Közel 9 millió forinttal támogatott a Külügyminisztérium még áprilisban egy washingtoni konferenciát. A magyar diplomaták arról győzködték az amerikai döntéshozókat, hogy stratégiai fontosságú lenne, ha az USA enyhítené az orosz energiafüggőségünket. Az együttműködés egyelőre nem pörgött fel, októberben pedig kirobbant az amerikai diplomáciai botrány.
Csökkentheti-e Magyarország az orosz energiafüggőségét úgy, hogy az Egyesült Államoktól vásárol földgázt? Ezt a kérdést járták körbe azon a konferencián, amelyet hónapokkal az amerikai diplomáciai botrány kirobbanása előtt tartottak Washingtonban.
Az április 28-30-a között, tehát még Martonyi János külügyminisztersége idején tartott konferenciát a magyar kormány egy amerikai kutatóintézettel, az Atlantic Councillal közösen szervezte. A Külügyminisztérium két munkatársát küldte el Washigtonba: Orbán Anitát, az energiabiztonságért felelős rendkívüli nagykövetét és Szabó L. Lászlót, a V4-csoport energetikai koordinátorát. Kettejük közül Orbán Anita számít ismertebbnek, a 2010-es parlamenti választások előtt a Fidesz még azt is fontolgatta, hogy elindítja egyéni jelöltként.
Stratégiai kérdést csináltunk belőle
Magyarország a konferencia idején töltötte be a Visegrádi négyek (V4) soros elnöki posztját. Orbán Anita washingtoni felszólalásában a régió nevében amellett érvelt, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt az amerikai gázexport stratégiai jelentőségű lenne. Magyarországra szinte csak orosz gáz érkezik, ha más forrásokat találnánk, csökkenne az ország kiszolgáltatottsága, ráadásul le is tudnánk törni a beszerzési árakat. Az amerikai felszólalók közül nem mindenki vélte úgy, hogy biztonságpolitikai kérdés a gázexport, többen gazdasági érdekek alapján elemezték a helyzetet.
Washingtonban azokban a hónapokban formálódott, hogy milyen régiókat célozzanak meg a gáztöbblettel. Az elmúlt években ugyanis a palagáz-forradalom miatt az Egyesült Államok gázexportőrré, sőt a világ egyik legnagyobb LNG-exportőrévé vált. A gázt cseppfolyósított állapotban (angolul Liquid Natural Gas – LNG) szállítják, a mínusz 160 Celsius-fokra hűtött, folyékony halmazállapotú gáz hatszázszor kevesebb helyet foglal el, mint légnemű formában. Az eljárás megkönnyíti az óceánon túli exportot, vezetékre nincs szükség, tartályhajókkal szállítják a gázt.
A magyar lobbi az ukrán konfliktuson kívül azért is időszerű volt, mert az amerikai képviselőház akkor tárgyalta a gázexport könnyítéséről szóló törvénytervezetet. A konferencia másnapján Orbán Anita lengyel, cseh, bolgár, szlovák partnereivel együtt a washingtoni Capitoliumban megrendezett fórumon is felszólalt. Úgy tűnik, a lobbi sikeres volt, a törvényt június 25-én elfogadta a képviselőház, ennek révén jelentősen rövidülhet az európai exporthoz szükséges engedélyezési eljárás.
Feltűnt a New York Timesnak
A magyar külügy mozgására a New York Times című amerikai napilap is felfigyelt. A lap szeptember elején oknyomozó cikkben számolt be arról, hogy több külföldi kormány az amerikai jogszabályokat megkerülve kutatóintézeteket támogatott dollármilliókkal, hogy a számukra fontos kérdésekről beszéljenek. A cikkhez csatolt dokumentumok felsorolták, hogy az egyes kutatóintézetekhez milyen országoktól érkeztek pénzek. Az Atlantic Council neve mellett szerepelt a magyar Külügyminisztérium is, a cikk a magyar lobbiról nem írt konkrétumokat. Az Atlantic Council nem reagált megkeresésünkre.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kérdéseinkre azt válaszolta: az áprilisi konferenciát támogatták, erre összesen 8 millió 827 900 forintot költöttek. Az összeg magában foglalta a konferenciaszervezés költségeit (terembérlet, catering), a magyar delegáció napidíját, szállását is. A minisztérium szerint rendszeres juttatást nem kapott az Atlantic Council. A válasz nem tért ki rá, de a tárca egyik tisztviselője a VS-nek arról beszélt: bevett dolog, hogy egy külföldi kormány elemzőintézettel közösen szervez rendezvényeket. Ez nem törvénytelen, a magyar külügy nem befolyásolt amerikai kormányzati tisztviselőket – fogalmazott a forrás.
Az orosz üzletre büszkébb a kormány
A Közép- és Kelet-Európába érkező gázexport szóba került akkor is, amikor Orbán Anitát egy hónappal a konferencia előtt Washingtonban fogadta John Boehner, a képviselőház elnöke. Orbán a találkozó után az MTI-nek azt mondta: a V4-ek sürgetik az amerikai kongresszust, hogy támogassák az európai export engedélyezését. A republikánus politikus erre nyitottnak is tűnt, azt mondta: “a földgázexport engedélyezésének felgyorsítása azt jelezné, hogy Oroszország nem tarthatja sakkban Európát energetikai szempontból”. Hasonlóan érvelt a március végén Brüsszelben tárgyaló Barack Obama amerikai elnök is.
Az amerikai gázexportról szóló tervek Szijjártó Péter tárgyalásain is szóba kerültek. Még júliusban külügyi államtitkárként Horvátországban egyeztetett erről, de szóba került a téma októberi washingtoni látogatásán is. Ezek korántsem kaptak akkora visszhangot, mint a keleti nyitásával kapcsolatos hírek. A kormányzati kommunikáció sokkal inkább azokat az eseményeket domborította ki, amikor a keleti partnerekkel sikerült energetikai megállapodásokat tető alá hozni, például Oroszországgal, Azerbajdzsánnal. A kormányzat ezt főként azzal magyarázta, hogy keletről olcsóbban jut energiához.
A kitiltási botrány háttérében is valószínűleg az áll, hogy az Egyesült Államok megelégelte az Orbán-kormány oroszbarát politikáját, keleti nyitását, valamint azt, hogy Magyarország csak szavakban áll ki nyugati szövetségesei mellett. Erre utalt, hogy André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivő az elmúlt hetekben kritizálta a kormányt, amiért pályázat nélkül bízták meg az oroszokat a paksi bővítéssel. Értetlenkedve fogadta azt is, hogy a kormány miért támogatja az orosz gázvezeték, a Déli Áramlat tervét, miközben Magyarországnak csökkentenie kéne Moszkvától való egyoldalú függőségét.
A helyzetet árnyalja, hogy az amerikai gázhoz jelenleg nem egyszerű hozzáférni. Ehhez úgynevezett LNG-terminálokra van szükség, ahol visszagázosítják az Egyesült Államokból érkező cseppfolyós gázt. A tervek szerint ilyen épülne a horvátországi Krk-szigeten, illetve a lengyelországi Swinoujsciében. Ráadásul, ha a terminálok megépülnek, a magyar kormány közvetlenül az amerikai kormánytól nem tudna gázt venni, a gáz ugyanis magáncégek tulajdonában van, velük kell a tárgyalásokat lefolytatni.
(vs)
Bal-Rad komm: Ráadásul Orbán “usanyalása” már feltűnt Oroszországnak is. A “Vedomosztyi” gazdasági újságban igen komoly szakértői vélemény látott erről napvilágot a minap. Sőt! Egyre inkább kezd kialakulni egy olyan orosz vélemény, miszerint az Ukrajna ürügyén kialakult USA-NATO – orosz feszültségen Orbánék nyerészkedni akarnak.
Ráadásul nem is olyan régen, Orbán telefonon egyeztetett Nyalókakirállyal, a reverzgáz szállítás újraindításáról.
Ugyan az ilyen “pávatánclépésekről” a magyar közvélemény legfeljebb szőrmentén értesülhet, azért nem árt tudni: aA MEDVE FIGYEL!
És Misa tapasztalatai minket (ORBÁNT) illetően nem éppen hízelgőek! És ez a MAGYAROKRA NÉZVÉST NEM TÚL BIZTATÓ!
De a jövőnkre nézvést végképp nem az!
Mindezekből pedig azt a közvetlen tanulságot vonhatjuk le, hogy ORBÁN KIZÁRÓLAG A SAJÁT TÚLÉLÉSÉRE JÁTSZIK!
Ami természetesen nem fog neki sikerülni! Legfeljebb egy kis időt nyerhet!
Ám mint tudjuk: AZ IDŐ PÉNZ! TIME IS MONEY!
“Ha épp senki nem néz oda, Putyint ekézve könyörög a kormány Amerikának”  Ez bizony – sajnos – így igaz!