Florian Schilling egy természetgyógyász, szakterülete az onkológia és az immunológia, ezeken a területeken végzett kutatásokat. Már itt cseng a fülemben a mondat a géninjekció rajongóitól, hogy: “Kit érdekel Florian Schilling, hiszen nem is orvos!”
Valóban nem az, de az előadását meghallgatva, az a gyanúm, hogy a tudása meghaladja a legtöbb orvosét. Néhány napja került nyilvánosságra ez a videó, (németül értőknek ajánlom végignézni, de csak azoknak, akiket érdekel a molekuláris biológia és a biokémia), https://odysee.com/@florian_schilling_science:d/prefusion:c Most az első 30 percet összefoglalom nektek:
LEHET, HOGY SEMMIT NEM FOGSZ ÉRTENI ABBÓL, AMIT MINDJÁRT OLVASOL.
SEMMI GOND. A GOND AZ, HOGY A GÉNINJEKCIÓVAL OLTOGATÓ ORVOSOKNAK SINCSEN FOGALMA MINDERRŐL.
A géninjekció “tervrajza” volt a téma és a tüskefehérje konformációja. A fehérjék keletkezése egy hosszú aminosavból indul. Ez az aminosav-lánc az, ami három lépésben hajtogatódik. Ahhoz, hogy egy működőképes fehérjét kapjunk, stimmelni kell az aminosavak sorrendjének és a hajtogatás mindhárom lépésének. Ha hiba csúszik a dologba, “szemét” keletkezik, ami jó esetben csak működésképtelen, rossz esetben viszont károkat okoz.
1. kép
3. kép
2. kép
Ha megnézzük a tüskefehérje konformációját (1. kép), láthatjuk, hogy a felső része szélesebb, mint az alsó rész. A felső rész az S1, az alsó az S2. Létezik zárt vagy nyitott konformáció. (2.kép) Csak és kizárólag nyitott konformációban képes a tüskefehérje a testünk saját alkotórészeihez kapcsolódni. Ha a kapcsolódás megtörténik, a tüskefehérje formája megváltozik, ekkor veszi fel a tüske formát és hatol be az emberi sejtekbe. (3. kép)
A 4. kép azt mutatja, hogy hogyan megy végbe a folyamat, mely során az emberi test sejtjei felveszik a tüskefehérjét tartalmazó koronavírust: A tüskefehérje S1 része kötődik az ACE2 receptorokhoz, majd elválik az S2 résztől, ami aztán a vírus maradék részével befúródik a sejtfalba és bejut a sejtbe. Az ACE2 receptor, melyhez az S1 kapcsolódott, elpusztul és ennek komoly következményei vannak: elpusztulnak a mitokondriumok, súlyos gyulladásos reakciók lépnek fel, magas vérnyomás alakulhat ki, rögképződés lehetséges, tumorgének aktiválódhatnak, csökken az immunvédekezés stb.
A géninjekció mellett állást foglaló emberek azt mondják, hogy az imént leírt folyamat kizárólag fertőzés során mehet végbe, a géninjekció által megtermelt tüskefehérje konformációja zárt, nem tud megnyílni és ezért kötődni sem tud az emberi sejtekhez. A gyártó azt állítja, hogy a tüskefehérje “építési tervét” úgy módosították, hogy a termelődő fehérje ne tudja változtatni a helyét, hanem egy transzmembrán-fehérje segítségével a sejtfalon rögzüljön. Még ha tényleg így is tervezték, a terv nem volt sikeres. Tanulmányok bizonyítják, hogy az oltottak testében szabadon kering a megtermelt tüskefehérje. Pl. ez a tanulmány: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34015087/
5. képElvileg egy másik módosítást is végzett a gyártó, amivel azt akarták megakadályozni, hogy a tüskefehérje konformációja nyitottá váljon, hogy az S1 és S2 rész szétválhasson egymástól. Ennek érdekében két darab prolin nevű aminosavat építettek be, ami elvileg lakatként kéne funkcionáljon a tüskefehérje részei között. Ezt a módosítást “2P-Lock”-nak nevezik és ez a tüskefehérje S2 részébe lett beépítve. (5. kép) Készült azonban egy amerikai tanulmány, ami cáfolja, hogy a “2P-Lock” megbízhatóan működik. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35994646/ Ezek az amerikai kutatók 6 darab prolint (6P-Lock) használtak fel és összehasonlították a “2P-Lock”-kal. Az eredmények szerint a “2P-Lock” instabil, nem megbízható, túl meleg hőmérséklet, illetve ismételt fagyasztás hatására elveszíti a funkcióját.
A “2P-Lock”-ot beépítette az oltóanyagába a J&J, valamint a Pfizer és a Moderna is, de ők még egy furinhasítási helyet is beépítettek. Az AstraZeneca nem építette be.
6. képA furinhasítási hellyel van egy nagy probléma. Ha ez aktiválódik, akkor a tüskefehérje két részre hasad és az S1 rész ott marad a “2P-Lock” nélkül, vagyis elviekben most már képes darabokra hullani. (6. kép) És hogyan aktiválódik a furinhasítási hely? Úgy, hogy az emberi sejtekben viszonylag nagy mennyiségben található egy enzim, a TMPRRS, ami képes aktiválni a furinhasítási helyeket. Ezután a tüskefehérje két részre hasad. A kérdés, hogy ezután a szabadon keringő S1 rész tovább hasad-e és kötődik-e az ACE2 receptorokhoz? (7. kép) Ez az, amit soha senki nem vizsgált. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33671076/
7. kép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése