bm

5 millió forintot fizetett a Kocsis Máté által vezetett önkormányzat a tulajdonában lévő városfejlesztési cégnek valamiért, ami gyakorlatilag semmire sem jó, de buszmegállónak biztos nem. A kivitelező egy KRESZ-táblákat gyártó cég volt, és ez látszik is.
Október közepén a 8ker Facebook-oldal posztolt két elég hihetetlen fotót a Magdolna-negyed vadonatúj buszmegállóiról, amiket a képaláírás, és az önkormányzati honlapon olvasható tájékoztatás szerint is a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Urbanisztika Tanszék műhelyének oktatói és egyetemi hallgatói alakítottak ki.
A sima közlekedési táblából fusizottnak tűnő buszmegállónak nevezett valami egészen biztosan nem véd se széltől, se egy csepp esőtől, még annyira sem, mint a kazincbarcikai, ezért – bár tisztában vagyunk vele, hogy a közadatigénylések 91.281 forintjába kerülnek az önkormányzatnak, és ennek Kocsis Máté polgármester nem örül – egy KiMitTud-os közadatigénylésben kértük ki Józsefvárostól, hogy mégis mennyi pénzt költöttek erre. Sajnos az nem közadat, és így nem kikérhető, hogy vajon miért gondolták, hogy a dadaista buszmegálló megfede miért költöttek erre?!”.
Az önkormányzat válasza szerint 5 millió forintot fizettek a fővárosi önkormányzattal közös, ám Józsefváros többségi tulajdonában lévő Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.-nek, ami az összegből “a buszmegállók megvalósítása érdekében” az alábbi szerződéseket kötötte meg 3,2 millió forint értékben:
bm
A kivitelező cég neve valószínűsíti a fotó nyomán támadt sejtést: a józsefvárosi buszmegállók tulajdonképpen sima, festetlen közlekedési táblák, némileg átalakítva. A céginformációs adatbázisban két vállalkozás szerepel AFV Kft. néven: az 1994-ben alapított AFV Agárdi FILMNYOMÓ Vállalkozás Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft. és a 2012-ben alapított AFV Tábla Kft.
Utóbbi ügyvezetője Tar János, tulajdonosai pedig Agárdi Tamás és Berényi Imre, akiknek van egy hasonló profilú másik közös cége is, a szintén 2012-ben alapított Táblaellátó Kft., melyben rajtuk kívül van még egy harmadik tulajdonosa is, Morgós György. A domainregisztrációs adatbázis szerint az AFV Agárdi Kft. jegyeztette be a tabla.hu honlapot, melyen a Céginformáció menüpontban azt írják, hogy “Agárdi Sándor 1982. évben kisiparosként kezdte el biztonságtechnikai feliratok gyártását, amely munkát 1994. óta társaságként az Agárdi Filmnyomó Vállalkozás Kft. végzi. Termékeinket Táblaboltjainkban, országos viszonteladói hálózatunkon keresztül vagy csomagküldő szolgálatunk által szerezhetik be Vásárlóink.”
Az AFV Agárdi Kft. tulajdonosai egyébként szintén Agárdi Tamás és Berényi Imre, így végül is mindegy is, hogy melyik cégnek fizetett 2,5 millió forintot a Józsefvárosi Városfejlesztési Zrt. az inkább modern streetart-alkotásnak látszó, csak buszmegállónak nevezett, ám az időjárás ellen valódi védelmet nyújtani képtelen izé “műszaki kivitelezéséért”.
Megkerestük az ügyben Kukucska Gergelyt, aki a józsefvárosi önkormányzat adatszolgáltatása szerint a legmagasabb összeget, bruttó 300 ezer forintot kapott tervezés címszóval, és az alábbi kérdéseket tettük fel neki:
– Mi inspirálta a meglehetősen egyszerű, és időjárás elleni védelemre teljesen alkalmatlannak tűnő, leginkább egy megheckelt kresztáblára hajazó megoldás kitalálásában?
– Voltak más tervei is? Ha igen, miért emellett döntött?
– Véleménye szerint ez megvédi a buszra várókat az esőtől?
Kukucska azonban azt közölte, hogy a tervek egy workshop eredményeként születtek, tehát egyedül nem kíván nyilatkozni, ezért megadta tervezőtársai elérhetőségét. Nekik is elküldtük a fenti kérdéseket, és kértük, hogy akár közösen, akár egyénileg reagáljanak rájuk. Ez azonban nem történt meg, a négyfős csapat nevében Alföldi György ennyit válaszolt: “A 99-es buszról több információt helyeztünk el a Rév8 Zrt honlapján.
http://rev8.hu/lezart-projektek/99-es-busz-projekt-bus-99-project/. Ezekből az anyagokból megismerheti a teljes projektet, amelynek része a buszmegálló is.”
váz
A linken megtalálható Buszmegálló-terv szerint Alföldi György, Bach Péter és Kukucska Gergely voltak az objektum tervezői, a 99-es busz kísérleti projektről szóló összefoglalóban pedig az olvasható, hogy
“A Magdolna-negyedben található autóbuszmegállókat értékelve a tervezőcsapat azt találta, hogy a megújítás tervezése és megvalósítása során több szempontra kell tekintettel lenni – a konfliktusforrásokra, a funkcionális hiányokra, a közösségteremtés esélyeire és a lehetséges eszközökre – a kitűzött cél, a közbiztonság érzet javítása érdekében.
(…)
A szűkös megállókban a keskeny, vegyes használatú járdákon kevés lehetőség van a “hagyományos” buszmegállók létesítésére, ezért a közterületeken már amúgy is jelenlévő rendszer elemeinek használatával – közlekedési jelzőtáblák – és azok eredeti jelentéstartalmának átértelmezésével kerülnek módosításra a megállók, a mindenki számára ismert, és megszokott, felismerhető jelrendszer használatával.
A nyári rendezvényeken a gyerekekkel közösen készített rajzokkal, a helyszínen felállított megálló segítségével a tervező csapat törekedett a környékbeliek bevonására, s tette mindezt annak érdekében, hogy az egyedi megállók erősítsék az itt élők identitástudatát és magukénak érezzék azokat.”
(atlatszo)
Bal-Rad komm: “…s tette mindezt annak érdekében, hogy az egyedi megállók erősítsék az itt élők identitástudatát és magukénak érezzék azokat…”
-Hát mostmár csak be kell őket kamerázni. Nehogy a helybéliek pusztán identitástudatból…-ugye. Merthogy-pláne ha alamínyumbul vannak ezek a “buszmegállók”-könnyen identitásukra lelnek. És magukévá teszik. + a kamera!
“…több szempontra kell tekintettel lenni – a konfliktusforrásokra, a funkcionális hiányokra, a közösségteremtés esélyeire és a lehetséges eszközökre – a kitűzött cél, a közbiztonság érzet javítása érdekében…” – ugyan mire gondolnak? Mert szerintünk ha nem telepítik ezeket a buszmegállókat, az közbiztonságilag kifizetődőbb! Meg megmaradt vola ötmillió forint is! (Bár ebben nem vagyunk biztosak!)