Moszkva, 2023. február 1. szerda (MB)

Vlagyimir Putyin csütörtökön Volgográdba utazik, hogy megemlékezzen a nácik felett aratott sztálingrádi győzelem 80. évfordulójáról. Az orosz elnök látogatását a sztálingrádi csata helyszínén üzenetértékűnek tartják a kijevi neonáci vezetésnek és támogatóinak – írta a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

A sztálingrádi csata, a II. világháború legnagyobb ütközete 1942. júl. 17. – 1943. febr. 2. között zajlott, és a Vörös Hadsereg sorsdöntő győzelmével ért véget. Fordulópontnak számított a világháború történetében, a Szovjetuniót megszálló német és a németekkel szövetséges hadseregek felgöngyölítésében, a náci Németország legyőzésében.

Hitler 1941. június 22-én a nyugati hatalmak bátorítására indított háborút a Szovjetunió ellen, felrúgva az 1939. augusztus 23-án kötött német-szovjet megnemtámadási szerződést. A nyugati hatalmak, elsősorban Nagy-Britannia azt tervezték, hogy a náci Németország keleti terjeszkedésének elősegítésével kimaradhatnak a világháborúból, s megállapodhatnak Hitlerrel, hogy részesülhessenek a feldarabolt Szovjetunió területeiből és erőforrásaiból.

A sztálingrádi győzelem hatására kénytelenek voltak feladni tervüket, és szövetségre lépni a Szovjetunióval a náci Németország ellen.

A nyugati hatalmak vezető köreiben a XXI. században újjáéledt Oroszország feldarabolásának terve. Bizonyítja az 1989. december 2-3. között Máltán kötött orosz-amerikai megállapodás nyugati részről történt semmibe vevése, miszerint a NATO nem terjeszkedik Keletre, és nem vonja be soraiba a volt szocialista országokat. Bizonyítja továbbá Ukrajna törvényes rendszerének megdöntése 2014-ben, Ukrajna felfegyverzése, és Oroszország ellen fordítása.

Németország a II. világháború óta először küld tankokat Oroszország ellen.  Lengyelország, Hollandia, Norvégia, Portugália, Finnország is jelezte, kész német Leopard 2 harckocsikat átadni Kijevnek. Az Egyesült Államok Abrams tankokat, Franciaország pedig AMX lánctalpasokat szán az ukrán hadseregnek.

Februártól az év végéig több mint 300 tankot terveznek szállítani Kijevnek. Ezen kívül tárgyalások folynak közép- és nagy-hatótávolságú rakéták, valamint vadászgépek szállításáról is. Igyekeznek eleget tenni a kijevi kérésnek, hogy az ukrán fegyveres erőket olyan fegyverekhez juttassák, amelyekkel Oroszország területe ellen is támadást intézhetnek.

Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei abban bíznak, hogy az ukrajnai csatamezőn legyőzhetik Oroszországot. Kijev vállalta a NATO faltörőkos-szerepét, és katonai, anyagi, emberi tekintetben kiszolgáltatta Ukrajnát a nyugati hatalmaknak, hogy megvédje náci hatalmi rendszerét.

A NATO annak lehetőségéről sem mondott le, hogy közvetlenül is beavatkozzon Oroszország ellen. Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke január végi lisszaboni látogatásán kijelentette: a NATO kész a közvetlen összecsapásra Oroszországgal. +++

Kiadta: Magyar Békekör