Néhány éve szétbombázták Líbiát, ma már mélyen hallgat Európa

Az európai média mintha ügyet sem vetne a líbiai polgárháborúra, az államot 2011-ben szétbombázó európai hatalmak is hallgatnak. Hamarosan a kontinensünk szembesülhet azzal, hogy egy óriási terrorista hálózat épült ki, alig pár száz kilométerre a déli partoktól. Eközben Líbia a világ kilencedik legnagyobb olajkincsével bír, a maga igazolt 48,4 milliárd hordós készletével.

Tripoli 2011

Miután február 15-én kiderült, hogy az Iszlám Állam (IS) gyilkolta meg Nyugat-Líbiában a 21 egyiptomi keresztényt, a líbiai káosz rövid időre a média és a nemzetközi figyelem középpontjába került. De napokon beül újra Irak és Szíria összeomlása dominálta a szalagcímeket és a politikai hatalom folyosóit. Úgy tűnik, mintha a líbiai polgárháború egyre brutálisabbá válásával és a központi kormány összeomlásával párhuzamosan egyre kisebb a nemzetközi figyelem fordítódna az országra. Mintha egy újabb elfuserált nyugati katonai beavatkozás felejtésre ítélt mementója lenne.

Pedig a válság egyre mélyül, a rivális felek közti szakadék is szélesedik, a retorikájuk is egyre lázítóbb. A líbiaiak, akik 2011-ben rövid időre egyesültek a rezsim megdöntése érdekében, most regionális támogatók kegyeiért versengenek. Olyan szövetségest keresnek, akivel egyesülni tudnának az iszlamizmus vagy anti-iszlamizmus netán a forradalom vagy ellenforradalom zászlaja alatt. A konfliktus valójában ennél sokkal összetettebb, az ország politikai és gazdasági struktúrájának alakításáért folyó komplex küzdelmet takar, amit nem lehet katonai úton orvosolni. A tárgyalásos út az egyetlen megoldás, azonban már nem sokáig lesz rá lehetőség.

Európa szélmalomharca, a felelősök hallgatása

Európa alig pár száz kilométerre terül el a líbiai partoktól, és tehetetlenül szembesül azzal, hogy egy óriási terrorista hálózat épül ki a déli partjainál. Míg Tripoli évtizedekig a stabilitást biztosította Észak-Afrikában, most egy olyan biztonságpolitikai vákuumot látunk, amely képes az észak-afrikai régió törékeny politikai struktúráját aláásni.

Múlt héten az EU védelmi miniszterei zöld utat adtak a líbiai embercsempész-hálózatok elleni célzott akcióknak, amelyek a hajók elsüllyesztése által csökkenthetik a tengeri útnak nekivágók számát. Emellett a mindmáig rendkívül vitatott kvóta rendszert is felállították, amely húszezer főben határozza meg az EU 28 tagállama által befogadandó menekültek számát. Párizs is tiltakozik a kvóta ellen, holott a líbiai állam szétverésében élen járt: bombázói 2011 március 19-én elsőként hatoltak be a líbiai légtérbe.

Az IS megtalálja az embereit Észak-Afrikában

Több megfigyelő korábban úgy vélekedett, hogy Líbiában nem talál termékeny talajra az IS az ország szorosan szőtt törzsi kötelékei és a külföldiekkel szemben támasztott tradicionális bizalmatlanság miatt. De az ISIS felkutatta a hagyományos líbiai iszlamista sejteket és ma már a szervezet fekete zászlaja leng Szirt és Derna városain. Ezek aztán bázisul szolgálnak Tubruk és Tripoli felé a folytatódó harcokban.

A régió országaira is könnyedén átterjedt a fertőzés. Algéria, a magas ifjúsági munkanélküliségével, hamarosan politikai bizonytalanság korszakába érhet a jelenlegi elnök előrehaladott kora és rossz egészségi állapota miatt. Az ország az al-Morabitun dzsihadista csoportnak ad otthon, amelynek egyik vezetője május elején hűséget fogadott az IS-nek. Niger már kétfrontos harcot vív: a Boko Harammal a déli határán és a dzsihadistákkal északon. Egyiptom számára a legrosszabb megoldás az lenne, ha a líbiai harcosok össze tudnának fogni a Sínai-félsziget militáns csoportjaival, amelyek már egy jó ideje véres kampányt folytatnak a kairói kormány ellen.

Líbia potenciálja

Pedig az ország a világ kilencedik legnagyobb olajkincsével bír, a maga igazolt 48.4 milliárd hordós készletével. Líbia kiterjedt olaj-infrastruktúrája lehetővé tett napi 1.7 millió hordó kibányászását a Kadhafi rezsim alatt. Jelenleg csupán napi 360 000 hordót exportál és ennek is a jó része állítólag korábban felhalmozott tartalékokból származik.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: Bármilyen furcsának is tűnik, a líbiai probléma kirobbantásával vérszemet kapott az USA! Gyorsan összetákolták McCain “szülészmesterrel” az élen az IÁ-t, és rászabadították Arábiára!

Csakhogy idővel ÖNJÁRÓVÁ LETT AZ IÁ! És mostmár a Nyugatra nézve jelent halálos fenyegetést. Nincs ugyanis egy szervezett, erős Líbia!

Mi több, ha Oroszország “lazítani” fog Szíriában, onnantól kezdve-elsősorban is Európa nyugati fele-közvetlen fenyegetettségbe fog zuhanni! A kígyó a saját farkába harap! Onnantól kezdve pedig Európának két rossz között kell választania: vagy Európa területén fog véget nem érő terrorista-ellenes VÉDEKEZÉST folytatni, vagy “modern keresztes háborút” indít az IÁ ellen! Európának egyik eshetőségre sincs ereje, az USA pedig messziről röhög, és dörzsöli a tenyerét.

OROSZORSZÁG PEDIG MIÉRT SEGÍTENE?

A kérdés pedig innentől fogva lesz érdekes! Ugyanis csak Oroszország képes az IÁ megsemmisítésére. Ami viszont Európának elemi érdeke!