Az Európai Unió blokkolta Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal egyes atlantista híresztelések szerint.
Ami valószínűleg tovább fokozza majd a feszültséget Moszkva és Brüsszel között. Az Európai Bizottság döntése Magyarország számára is közvetett csapást jelent(het), ugyanis Magyarország jó kapcsolatot igyekezett ápolni Moszkvával a nyugatosztó ukrán konfliktus közepette.

Magyarország és Oroszország tavaly kötött megállapodást arról, hogy Pakson kettő, egyenként 1200 megawattots nukleáris blokkot épít az orosz Roszatom. Moszkvának ezzel sikerült komoly üzleti kapcsolatot létesítenie Európa közepén, és a megállapodás kritikusai attól tartanak, hogy a szerződés csak tovább növeli Magyarország energiafüggőségét Oroszországtól. Megjegyezném zárójelben, hogy az orosz energiafüggés jelen helyzetben el- és megkerülhetetlen nem csak számunkra, de egész Európa számara is, ha tetszik ha nem... Ezzel szemben számos uniós illetékes korábban is úgy vélekedett, hogy Oroszország az energiapolitikát használja fel Európa megosztására és az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politika konszenzusának aláásására.
Hetekig folyt a vita a Roszatom-szerződésekben foglalt technikai, pénzügyi és energetikai kérdésekről, mert minden atomenergetikai szerződést jóvá kell hagynia az Euratom Ellátási Ügynökségnek (ESA). Aztán az Euratom előző héten elutasító döntést hozott az ügyben; azt kifogásolta, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól importált volna nukleáris üzemanyagot. Az elutasító döntéssel záruló brüsszeli ülésen állítólag ott volt mind a 28 EU-s biztos, köztük Navracsics Tibor is. Magyarország ugyan megfellebbezte a döntést, azonban az Európai Bizottság kiáll az Euratom elutasító döntése mellett. A döntés blokkolja a paksi bővítést, ezt ha Magyarország nem hagyja annyiban, akkor a magyar kormánynak újabb fűtőanyag-megállapodást kell kötnie az orosz fél beleegyezésével valamely nyugati érdekeltségű céggel is, vagy jogi lépéseket kell kezdeményeznie a Bizottság döntése ellen.
Időközben kiderült, hogy a z ügynökség nem fogadta el a vonatkozó szerződésrészt, az ESA jóváhagyása nélkül pedig uniós tagállam nem léptethet hatályba ilyen megállapodást.
A kormánypárt határozottan cáfol: nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Hozzátette azt is, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodnak azokhoz az atlantista forrásokhoz, amelyek ezzel vádolják hazánkat.

Az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságát kifejezetten az érdekli a paksi bővítéssel kapcsolatban;

- hogy miért maradt el a korábban ígért nemzetközi tender a beruházásra.

Az uniós stratégia szerint ugyanis nem lehet, hogy egyvalaki építsen, üzemeltessen, és szállítsa is a fűtőanyagot, mint ahogy azt Paks esetében a Roszatom tenné.


Az EU-ban olyan erőművet fogadnak csak el, amelyikbe több cég vagy több ország is szállíthat fűtőanyagot. Ezért a kormányzatban arra számítanak, hogy az EU által megfogalmazott kifogások utat nyitnak majd annak, hogy nyugati cégek, a többi között az amerikai Westinghouse, illetve a német Siemens részt vegyen az orosz hitelből megvalósuló beruházásban. Ezzel „nemzetköziesítenék” a beruházást. Tehát a nyeregből kiütött Amerikának és az általa vezérelt nyugati világnak ez fáj igazán. Valójában volt itt versenykiírás, mint ismeretes, de az USA labdába sem rúghatott ekkorra ezen a közép-európai érdekszférán, hiszen már jóval azelőtt elvesztette a befolyását a térség felett.
Bíró Dalma összeállítása




Az ellenség keze betette a lábát, és felütötte fejét a fejetlenség!

Blokkolta az Európai Bizottság Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal – állította a Financial Times. Bár az Index szerint az ő kérdésükre Navracsics Tibor EU-biztos is megerősítette a vétót, Giró-Szász András kommunikációs államtitkár később tagadta az FT hírét és hozzátette, helyreigazítást kértek a laptól.
Nem hagyta jóvá az Euratom a leendő paksi blokkok fűtőanyagának Oroszországból történő kizárólagos importját – közölte csütörtökön a Financial Times.
A lap szerint Magyarország ugyan fellebbezett döntés ellen, de három, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint az Európai Bizottság is a döntés mögé állt. Ennek pedig az az eredménye, hogy az egész paksi bővítést blokkolták – írta a lap. Hozzátették, hogy a döntést az EU-biztosok – köztük Navracsics Tibor magyar biztos – múlt heti találkozójakor hozták meg.
A Financial Times szerint Magyarország most két dolgot tehet: vagy új fűtőanyag-szerződést köt, vagy jogi lépéseket tesz az Európai Bizottság ellen. Hozzátették, hogy az Európai Bizottság a Roszatommal kötött szerződések közbeszerzési aspektusát is vizsgálja, de ezek a vizsgálatok még nem értek véget.
Giró-Szász tagadta, Navracsics az Index szerint megerősítette
Az FT információjával kapcsolatban kerestük Havasi Bertalant, a kormányfő sajtófőnökét és Menczer Tamás külügyi szóvivőt is. Ők tőlünk értesültek a hírről és azt ígérték, később reagálnak.
blokk
Ezt követően Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár késő este határozottan tagadta az FT értesüléseit. Szerinte nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Hozzátette, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a Financial Times szerkesztőségéhez
Navracsics Tibor EU-biztos viszont az Index megfogalmazása szerint megerősítette, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát, ami a magyar kormány és Oroszország közt létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja.
Hozzátette, hogy ezekről jelentésekről az Európai Bizottságban nem szoktak szavazni, most sem tették. Navracsics azt is elmondta: a bizottság megkérdezte a magyar kormányt, hogy nyilvánosságra hozhatják-e a jelentést, de még nem kaptak rá választ, most pedig ki is szivárgott a lényeg.
A Financial Times szerint a mostani döntés tovább növelheti a feszültséget Brüsszel és Moszkva között, és nagy csapás Orbán Viktornak, aki az ukrán konfliktus ellenére körbeudvarolta a Kremlt.
A tervezett paksi blokkok fűtőanyag-ellátásával kapcsolatban múlt héten hírbe hozták az amerikai Westinghouse céget is. A hvg.hu egy magas rangú kormányzati forrástól akkor úgy értesült, kifejezetten az EU szervei lobbiztak azért, hogy a paksi beruházásnál jelenjen meg egy európai és lehetőleg egy amerikai beruházó is az oroszokon kívül.
Egy hétfői sajtóbeszélgetésen Szijjártó Péter külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva viszont azt mondta, nem tud a Jávor Benedek PM-s európai parlamenti képviselő által felvetett ügyről, amely szerint a Westinghouse szerepet kapna a Paksi Atomerőmű bővítésében. Szijjártó hozzátette, hogy a Roszatom a magyar állammal kötött kivitelezői szerződése értelmében maga döntheti el, kivel működik együtt.
Lehet, hogy ezzel Brüsszel mindent blokkol
Az Euratom döntése mögött az az egyértelmű, nagyon erős üzenet állhat, hogy a Paks 2 projekt így, ebben a formában nem indulhat el Brüsszel szerint – mondta Perger András, az Energiaklub vezető szakembere.
Szerinte azt azonban nem lehet tudni, hogy az új atomerőmű építésre tavaly decemberben aláírt három szerződés, amit az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt szignált, milyen kereszthivatkozásokat tartalmaz.
A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. Ezek mindegyikét be kellett mutatni az Euratomnak, és ebből egyelőre az az üzemanyagellátásról szólót kaszálta el. Elképzelhető, hogy az üzemanyagellátás a megállapodások kulcsfontosságú eleme, és a brüsszeli döntés így az egész szerződéscsomagot blokkolja.
De az is lehet, hogy a kifogásol szerződés kivehető az egész projektből úgy, hogy azt újra lehet tárgyalni az oroszokkal. Ez utóbbi esetben viszont Paks2 építsének elindítása még nincs veszélyben – csupán más üzemanyagszállítót is be kell vonni az üzletbe. Erre kézenfekvőnek tűnik az amerikai Westinghouse, mely a Paksra tervezett reaktortípusba gyárt üzemanyagot, igaz, az technológiailag kicsit elmarad az oroszhoz képest.
(HVG)