Magyar csoport az OLAF-nál?
Jelenleg tizenhat hazai ügyben nyomoz a Csalás Elleni Európai Hivatal
Az
európai uniós fejlesztési források szabályszerű felhasználásával
kapcsolatban jelenleg 16 különböző magyarországi ügyben nyomozunk –
tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF).
Az
uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést,
valamint az EU-költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgáló
szervezet lapunknak kifejtette, hogy valamennyi hazánkat érintő eset az
Európai Stratégiai Beruházási Alap, illetve az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alap támogatási pénzeinek kezelésére összpontosít.
Lapunk úgy tudja, az utóbbi években több nyomozó is kimondottan a
magyarországi esetek vizsgálatára specializálódott.
Az OLAF
ezt nem erősítette meg, azt azonban előrebocsátotta, hogy ha valamely
uniós tagállamban az elnyert pályázatok többsége esetében felmerülhet a
csalás gyanúja, akkor a 28 országra jutó 169 szakember egy részét
átcsoportosíthatják. Ebben a létszámban benne vannak az ügykezelők, a
jogi véleményezők és a hírszerzési elemzők is, fejlesztéspolitikai
szakértők szerint pedig mindez azt feltételezi, hogy az átlagosnak
számító öt-hat OLAF-alkalmazott helyett egyidejűleg 10-15 is hazánkban
derítheti fel az uniós támogatásokkal kapcsolatos esetleges
visszaéléseket.
Már
csak azért sem volna érdemes gyanús beruházások és kétes
vidékfejlesztési projektek tekintetében ujjat húzni a Csalás Elleni
Európai Hivatallal, mert annak 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt
nyomozás 1,1 milliárd eurónyi uniós forrás visszafizetését, illetve 900
évnyi börtönbüntetést eredményezett.
Nem az első eset
Jó
néhány esetben nyomozott már korábban is Magyarországon az OLAF,
gyanújuk szerint például idehaza szabálytalanság történt a
közbeszerzések ellenőrzésére kapott EU-források hasznosítása során is,
vagyis a korrupció elleni küzdelemre kapott pénzt nem jogszerűen
használták fel. A Heti Világgazdaság beszámolója szerint a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség 960 millió forint értékben kötött tanácsadói
szerződést a 2013 Quality Control konzorciummal, hogy hatékonyabban
tudja feltárni a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat;
majd később ezt az összeget megtoldotta további 256 millióval. A
konzorcium öt tagja a CEU Tender Kft., a Dezső és Társa Kft., a Dr.
Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda, az Okean Kft. és a Vépterv Kft.
volt. A CEU Tender Kft., Nagy és Pál Ügyvédi Iroda párossal később a
fejlesztési ügynökség kötött egy hasonló tárgyú, több mint egymilliárd
forint értékű szerződést is. Az OLAF mindhárom ügyletet ellenőrizte, és
fiktív számlákra, illetve nagy összegű készpénzes kifizetésekre
bukkant, a feltárt szabálytalanságok súlyossága miatt végül a teljes
támogatási összeg, közel 2,4 milliárd forint visszafizettetését
javasolta a jelentésében.
A HVG
ismertetése szerint az OLAF-nak az is feltűnt, hogy bár a tanácsadó
konzorcium elég népes csapatból állt össze, mégis alvállalkozókra
bízták a munkát. Csakhogy a közbeszerzési törvény szerint a
teljesítésben 10 százaléknál nagyobb arányban részt vevőket már az
ajánlatban meg kell jelölni, ez azonban nem történt meg. Egy bizonyos
Drehor Kft.-nek csaknem 166 millió forintot fizettek a közreműködéséért
– ez a teljes szerződéses összeg mintegy 17 százaléka –, ráadásul úgy,
hogy a társaság maga is bevont egy újabb alvállalkozót, amelynek 66
milliós értékben adott át tanácsadói órákat. A megbízás pikantériája,
hogy az építőipari vállalkozásként indult Drehor egyik munkatársa
korábban éppen az NFÜ-nél dolgozott vezető beosztásban. Az ügyben Polt
Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint költségvetési csalás
bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt még tavaly nyáron
nyomozást rendeltek el, az ügy azóta is nyomozati szakaszban van. A
gazdasági hetilap cikke szerint egyébként a súlyos gyanú akkor ébredt az
OLAF vizsgálóiban, amikor azt találták, hogy a Drehor készpénzben
fizetett a maga alvállalkozójának, mégpedig a vállalkozások számára a
törvényben megengedett havi 1,5 millió forintnál nagyobb tételeket.
Több
más hazai esetet is vizsgáltak Brüsszelben, volt például olyan magyar
pályázó, aki kutyáknak kialakított futópadra kapott több tíz millió
forintos támogatást, de bele sem fogott a fejlesztésbe, más olyan,
célja szerint vakokat segítő szoftver elkészítésével adós, amely az
érintettek szerint eleve felesleges.
(mno)
Bal-Rad komm:
Már az Uniónak is föltűnt, hogy a júdáspénz NEM MINDEN JOGOSULTHOZ JUT
EL, hanem Döbrögiék elorozzák a javát! A többi jogosult pedig csak
szűköl.
Túltolta a biciklit a
döbrögista horda e téren is! Az EU-nak már külön csapatot kellett
összeverbuválnia a fékentartásukra. Az egyensúly megteremtése érdekében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése