Közben újabb tárgyalás lesz a görög mentőcsomagról, a pénzügyminiszterek délután még egy utolsó kísérletet tesznek arra, hogy megállapodjanak Görögországgal,és megmentsék az államcsődtől.
Greece’s Prime Minister Alexis Tsipras (L) is welcomed with a friendly tap by European Commission President Jean-Claude Juncker ahead of an emergency leader’s summit on Greece at the European Commission in Brussels,on June 22, 2015. AFP PHOTO/Emmanuel Dunand
Egy “atyai pofon” hatott!
A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a referendumot.
“Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő” – hangoztatta Ciprasz. “Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása” – jelentette ki Ciprasz a nemzethez intézett televíziós beszédében, alig néhány órával az után, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.
A miniszterelnök közölte, hogy a görög parlament szombaton összeül, hogy jóváhagyja a népszavazást.
Ciprasz jelezte, hogy a népszavazás miatt kérni fogja a hitelezőktől, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró támogatási csomagot.
A görög kormány az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek szombati tanácskozása miatt tartott rendkívüli ülést péntek este. A pénzügyminiszterek szombat délután tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak Görögországgal a reform- és takarékossági csomagról, és megmentsék az államcsődtől, miután Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pénteken újabb megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia köztársasági elnökkel.
Martin Jäger, a német pénzügyminisztérium szóvivője pénteken felszólította Görögországot, hogy fogadja el a hitelezőket képviselő három nemzetközi intézmény – a brüsszeli Európai Bizottság, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank és az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalap (IMF) – megoldási javaslatait. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján péntek hajnalban Angela Merkel döntő fontosságúnak nevezte az eurózóna pénzügyminisztereinek szombati tanácskozását, ahol – mint mondta – minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy sikerüljön megállapodni Görögországgal.
(Hiradó)
Görög pénzügyminiszter: nekünk nem kell ilyen Európa
Görögország pénzügyminisztere szerint a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalások során bebizonyosodott, hogy az Európai Unió célja a görög nép megalázása, így továbbra is nyitva áll az a kérdés, hogy Athénnak szüksége van-e egy “ilyen” Európára.
Janisz Varufakisz a Bild német újságnak adott interjújában beszélt erről, ahol kifejtette, hogy amennyiben Görögország államcsődbe jut, az elsősorban az Európai Unió hibája. A miniszter szerint egy ilyen helyzetben Athén korlátozná a tőke mozgását és kilépne az eurozónából.
A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor, ha Európa megengedi az események ilyen forgatókönyv mentén kibontakozását, nem csak a görög nép, de Európa más nemzetei is el kell gondolkozzanak azon, hogy szükségük van-e egy “ilyen” Európára (ez alatt a jelenlegi Európai Uniót kell érteni).
Alekszisz Ciprasz kormánya a hétvégén elfogadta a miniszterelnök javaslatát és megszavazták, hogy július 5-ére népszavazást írnak ki a nemzetközi hitelezők követeléseinek teljesítésével kapcsolatban.
A pénzügyminiszter amiatt jelenthette ki, hogy a válság elsősorban az Európai Unió hibája, mert a korábbi megszorító-csomagot és “pénzügyi mentőövet” Brüsszel erőltette Görögországra, miközben a lakosság többsége ellenezte azt, és Athénban állandó zavargások voltak folyamatban. Görögország előző kormányai, annak ellenére, hogy magukat a demokrácia képviselőjének tekintik, nem voltak hajlandók népszavazást kiírni az újabb hitelszerződésekről, ehelyett feltételek nélkül beleegyeztek Brüsszel diktátumának elfogadásába, miközben a válság oka nem -csak- a kormány gazdaságpolitikája, hanem az euró bevezetése volt. Alekszisz Ciprasz kormánya alatt a görög népnek elsőként lehetősége van arról, hogy demokratikus módon kinyilvánítsa véleményét a nemzetközi hitelezők feltételeivel kapcsolatban.
A hétvége során az európai sajtó megkezdte a pánikkeltést annak kapcsán, hogy Görögország nemsokára kiléphet az eurozónából. Mindez egyáltalán nem tekinthető az események higgadt értékelésének; bár Görögország számára most valóban kilátásban van az eurozóna elhagyása, az európai sajtó pánikkeltése a nyugati hitelezőket hozza jobb pozícióba; a pánik hatására ugyanis intenzív tőkekivonás kezdődik meg Görögországból, és még a népszavazás megtartása előtt bekövetkezhet az államcsőd, összeomolhat a bankrendszer. Szombat óta az emberek megrohanták a bankokat, több helyen már kiürültek a bankautomaták és ma reggel nem nyitnak ki a bankok. Mindez azonban sokkal inkább az európai sajtó pánikkeltő tevékenységének, mint a nyers tényeknek tudható be.
http://hidfo.ru/2015/06/gorog-penzugyminiszter-nekunk-nem-kell-ilyen-europa/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése