Mi legyen Ukrajnával? Mást akar Európa, és mást Amerika

Washington fokozza a nyomást Moszkvára Ukrajna ügyében, a Szenátus Külügyi Bizottsága követeli a halált okozó fegyverek szállításának megkezdését. Az EU-ban nő az ellenállás az eszkalációval szemben, Berlin pedig mintha szélmalomharcot vívna a washingtoni héjákkal.

A Fehér Ház tegnap átnyúlt főbb kontinentális európai szövetségesei feje fölött és a hadianyag-szállításokat jelentett be Ukrajnának.

Drónok és Humvee típusú páncélozott harcjárművek is lesznek az Ukrajnának küldött, megnövelt amerikai támogatásban – közölte szerdán telefonon Petro Porosenko ukrán elnökkel Joe Biden amerikai alelnök. Az Egyesült Államok Raven típusú, kis méretű, kézből indítható drónokat, 30 nehéz páncélzatú és 200 szabványos Humveet, valamint rádiókat, aknavető elleni radarokat és más felszerelést küld majd Ukrajnának, 75 millió dollár értékben. A segélyszállítmány kivétel nélkül halált nem okozó eszközökből áll majd, a drónok nem lesznek felfegyverezve. Washington emellett szerdán újabb szankciókat léptetett életbe nyolc ukrajnai szakadár vezető, valamint egy orosz bank ellen.

A szankciókkal Washington tovább fokozza a nyomást Moszkvára, egy nappal azután, hogy megvádolta Oroszországot tankok és nehéz katonai járművek Ukrajnába küldésével, amelyet a hírhedt Victoria Nuland helyettes államtitkár a február 12-i Minszk II megállapodás megsértésének nevezett. Kedden megérkezett Lettországba az a 120 amerikai tank és páncélozott harci jármű, amelyet Moszkva tekinthet a NATO csapat-megerősítésének a határainál.

EU a washingtoni neokonzervatív héják ellen

Az EU-ban viszont nő az ellenállás az eszkalációval szemben. Róma és Athén eltökélt, hogy kiszáll a szankciók spiráljából, mert gazdaságaik túl nagy árat fizetnek érte. Franciaországban is recseg-ropog a politikai centrum, amint megpróbálja a Front National előretörését megakadályozni és ezzel az euró-zónát is megmenteni.

A német nagypolitika kétségbe van esve. A Der Spiegel már múlt héten jelentette, hogy bár Obama elnök támogatja Merkel kancellár diplomáciai erőfeszítéseit Ukrajna ügyében, a washingtoni héják elszántak arra, hogy megtorpedózzák Berlin hozzáállását. Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is számos olyan feszültségkeltő kijelentést tett az elmúlt hetekben Ukrajnáról, amelyet a berlini kancellária-hivatal „veszélyes propagandának” nevezett. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter már panaszt tett Breedlove kommunikációja miatt Jens Stoltenberg NATO főtitkárnál.

A tegnapi washingtoni bejelentés Berlinnek azért is zavarbaejtő, mert pont azokban az órákban találkozott Steinmeier John Kerry amerikai kollégájával azzal a céllal, hogy lebeszélje Amerikát a fegyverszállításokról. Steinmeier elmondta Washingtonban, hogy Berlin előrehaladást lát az erőszak visszaszorulásában, a nehézfegyverek visszavonásában és a nemzetközi megfigyelők térségbe jutásával kapcsolatban. Steinmeier ma találkozik Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval és számos kongresszusi képviselővel, akik közül többen folyamatos nyomás alatt tartják a Fehér Házat Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatban.

Kedden mindkét amerikai párt törvényhozói halált okozó fegyver szállítását követelték a Szenátus Külügyi Bizottságában. A wisconsini republikánus Ron Johnson szenátor, aki a Szenátus Külügyi Bizottságának Európai Albizottságát vezeti, kijelentette, hogy a republikánus és demokrata tagok között „nem kérdés”, hogy Washingtonnak többet kell tennie.

Oroszország a maga részéről újra hadgyakorlatokba kezdett konvencionális és nukleáris erőivel. Továbbá kijelentette, hogy természetesen joga van nukleáris erőket a Krím-félszigeten állomásoztatni. Az EU-ban és az atlanti táborban a törésvonalakat szélesítendő pedig a Nikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter tegnap kijelentette, miszerint Moszkva fontolgatja az élelmiszerek import-tilalmának lazítását Görögország, Magyarország és a Ciprus esetében. Olyan megoldást kell találni, amely „nem okoz problémákat a brüsszeli kapcsolataikban” – tette hozzá.
(privatbankar)