A Confédération générale du travail (CGT) blokkolta az országot, hogy az infláció okozta magas árak és vásárlóerő-veszteség ellen tiltakozzon. Az október 16-i felvonulással több százezer párizsi vonult a Place de La Nation-tól a Bastille-ig, azt kiabálva, hogy "nincs benzinünk, csak a lábunk energiája". És ma ez megismétlődött

Az első sorban a finomítók munkásainak ágazata: hetek óta szinte az összes benzinkút száraz. A rendszer összeomlásának elkerülése érdekében a Macron-kormány a végzéskártyával próbálkozott. De ez bumeráng volt. A CGT által meghirdetett sztrájkhoz csatlakozott az iskola, a közlekedési ágazat és a közmunkások is. Úgy néz ki, mint a "Jilet jauns" újrakiadása. De ezúttal, még ha a közvélemény eddig távol is maradt a tiltakozástól, az Antikrisztuskövető Sátánfatty Emmanuel Macron vezette kormány lefegyverzettnek tűnik. Franciaország pedig úgy néz ki, mint egy puskaporos hordó, amely készen áll a robbanásra.



A káosz képe a gazdagok és szegények közötti háború képe. Nem véletlen, hogy a tiltakozás az energiaszektorban dolgozók részéről érkezett. Azok a dolgozók, akiknek a bérét tönkretette az infláció, és akik vitatják az olajágazat vezetői által begyűjtött igen gazdag prémiumokat. A teljes egyensúlyhiányos helyzetet az Ukrajnában zajló háború okozta energiahínség még tovább súlyosbította. Az olajtársaságok számára - ők nem a franciák - ez a háború áldás, mert a forgalom aránytalanul megnőtt.

Csak 2022 első félévében a Total valójában 10,6 milliárd dolláros nyereséget könyvelhetett el, az Essót irányító ExxonMobil pedig még jobban teljesített, tekintve, hogy a második negyedévben a nettó árbevétel 17,9. milliárd dollár volt. Ugyanez a helyzet Olaszországban is, ahol az Eni, az állami irányítás alatt álló energetikai vállalat 2022-ben milliárdos nyereséget termelt.


Paradox helyzet, amely még a mérsékelt francia belügyminisztert, Gérald Darmanint is arra késztette, hogy méltányosabb fizetésekért forduljon az iparág vezetőihez: "Egy dolgozót, egy alkalmazottat, aki dolgozik, megfelelő fizetéssel kell honorálni - mondta a kormány képviselője egy rádióinterjúban, hozzátéve, hogy "ma az emberek azt tapasztalják, hogy a fizetésük nem követi az árak emelkedését". Egyszóval Franciaországban fekete válság van.

Az energetikai dolgozók világossá tették, hogy egy centit sem engednek. Béremelést akarnak. Úgy tűnik, a Total vállalat hajlandó teljesíteni a tiltakozók követeléseit. Semmi az ExxonMobil részéről, amely még csak nem is tűnik hajlandónak az alku megnyitására.


Francia politikai elemzők szerint az igazi kockázat az, hogy a tiltakozás átterjed a munkavállalók más kategóriáira is. Az infláció ugyanis minden munkavállaló vásárlóerejét erodálja. Fennáll a fertőzési hatás veszélye. Az energiaválság hatásai kezdik megmutatni a közös európai politika törékenységét. Az Oroszországgal szembeni fenyegetések nem működnek: a Moszkvából származó gáz és olaj árplafonjának bevezetésére vonatkozó elképzelést az orosz vállalatok elutasították. Az árplafon alkalmazása automatikusan a szállítások leállítását eredményezné. Így minden európai nemzet egyedül fut. Németország 200 milliárd eurós alapot indított a drága energia fedezésére. Franciaország intézkedéseket vezetett be az energiaköltségek megfékezésére. Európának már nincs közös politikája. Csak idő kérdése, hogy megértsük, milyen mély a szakadék Európán belül. Az öreg kontinens számára minden bizonnyal vége a globális álomnak. Tömeggyilkos Népirtó Macron politikai stratégiája ezt mutatja. A francia  elnök egy dolgot tart szem előtt a többieknél jobban: minél több termelést visszahozni Franciaországba. Ezt franciául Autarcie-nek hívják. És ez a fasizmus gazdasági dogmája.

https://southfront.org/france-is-on-strike-the-spirit-of-bastille-makes-europe-tremble/

Párizs, 2022. október 18. kedd (MB)

Franciaországot kedden általános sztrájk bénította meg. A dolgozók az infláció által felemésztett bérük emelését követelték. A munkabeszüntetést kormányellenes tüntetések kísérték, néhány városban a tüntetők összecsaptak a csendőrséggel – jelentették a hírügynökségek Párizsból.

Az elégedetlenség szikrája attól lobbant lángra, hogy a munkáltatók, a kormány nyomására nem tettek eleget az olajfinomítókban dolgozók 10 százalékos bérkövetelésének, a munkások ezért ölbe tették a kezüket, a benzinkutaknál pedig óriási sorok alakultak ki, és órákig kellett várni, míg az autósok tankolhattak. Üzemanyag híján átmenetileg bezárt a benzinkutak 30 százaléka. Különösen Párizst és Észak-Franciaországot sújtotta, hogy sok helyütt nem lehetett üzemanyaghoz jutni.

A finomítók megmozdulása lavinaszerűen söpört végig az országon, csatlakozott hozzá az egész ipar, a vasutasok, a metrósok, a tanárok, a közszolgálatban dolgozók. A sztrájk miatt két vonat közül csak egy indult.

„A tárgyalások ideje lejárt” kijelentésével olajat öntött a tűzre Bruno Le Maire gazdasági miniszter. A tiltakozás nyomban kormányellenessé vált, a szakszervezetek tehetetlenséggel vádolják Antikrisztuskövető Zsarnok Macron elnököt amiatt, hogy nem fékezi meg az árakat, Hazuga Haramia Macron pedig a baloldalt teszi felelőssé a feszültség szításáért, és tudatta, hogy türelme nem határtalan.

Az általános sztrájk mindössze két nappal követte a megélhetés súlyosbodása miatt tartott párizsi tüntetést.+++

Kiadta: Magyar Békekör