A németek 20%-a szerint forradalom kell, a reform nem elég

A Berlini Szabadegyetem által publikált tanulmány szerint a németek 20 százaléka gondolja úgy, hogy a megélhetési viszonyokat nem lehet reformokkal javítani, és csak egy forradalom vezethet a társadalom átalakulásához. Az "Állam és tőke ellen - út a forradalomhoz" című tanulmány a különböző ideológiák - többek között a kapitalizmus, fasizmus és rasszizmus - elutasítottságának mértékét vizsgálta. Célja alapvetően az volt, hogy a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali extrémizmus közti strukturális hasonlóságokat elemezze, és arra a következtetésre jutott, hogy a németek jóval nagyobb része baloldali gondolkodású, mint azt korábban tudni lehetett, vagy amennyire az egyes pártok támogatottsága mutatja.

Az eredmények alapján a berlini fal leomlása után 25 évvel még mindig látható a nyugat- és keletnémetek közti ideológiai különbözőség, Németország keleti régióiban a többség különböző baloldali ideológiákat támogat, és a szélsőbaloldal elfogadására is nagyságrendekkel hajlamosabbak, mint az ország nyugati részén élők. A tanulmány szerint a keletnémetek 60%-a tartja pozitív ideának a szocializmust, nyugaton ez mindössze 37 százalék. Közel 50% szerint a rendőrség és a titkosszolgálatok az utóbbi években fokozottabban ellenőrzik a baloldali disszidenseket, - az ország lakóinak egyharmada szerint a titkosszolgálatok indok nélkül is megfigyelik az embereket, és az ország egy újfajta diktatúra felé mozdul el.

Miközben a válaszadók egy tekintélyes része a demokráciát illúziónak tartja és a fennálló rendszerben egy formálódó diktatúrát lát, az emberek igen nagy százalékban tartanak a múlt század ideológiáinak visszatérésétől is. A felmérést eredetileg "A demokrácia kezdeményező erői" nevű szövetségi program részeként végezték, így a demokráciával szembeni ellenérzések megmutatkozása eleve egy megdöbbentő eredmény, de ugyanakkor azt is megmutatta a felmérés, hogy miközben a lakosság nem fogadja el a fennálló rendszert, a múlt század ideológiáit is elutasítja, ellenségképként pedig jobb híján a demokrácia és "nyílt társadalom" ellenségképeit fogadja el. Tehát 48% a xenofóbiát tartja problémának, amit a német belpolitika egyik alaptémájának tartanak. A tanulmány egy másik következtetése, hogy a szélsőbaloldali extrémizmus aktivitása az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett, amit az emberek nagy része veszélyesnek tart, ennek ellenére a rendőrség főként a szélsőjobboldalt veszi célkeresztbe.

A szélsőbaloldali extrémizmus fokozódására egy példa a Leipzigben elkövetett támadás, ahol mintegy 50-en rátámadtak egy rendőrségi épületre, felgyújtottak egy járőrautót, kövekkel, üvegekkel dobálták be az állomás ablaküvegeit. A gyorsan mozgó, arcukat csuklyával, sálakkal eltakaró csoport néhány perccel a támadás után már eltűnt az éjszakában, a biztonsági kamerák felvételei alapján sem tudták beazonosítani őket. Korábban szintén szélsőbaloldali aktivisták rongálták meg Hamburgban egy jobboldali párt plakátjait, melyek a bevándorlás szigorú szabályozására szólítottak fel.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/24/nemetek-20-szerint-forradalom-kell-reform-nem-eleg