Nehéz logikát találni abban, hogy olyan utakat tesznek fizetőssé, melyek célja, hogy elszívják a forgalom egy részét az (egyébként ingyenesen járható) belvárosi főutak elől, ráadásul mindezt néhány évvel a dugódíj kötelező bevezetése előtt. Végignéztük, hogy az egyes útszakaszok fizetőssé tétele kiket és hogyan érinthet, valamint megpróbáltunk logikát találni a tervezetben - kevés sikerrel.

Mi az ideológiai háttér?

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a "megyei útdíj-matricák bevezetése jelentős könnyebbséget jelent a forgalomban részt vevőknek, az M0-s autóút egy részére kiterjesztett térítési kötelezettség miatt pedig nem nő a budapesti belvárosi forgalom". Indoklása szerint az útdíjrendszer átalakítását az uniós és a hazai forrásokból épült útrendszerek egymáshoz való viszonyának rendezése kívánja meg.

A kormányszóvivő szerint mindez összefüggésben van a vasúti közlekedés és a budapesti közösségi közlekedés fejlesztésével is, a kormány kiemelt célja ezekre szoktatni az embereket. Véleménye szerint a közösségi közlekedés nyújtotta lehetőségek és az összeg nagysága miatt nincs olyan aggályuk, hogy a forgalom a belvárosi utakra terelődik.

A közösségi közlekedés használatának népszerűsítése önmagában még védhetően is hangzik, a probléma csak az, hogy - ahogy ez a dugódíj problémamentes bevezetéséhez is szükséges - még jelentősen fejlesztéseken kell átesnie a közösségi közlekedésnek ahhoz, hogy az autósok tömege számára vonzó alternatíva legyen. Bár az elővárosi vasúti hálózat rengeteget fejlődött az elmúlt években (pályafelújítások, járműbeszerzések), további intézkedések tömegére van szükség. A 2014-2020 közötti európai uniós finanszírozási ciklusban óriási összegek fognak érkezni vasútfejlesztésre, ami rendkívül pozitívnak tekinthető, de nem hangzik túl logikusnak, hogy nem a fejlesztések befejezése után, hanem a megkezdése előtt drágítják az alternatívákat. Számos egyéb területen, mint a vasút városon belüli szerepének növelése, valamint a menetrendi- és tarifarendszerek közlekedési módokon átívelő összehangolása, azonban egyelőre alig történt valami.

Szintén nem feledkezhetünk meg arról, hogy bár az elmúlt években óriási fejlődést láthattunk a budapesti közösségi közlekedésben, az ország és a város vezetőitől számos olyan üzenet érkezett az idén, ami arra utal, hogy ennek a trendek véget kívánnak vetni. Júniusban Lázár János jelentette be, hogy egyetlen döntéssel elkaszálta Budapest rövid és középtávú - elsősorban közlekedésfejlesztési - uniós projektjeit. Az elmúlt hetekben pedig Tarlós István akarata szerint szedték darabokra a BKK-t és váltották le vezetőjét. Az elkövetkezendő 7 évre vonatkozó, frissen megjelent uniós projektlistán pedig valóban szinte egyáltalán nem szerepel budapesti közlekedésfejlesztési projekt az elővárosi vasúti pályák megújításán kívül, így az égető beruházások, mint a 3-as metró felújítása, a kormányon múlnak. A jelenlegi intézkedés bevezetése remekül példázza, hogy milyen hatással lehet az ország közlekedésre a költségvetésben tátongó lyuk, és ha ez egy jelzés arra, hogy hasonlóan alakulna k a következő évek, sok jóra nem számíthatunk.

A képviselők szerencsére megússzák

Kapcsolódó hír, hogy a parlament igazságügyi bizottsága benyújtott egy módosítást az Országgyűlésről szóló törvényhez. A javaslat szerint módosulna a képviselők költségtérítése, a tervek szerint a képviselők a jövőben benzinkártyájukkal útdíjat is fizethetnének, de bérletet, vasúti menetjegyet is vehetnének vele.

Nem csak Budapest ihatja meg a költségvetési foltozás levét

Az NFM közleménye tartalmaz egy olyan utalást is az úthasználati feltételek országos szintű egységesítéséről, ami alapján arra is következtethetünk, hogy Budapest csak az első lesz a sorban. ("Az azonos szolgáltatási színvonalú utak használatáért az ország minden részében egyformán kell fizetniük a járművezetőknek.") Elképzelhető, hogy hamarosan a Debrecent, Győrt és más városokat elkerülő autópálya-szakaszok is fizetőssé válnak.

Kik bukhatnak nagyot?

A szabályozást különösen furcsává teszi az, hogy nem egységesen érinti az M0-ás körgyűrűt és a bevezető szakaszokat, már az alábbi térképre ránézve is jól látszik, hogy a város különböző részeit nem egyformán érinti a díjmentesség megszüntetésé, fizetős és nem fizetős "szigetüzemek" jönnek majd létre. Ez egyrészt teljes koncepciótlanságról árulkodik, másrészt annak az eredménye, hogy bizonyos gyorsforgalmi útszakaszokra olyan támogatási megállapodást kötött a kormány az unióval, hogy ott nem lehet pályadíjat szedni.

Térkép: https://mapsengine.google.com/map/embed?mid=zbRGRi1S67dM.kRfntUGN9Lt8

Feltételezve, hogy biztosan lesznek (tetemes számban) olyan autósok, akik nem lesznek hajlandóak kifizetni az új díjat - vagy elvi alapon, vagy azért, mert csak ritkán használják az említett szakaszokat - végignéztük, hogy milyen hatásai lehetnek az intézkedésnek a városi-elővárosi forgalom alakulására. Az újonnan fizetőssé váló szakaszok négy térségben helyezkednek el és ezekből háromban komoly hatással lehet az intézkedés környékbeli lakosok és arra járok tízezrei számára.

Magyarország legrégibb autópálya-szakasza, az 1964-ben (!) átadott M1-M7 bevezető, valamint az M1-es út az M0-ás csomópontjáig, illetve az M7-es az érdi lehajtóig eddig ingyenesen volt használható és komoly célforgalmat bonyolított le, mind a budaörsi bevásárló-komplexumnak, mind a környékbeli településeknek köszönhetően. A díjfizetés bevezetése esetén vélhetően jelentősen megnő majd a forgalom az egyébként sem túl gyorsan járható 1-es úton Budaörsön, a Kőérberki úton, a Balatoni úton, valamint sokak számára a szintén nagy forgalmú Budakeszi út is alternatíva lehet.

Az alternatív útvonalak jelentős része ráadásul Őrmezőnél fut össze, ahol jelenleg a csomópont nagyszabású átépítése zajlik, ráadásul a 4-es metró végállomásán a nagy kapacitású P+R parkoló kiépítése is várat magára, így a Budaörsi úton hatalmas dugókra lehet majd számítani. Budaörs esetében ráadásul a vasút sem életképes alternatíva, mivel hiába viszi be az utasokat a vonat negyedóra alatt a Déli pályaudvarba, a vasútállomás elhelyezkedése elég szerencsétlen.
Wittinghoff Tamás, Budaörs város polgármestere elsők között követelte közleményben, hogy "az agglomerációs településeken élők érdekében a kormány azonnal fejezze be még a gondolkodást is az autópályák bevezető szakaszainak és az M0-ás autóútnak a fizetőssé tételéről, amely egyszerre tisztességtelen, káros és végrehajthatatlan."

A délkeleti szektorban különösen érdekes, hogy az M5-ös bevezetője fizetőssé válna, míg az M51-es nem, úgy hogy az M51-es út úgy torkollik az M5-ösbe, hogy a környéken nincs alternatív "menekülőút", azaz más lehajtó. Az M5-ös bevezető szakaszának fizetőssé tétele jelentősen ronthatja a Szentlőrinci út csomópontjánál található Megapark bevásárló-komplexum elérhetőségét, különösen Pest és az agglomeráció déli és keleti része felől, valamint tovább növelheti a Nagykőrösi úton tapasztalható dugók méretét.

Az M0-ás délkeleti szekciója esetében is komoly problémát jelent az alternatív útvonalak hiánya. A Gyál-Vecsés út mellett a XVIII. kerületi Nemes utca-Királyhágó út, valamint más dél-pesti utak terhelése növekedhet számottevően. Szintén problémát jelent, hogy részekre szakad a Pestet körülölelő körgyűrű. Romlik a repülőtér elérhetősége, nem csak a közelben lévő agglomerációs településekről, hanem számos budapesti területről is az M0-áson keresztül érkeztek a legtöbben Ferihegyre, így növekedhet a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út és az Üllői út forgalma. Délnyugat-Budapest és Északkelet-Pest kapcsolatai is jelentősen romlanak majd, ami a városon átvezető számos úton növelheti a dugók számát.
"Azt gondolom, hogy azon közlekedők egy része, akik az M0-ás körgyűrűt napi rendszerességgel igénybe veszik akár munkahelyük megközelítéséhez, akár egyéb célból, más útvonalat keresnek majd - értve ez alatt a kisgépjármű forgalmat is. Ez azt fogja eredményezni, hogy a megnövekedett forgalom nem csupán az agglomerációs települések úthálózatán lesz érezhető, hanem a peremvárosi településeken, sőt Budapest belvárosában is" - ezt Pápai Mihály, Gyál polgármestere írta.

Az M3-as bevezetőjének fizetőssé válása a Régi Fóti utat és Rákospalotát terhelheti meg, ám a legnagyobb felháborodást az M0-ás északi szakaszának díjkötelessé tétele váltotta ki. Amellett, hogy ebben a térségben is számos kiskereskedelmi egység elérhetősége romlik majd, sokak számára rossz hír, hogy fizetőssé válik a Megyeri híd is. Ez a Szentendrei út, valamint az Árpád híd forgalmát növelheti meg jelentős mértékben - erre Óbuda fideszes polgármestere, Bús Balázs is rávilágított dühös hangvételű Facebook posztjában.

Az egyetlen szakasz, ami nem kavarhatja fel különösebben az állóvizet, az az M6-as bevezető szakasza. Ez jelenleg is viszonylag kihasználatlan, ráadásul a belváros felé igyekvőknek mind a 6-os, mind a 7-es út eddig is kényelmesebb alternatívát nyújtott a legtöbb esetben.

Természetesen lesznek olyanok is, akik nyernek az intézkedéssel. Az érintett szakaszokon közlekedő autók és buszok élvezhetik majd a kisebb forgalmat és a gyorsabb eljutást - feltéve, hogy nem alakulnak ki jelentős forgalmi dugók ott, ahol a bevezető szakaszok és az alternatív útvonalak egyesülnek.

Nézze meg, hogyan változott 10 év alatt Budapest kerületeinek és az agglomerációs települések népességszáma!

Ilyen aztán sehol a világon nincs!

Bármennyi is felháborítóan hangzik, nem teljesen egyedülálló ötlet egy városi elkerülő út fizetőssé tétele, egészen közel is találunk rá példát. Ausztriában minden gyorsforgalmi útszakasz használatáért fizetni kell, illetve hasonló a helyzet Prágában is, így a bécsi és a prágai körgyűrű is rendelkezik díjköteles szakaszokkal. (Igaz, ezekben a városokban hatékonyan működik az elővárosi vasúti hálózat.) A szlovéniai Ljubljanát elkerülő körgyűrűn 2008 óta kell matricát vásárolni, mióta a teljes szlovéniai autópálya-hálózatot fizetőssé tették.

Az írországi Dublint elkerülő M50-es autópályán például két szakaszon, egy híd és egy alagút használata esetén kell útdíjat fizetni. Bár a hivatalos indoklás szerint a híd építésének megtérülése miatt szükséges az útdíj-fizetés, az ír politikusok nem tettek ígéretet arra, hogy a megtérülés után ingyenessé teszik az autópályaszakasz használatát.

A pekingi 5-ös számú körgyűrű (a kínai fővárost több autópálya is körbeöleli) 2001 és 2003 között több szakaszban nyílt meg, teljes elkészülése után fizetős útként. A személygépkocsiknak kilométerenként fél jüant kellett fizetniük (akkoriban kevesebb mint 12 forint), aminek hatására az autósok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy elkerüljék a sztrádát. A szomszédos 4-es számú körgyűrűn órákig ültek a dugóban, csak azért, hogy elkerüljék a díjfizetést, a szellemsztrádaként emlegetett 5-ös körgyűrű pedig a tervezett kapacitás 10%-ával üzemelt. (A gyenge forgalom miatt sokan városi autóverseny-pályának használhattak.) Ezt látva a hatóságok 2004-től ingyenessé tették az autópálya használatát, aminek hatására a forgalom megnőtt, de a pekingi autósokban olyan "törést" okozott a kezdeti fizetési kényszer, hogy azóta sem alakulnak ki soha dugók a 21 milliós metropoliszt körülölelő 5-ös számú körgyűrűn.

Még távolabb is találunk példát fizetős körgyűrűkre, az ausztráli Melbourne városát keletről átölelő M3-as autópályát eredetileg ingyenesnek tervezték, Victoria állam kormánya azonban megtörve választási ígéretét, fizetős útként nyitotta meg 2008-ban.

A nemzetközi példák megléte ellenére is nehéz kijelenti, hogy az NFM intézkedése jó ötlet, hiszen a fent említett városok többségben Budapesttől igencsak eltérő lakosságszámmal és infrastruktúrával rendelkeznek.

Portfolio

Kapcsolódó:
Megszűnik az M0-s díjmentessége
Kormány: ekkora útdíjat simán kibírnak az autósok
Megdöbbentő a kormány terve - Budapesten kívül megáll az élet?
Orbán Viktor: Európa stagnál, Magyarország erősödik
Az állam szedné be a hívektől az adót