Minden harmadik (!) magyarral előfordult az elmúlt évben, hogy nem tudott élelmet venni – írja a friss OECD jelentés alapján a 168 óra Online. Érdekes, valahogy ez a téma nemigen került szóba a pénteki miniszterelnöki “öt éves” értékelőn, pedig még – tán a hatás kedvéért – némi önkritikai elem is belekerült a beszédbe, igaz, ez is hamarosan öndicséretté alakult át: rém jófejek vagyunk, hogy nem ragaszkodunk a hibáinkhoz. Mondjuk, ha valaki az ország ügyeit viszi, ez olyan minimum, hogy szóba se lenne szabad kerülnie. De vissza az OECD jelentés még akkor is sokkoló adataihoz, ha az állampolgár némiképp tájékozottnak gondolja magát a honi állapotokat illetően.
kl
Tehát: a magyarok harmada legalább egyszer éhezett tavaly. Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy Lengyelországban ez az arány 18,4, Szlovákiában pedig 17,4 százalék.
Szikra Dorottya szociálpolitikus a 168 Órának elmondta: más adatok szerint a gyerekes családok 47 százaléka nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez Magyarországon. Ha egy gyerek éhezik, az bizony visszafordíthatatlan károkat okoz – magyarázta a szakember. A várható magassága és testsúlya mellett az iskolai teljesítménye is elmaradhat a kortársaihoz képest. Az adatok szerint a 2000-es évek elején még kedvezőbb helyzetben voltunk e téren (is) , mint a többi régiós ország.
Szikra Dorottya felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan a már a 2008-as válság után romlott a helyzet, de mára az egykulcsos adó bevezetésével az drámaivá fajult: a családi adókedvezménnyel a tehetősebbek járnak jobban, míg az alacsony jövedelműektől elvették az adójóváírás lehetőségét. Emellett 2008 óta húsz százalékkal csökkent a családi pótlék reálértéke, és kevesebb segélyt is kapnak a rászorulók. A kormány az óvodai és az általános iskolai ingyenes étkeztetést kiterjesztette ugyan, de az ennél fiatalabb gyerekek és a kismamák ellátása továbbra sem megoldott – tette hozzá.
Az sem vigasztaló természetesen, hogy világszerte megfigyelhető a szakadék mélyülése a szegények és a gazdagok között. A hivatkozott OECD jelentés rávilágít: a szervezet 34 tagországában folytatott vizsgálat szerint 30 éve most tapasztalják a legnagyobb különbséget. A fizetések közötti különbség Chilében a legnagyobb, de még az Egyesült Államok is a mérleg negatív feléhez tartozik. A különbség Dániában és Szlovéniában a legkisebb. A lakosság leggazdagabb rétegéhez tartozó felső 10 százalék 9,6-szer több pénzt keres, mint a legszegényebbekhez tartozó alsó 10 százalék. A nyolcvanas években a szorzó még csak hétszeres volt.
A top 1 százalék a háztartások összvagyonának 18 százalékát birtokolja, míg a szegényebb 40 százalék az összvagyon alig 3 százalékán osztozik a 2012-es adatok szerint. A jelentés szerint Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenség nőtt az elmúlt tíz évben, ellentétben a régió többi országával. Az OECD a legnagyobb problémát egyrészt az adózási rendszer hibájában, másrészt a szociális juttatások rossz elosztásában látja.
(Népszava)