntes, és egyéb társadalmi mozgalmak részvételével.

Garantált szabad részvételt akarnak az orosz sportolók és sportszervezetek nemzetközi sporttevékenységében. Ezért depolitizálni akarják a nemzetközi sport-kormányközi és állami szervezeteinek munkáját, és új sportegyüttműködési formákat akarnak kidolgozni az Oroszországgal szemben konstruktív politikát folytató államokkal.

A külpolitikai koncepció további célja, hogy pontos információkat terjesszenek külföldön Oroszország szerepéről és helyéről a világtörténelemben, az igazságos világrend kialakításában, beleértve a Szovjetunió döntő hozzájárulását a náci Németország felett aratott győzelemhez és az ENSZ megalapításához, a gyarmatosítás felszámolásához nyújtott széles körű segítségéről, valamint az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek államiságának kialakulásáról.

Elősegítik az igazságnak megfelelő információk eljutását az Orosz Föderáció kül- és belpolitikájáról, történelméről és az élet különböző területein elért eredményeiről.

Nyomon követik az orosz állampolgárokkal és szervezetekkel szembeni barátságtalan akciókat, mint amilyenek a politikai vagy gazdasági jellegű korlátozó intézkedések (szankciók), a megalapozatlan bírósági eljárások, a bűncselekmények, a diszkrimináció, és a gyűlöletkeltés.

Az Oroszországgal szomszédos, a Független Államok Közösségéhez tartozó országokkal kapcsolatos fő cél: a fegyveres konfliktusok megelőzése és megoldása, az államok közötti kapcsolatok javítása és a stabilitás biztosítása, ideértve a „színes forradalmak” kirobbantásának és más, Oroszország szövetségeseinek és partnereinek belügyeibe való beavatkozási kísérletek megakadályozását.

Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos cél: a nemzetközi kérdések békés megoldása abból a feltevésből kiindulva, hogy az északi-sarkvidéki államok különleges felelősséggel tartoznak a régió fenntartható fejlődéséért, és hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-én kelt tengerjogi egyezménye elegendő az államközi kapcsolatok szabályozására a Jeges-tengeren, beleértve a tengeri környezet védelmét és a tengeri területek behatárolását.

Kínával és Indiával, az eurázsiai kontinens két globális hatalmával elmélyíteni akarják baráti viszonyukat, s erősíteni a koordinációt, különös tekintettel arra, hogy mindketten elvi egyetértést tanúsítanak a jövőbeli világrend orosz megközelítésével.

Fejleszteni akarják a gazdasági, biztonsági, humanitárius és egyéb együttműködésüket az Ázsiai-Csendes-óceáni térség államaival, és az ASEAN-tagállamokkal.

Az iszlám világhoz fűződő kapcsolatukról így írnak: A baráti iszlám civilizáció államainak fényes kilátásai vannak arra, hogy a világfejlődés önálló központjaként megállják a helyüket egy többcentrikus világban, egyre keresettebb és megbízhatóbb partnerei Oroszországnak a biztonság és stabilitás biztosításában, valamint a gazdasági problémák megoldásában, globális és regionális szinten egyaránt. Oroszország igyekszik megerősíteni az Iszlám Együttműködési Szervezet tagállamaival folytatott átfogó, kölcsönösen előnyös együttműködést, tiszteletben tartva társadalmi és politikai rendszerüket, valamint hagyományos szellemi és erkölcsi értékeiket.

Afrikáról a következőt írják: Oroszország szolidaritást vállal az afrikai államokkal egy igazságosabb policentrikus világ, és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség felszámolása iránti vágyukban. Ez a vágy egyre erősebb egyes fejlett államok Afrikával szemben folytatott kifinomult neokolonialista politikája miatt. Az Orosz Föderáció továbbra is támogatni kívánja Afrikának, a világfejlődés sajátos és befolyásos központjának létrehozását.

Latin-Amerika: Tekintettel a latin-amerikai és karibi államok szuverenitásának és sokrétű potenciáljának fokozatos erősödésére, az Orosz Föderáció pragmatikusan, ideologiamentesen, kölcsönösen előnyös alapon kívánja fejleszteni velük a kapcsolatokat.

Európáról a következőket vallják: A legtöbb európai állam agresszív politikát folytat Oroszországgal szemben. Céljuk az Orosz Föderáció biztonságát és szuverenitását veszélyeztető, egyoldalú gazdasági előnyök megszerzése, a belpolitikai stabilitás aláásása és a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek erodálása, valamint Oroszország együttműködésének akadályozása szövetségeseivel és partnereivel.

Orosz részről ezzel szemben abban jelölik meg a célt, hogy kialakítsák az európai államok új együttélési modelljét Oroszország, szövetségesei és partnerei biztonságos, szuverén és progresszív fejlődéséért, valamint Eurázsia európai része tartós békéjének biztosítása érdekében, figyelembe véve a többoldalú formátumokban rejlő lehetőségeket, beleértve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet is.

Az európai államokkal való új együttélési modell kialakításának objektív előfeltétele a földrajzi közelség, Eurázsia európai részének népeinek és államainak történelmileg kialakult mély kulturális, humanitárius és gazdasági kapcsolata. Az Oroszország és az európai államok közötti kapcsolatok normalizálását nehezítő fő tényező az USA és egyes szövetségeseinek stratégiai irányvonala, hogy meghúzzák és elmélyítsék a választóvonalakat az európai térségben, gyengítsék és aláássák Oroszország és az európai államok versenyképességét, s korlátozzák az európai államok szuverenitását, biztosítsák az Egyesült Államok globális uralmát. Az európai államok felismerése, hogy nincs alternatívája a békés együttélésnek és az Oroszországgal kölcsönösen előnyös, egyenlő együttműködésnek, külpolitikai függetlenségük szintjének növelése, és az Orosz Föderációval való jószomszédi viszonyra való átállás pozitív hatással lesz az európai régió biztonságára és jólétére, és segíteni fogja az európai államokat abban, hogy elfoglalják helyüket a Nagy Eurázsiai Partnerségben és a többpólusú világban – áll az orosz külpolitikai koncepcióról szóló dokumentumban.

Az Egyesült Államokkal és az angolszász országokkal kapcsolatos orosz külpolitikai célról azt írják, hogy Oroszországnak az Egyesült Államokkal kapcsolatos irányvonala összetett, tekintve, hogy az USA a világfejlődés egyik befolyásos szuverén központja, egyszersmind a kollektív Nyugat agresszív oroszellenes politikájának fő ihletője, szervezője és végrehajtója, az Orosz Föderáció biztonságát, a nemzetközi békét, az emberiség kiegyensúlyozott, méltányos és progresszív fejlődését fenyegető nagy kockázatok forrása.

Az Orosz Föderáció érdekelt a stratégiai paritás fenntartásában, az Egyesült Államokkal való békés együttélésben, valamint az érdekek egyensúlyának megteremtésében Oroszország és az Egyesült Államok között, figyelembe véve az USA jelentős nukleáris hatalmi státusát, valamint a stratégiai stabilitásért és a nemzetközi biztonságért való különleges felelősségét. Egy ilyen amerikai-orosz kapcsolati modell kialakítására akkor nyílik kilátás, ha az Egyesült Államok kész feladni hatalomuralmi politikáját, és felülvizsgálni oroszellenes irányvonalát az Oroszországgal való interakció javára, a szuverén egyenlőség, a kölcsönös előnyök és egymás érdekeinek tiszteletben tartásának elve alapján.

Az Orosz Föderáció a szerint kíván kapcsolatot építeni más angolszász államokkal, hogy mennyire hajlandóak letérni Oroszországgal szembeni barátságtalan útjukról, és tiszteletben tartani jogos érdekeit.

Antarktisz: Oroszország abban érdekelt, hogy a béke, a stabilitás és az együttműködés demilitarizált tereként őrizze meg az Antarktiszt, biztosítsa a környezeti fenntarthatóságot és bővítse jelenlétét a régióban. E célból az Orosz Föderáció kiemelt figyelmet kíván fordítani az 1959. december 1-i Antarktiszi Szerződés rendszerének megőrzésére, hatékony végrehajtására és fokozatos fejlesztésére.+++

Az orosz külügyminisztérium honlapján közzétett külpolitikai koncepció teljes szövege az alábbi linken érhető el: https://mid.ru/en/foreign_policy/fundamental_documents/1860586/

Kiadta: Magyar Békekör