Moszkva, 2023. február 21. kedd (MTI)

Oroszország sorsdöntő időszakot él át, a világ gyökeres és visszafordíthatatlan változáson megy keresztül. Döntő történelmi események zajlanak, amelyek meghatározzák országunk és népünk jövőjét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzet helyzetéről mondott beszédében az orosz parlamentben kedden.

A Nyugat lehetségesnek tartja, hogy bárkit felhasználjon Oroszország ellen folytatott harcában – figyelmeztetett. Nem törődik azzal, hogy az ukrán csapatok a náci német hadosztályok örököseinek tekintik magukat, a Nyugatot csak az érdekli, hogy harcoljanak érte, akár az ördögről legyen is szó. Egy a cél: engedelmeskedjen a parancsnak, és fegyverként szolgáljon Oroszország ellen – mondta.

Putyin a Nyugat nem titkolt céljának nevezte, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, és a helyi konfliktust globális konfrontációvá eszkalálja. Eddig 150 milliárd dollárral támogatta a kijevi rezsimet. „Hazánk léte forog kockán, ennek megfelelően fogunk reagálni” – tudatta, majd kijelentette: „Oroszországot nem lehet legyőzni a harcmezőn”.

A Nyugatnak számolnia kell azzal, hogy minél hosszabb hatótávolságú fegyverekkel szereli fel Ukrajnát, Oroszország annál messzebbre lesz kénytelen visszaszorítani a nyugati fenyegetést. Putyin elnök bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati nukleáris fegyverzetek korlátozásáról (START) szóló megállapodásban, de nem mondja fel.

Oroszország nem az ukrán néppel áll háborúban, hanem azzal a kijevi rezsimmel és az Ukrajnát politikailag, katonailag és gazdaságilag megszálló nyugati pártfogóival, akik túszul ejtették az ukrán népet – fűzte hozzá.

Oroszország kész volt biztonságról tárgyalni a Nyugattal, de válaszul a NATO keleti terjeszkedését kapta, s új rakétarendszereket európai és ázsiai határain. “Nyitottak voltunk és őszintén készen álltunk a Nyugattal folytatott konstruktív párbeszédre. Kimondtuk és ragaszkodtunk ahhoz, hogy Európának és az egész világnak oszthatatlan biztonsági rendszerre van szüksége, olyanra, amely minden állam számára egyenlő. Hosszú évek óta javasoljuk partnereinknek, hogy együtt vitassuk meg ezt az elképzelést és dolgozzunk a megvalósításán, de a Nyugat ki akart játszani minket, a donbászi konfliktus békés rendezésére tett ígéretei is nyilvánvaló hamisításnak és megtévesztésnek bizonyultak. Hazudtak nekünk, csak az időt húzták, szemet hunytak a politikai gyilkosságok felett” – mondta az orosz elnök.

A nyugati országok megszokták, hogy nem törődnek a világgal, számukra nem létezik becsület, bizalom és tisztesség. A puszta fogalmat sem ismerik. A kolonializmus, a diktátum és a hegemónia hosszú évszázadai során hozzászoktak ahhoz, hogy saját útjukat járják, figyelmen kívül hagyva az egész világot.”

Putyin szerint a Nyugat egy „anti-Oroszország” létrehozását tervezte, hogy elszakítsa Oroszországtól azokat a történelmi régiókat, amelyeket ma Ukrajnának hívnak. A terv nem új keletű, hiszen annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia és Lengyelország is dédelgette már.

Csaknem kétórás beszédében Putyin kitért országának gazdasági helyzetére is. Oroszország gazdaságának sikerült új növekedési ciklust elérnie, közben szerkezete is teljesen átalakult, új piacokra, nem nyersanyagellátásra, hanem hozzáadott értékű árukra fókuszál – mondta. A bruttó nemzeti termék (GDP) 2,1 százalékkal csökkent a Nyugat prognosztizálta 20 százalék helyett. Ígéretes gazdasági projektekkel 134 milliárd dollár tőkeberuházásra számítanak 2030-ig. Az idén új beruházási és adószabályok lépnek életbe: csökkentik a belföldi cégek adó- és adminisztrációs terheit, hosszú távú támogatást nyújtanak az innovatív termékek iránti kereslethez, és állami megrendelésekkel ösztönöznek a fejlesztésre. Idén 55-60 millió tonna gabonát exportálnak.

Új ellátási folyosókat építenek ki különösen Délkelet-Ázsia piacai felé. Döntés született a Moszkva-Kazany autópálya meghosszabbításáról Jekatyerinburgig, Cseljabinszkig és Tyumenyig, később pedig Irkutszkig és Vlagyivosztokig. Potenciálisan Kazahsztánig, Mongóliáig és Kínáig. Kiemelten foglalkoznak az észak-déli közlekedési folyosó fejlesztésével, hogy új utakat nyissanak az üzleti együttműködés előtt Indiával, Iránnal és Pakisztánnal, valamint a közel-keleti országokkal. Fejlesztik a Fekete-tengeri és Azov-tengeri kikötőket is. Az orosz tervek között szerepel a transz-szibériai és a Bajkál-Amur vasút felgyorsított korszerűsítése, valamint az Északi-tengeri útvonal kiépítése. Ezek nem csupán pótlólagos rakományáramlást jelentenek, hanem a szibériai, északi-sarkvidéki és a távol-keleti fejlesztésére irányuló nemzeti feladatok megoldásának alapjait is képezik.

“Munkánk célja nem a jelenlegi körülményekhez való alkalmazkodás, hanem stratégiai feladatról van szó, gazdaságunk új magasságokba emeléséről. Most minden változik, mégpedig nagyon gyorsan változik. Nemcsak kihívásokkal állunk szemben, hanem új lehetőségek is kínálkoznak. Jövőnk függ attól, hogyan élünk velük” – mondta az orosz nemzet helyzetéről tartott beszédében Putyin elnök.+++