A Friedrich Alexander Egyetem olyan koronavakcinát kutat, amelyet nem befecskendeznek, hanem lenyelnek.
A német Gazdasági- és Klímavédelmi Minisztérium hárommillió euróval finanszírozza a projektet. A lenyelhető mRNS technológiát 2025-ig kell kifejleszteni – a kutatás alapját az általában vulkáni területeken élő mikroorganizmusok képezik.
A cikk magyar fordítása:
A mini vulkánlakók segíthetnek leküzdeni az mRNS-sel történő orális oltás legnagyobb akadályát: Mielőtt egy ilyen vakcinának kifejlődhetne védőhatása a bélben, először át kell jutnia a gyomron. Azonban ez egy igazi gyilkos szerv. „A gyomor nemcsak nagyon savas, hanem hemzseg az enzimektől, amelyek az ételeinket összetevőire bontják” – magyarázza Dagmar Fischer. Ő tölti be a FAU gyógyszertechnológiai és biogyógyszerészeti tanszéki elnöki posztját, és a központi gyártási részlegért felelős a „TEL-DrugDelivery” orális vakcinaprojektben, amelyben a „TEL” a tetraéter lipidek rövidítése. A projektben részt vesz a BianoGMP, az IFB, az Ionovation és a CAM-D Technologies cégek, valamint az Iba nem egyetemi kutatóintézet is.
A tetraéter-lipidek olyan biomolekulák, amelyek kritikusak a mikroorganizmusok túlélése szempontjából kedvezőtlen vulkáni környezetben. Néhány ilyen apró lénynek nemcsak nagyon magas hőmérsékletet kell elviselnie, hanem az extrém savas fürdőket is, amelyek elpusztítják szinte az összes biomolekulát. A normál baktériumok sejtfalait ezek a savak felszakítják. Az “archaeák” viszont túlélik a maró savakat, és túl kell élniük a gyomron keresztül vezető utat is.
A vakcinát jól be kell csomagolni
Még a felkar izomzatában végzett oltásnál is lipidekbe kell csomagolni a vakcinát – még akkor is, ha nem kell túlélniük egy gyomorsavfürdőt. “Az “mRNS” biomolekulából álló vakcinák nagyon érzékenyek, erős sav nélkül is már néhány perc alatt lebomlanak komponenseikre” – magyarázza a teljes projekt koordinátora, Tobias Pöhlmann, a BianoGMP cég munkatársa.
Emiatt az mRNS lipidekbe van csomagolva, amelyek nemcsak stabilizálják a vakcinát, hanem eljuttatják a szervezet sejtjeihez is. Ott aztán a kórokozó specifikus fehérje termelődik az mRNS konstrukciós utasításai szerint. Így az immunrendszer megismeri a vírus egyes részeit, és elkezdi a harcot ellenük. Ha egy beoltott személy később megfertőződik a Covid-19 kórokozójával, az immunrendszer megjegyzi az oltást, gyorsan felveszi a harcot a fertőzéssel, és így általában enyhe lefolyást biztosít.
Az orális oltásnak számos előnye van
A FAU úgy véli, hogy az orális oltás jelentős előnyökkel jár az injekcióval szemben. A vakcina kapszulákba csomagolható vagy tablettákká préselhető, amelyek normál hőmérsékleten tárolhatók. A korábbi Covid-19 vakcinákat viszont fagyasztva kell szállítani, ami már Németországban is kihívásokat jelent, de a globális déli országok sok országában, és különösen a távoli régiókban aligha lehetséges. Ezenkívül az emberek könnyen lenyelhetik a kábítószert önállóan, különösebb útmutatás nélkül.
A Covid-19 elleni védőoltásnak biztonságosnak kell lennie
Amint a lenyelhető gyógyszer készen áll, a kutatók megvizsgálják, hogyan reagál az anyag az emberi szervezetben. A laboratóriumban szimulálják a szájüregben, a gyomorban és a bélben kialakuló állapotokat. “Ott nemcsak azt vizsgáljuk, hogy az mRNS mennyire stabilan éli túl ezt a környezetet, hanem azt is, hogy az archeoszómák károsíthatják-e például a bélsejteket” – magyarázza Dagmar Fischer. Végül a vakcinának is biztonságosnak kell lennie.
A
projekt végén lehetővé kell tenni a kutatás kiterjesztését. “Olyan
platformot akarunk kifejleszteni, amely a Covid 19 vakcinán kívül más
oltóanyagokat is szállít” – mondja Fischer. Végül is az mRNS-oltásokat a
jövőben más veszélyes fertőzések és daganatok ellen is alkalmazni
kell.
https://orvosokatisztanlatasert.hu/szajon-at-beveheto-oltast-fejlesztenek/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése