Mit okozhat egy igazi járvány, ha néhány Ebola fertőzés ezt teszi a tőzsdével?

Vajon mekkora esélye van annak, hogy az Ebola tőzsdei összeomlást idézzen elő októberben, a Wall Street számára ominózusnak számító hónapban? [IJ: Függetlenül attól, hogy a járvány mennyire jelent veszélyt vagy mennyire valós, hiszen a járvány „híre” önmagában is elég lehet erre.]

Szerdán például a Dow egyszerre 460 pontot zuhant, végül „mindössze” 173 ponttal alacsonyabban zárva az előző naphoz képest. Ez azonban már egymás után az ötödik nap volt, amit eséssel zárt az index.

A jelen helyzetben természetesen elsősorban az Ebolát tekintik a hihetetlen tőzsdei esés elsőszámú kiváltójának. Szeptember 19-e óta az S&P 500 7 százalékot, a Nasdaq pedig csaknem 10 százalékot esett. A VIX (a piaci ingadozás elsőszámú jelzője a Wall Street-en) szerdán 22 százalékkal emelkedett.

A napok előrehaladtával minden jelző egyre vészesebb képet mutat. Amennyiben néhány ebolás eset az Egyesült Államokban ilyen pánikot képes kiváltani a pénzvilágban, mit okozhat egy igazi járvány?

Természetesen nem az Ebola az egyetlen tényező, ami a részvényárak csökkenését előidézte.

Érdemes egy pillantást vetni Európára is. A Stoxx 600 index 11,4 százalékot esett a 18 nappal ezelőtti csúcshoz képest. Ez már hivatalosan is korrekciónak számít.

Görögországban konkrétan tőzsdei összeomlás volt szerdán:

Mintha a világnak nem lenne elég gondja (ISIS, Ebola, a lassuló Kína, Ukrajna, lassuló Németország, a FED megszorításai, stb.), lám csak, mi tért vissza a listára: Görögország. És nem is akárhogyan!
A tőzsde 9 százalékot esett szerdán, ami túlzás nélkül tekinthető összeomlásnak, és a bankok is a tönk szélén állnak.

Általában a piacok gyorsabban esnek, mint amilyen ütemben képesek emelkedni.

A hirtelen eséseknél az ármozgás drasztikus is lehet. Ahogyan azt 2008-ban is láthattuk, a pénzügyi részvények vezetik a sort. Érdemes megnézni, hogy mi történt a legnagyobb amerikai bankokkal mielőtt megkongatták a vészharangot:

A legnagyobb kereskedési volument magáénak tudható Bank of America 5 százalékot, a Citigoup 5,5 százalékot, a JP Morgan pedig 4,6 százalékot estek, ami komoly veszteségnek mondható ezeknél a bankoknál.

Az Ebola miatti aggodalmak hatására a légitársaságok részvényei is esni kezdtek:

A légitársaságok részvényárfolyamait alaposan megkavarták az Ebola-vírus terjedése miatt bevezetett repülési korlátozások. A United Continental 4, míg az American Airlines részvényárfolyama 4,3 százalékot esett. A technológiai részvények közül az Intel 3,3, az Apple 1,7, a Microsoft pedig 2,3 százalékot veszítettek értékükből.

Egyre többen gondolják azt, hogy a 2008-as történések ismétlése következhet.

A különböző válságok mindig is komoly hatással voltak a tőzsdei árfolyamokra.

Steve Keen, a Kingston Egyetem közgazdaság, történelemtudomány és politika tanszékének professzora például a következőket írta a CNN oldalán „Kapaszkodj! Jön a következő pénzügyi krach” címen megjelent cikkében:

A sebességmérőm 2013 közepe óta azt jelzi, hogy tőzsdei esés várható.
A Fed mennyiségi enyhítési intézkedéseinek tudható be, hogy a piac ilyen sokáig képes volt meghazudtolni a lassuló adósság által generált gravitációt. A mennyiségi enyhítés tulajdonképpen az eszközárakat célzó inflációs program volt, hiszen, ahogy kollégám Michael Hudson fogalmazott „a Fed helikoptere a Wall Street-re szórta a pénzt, nem a kisbefektetőkre”.
A mennyiségi enyhítés végével azonban a tőzsde ismét a magánszektor túlzott adósságállományának kevésbé megbocsátó kegyeire számíthat csupán.
Szóval, üdvözöljük az új válságban, ami nem különbözik a régitől. A hullámvasút megy tovább.

Mások még ennél is pesszimistábbak. Daneil Ameduri, a Future Money Trend-nél például a következőket írta:

„Ha [a tőzsde] 15 000 pont alá esik, azt javaslom, hogy az emberek kezdjenek el ételt és lőszert vásárolni, mert ez a válság kezd durvulni.”

Azt azért érdemes észben tartani, hogy nem sok minden változott az elmúlt egy vagy két hónappal ezelőtti állapotokhoz képest.

Tény, hogy három ebolás esetet diagnosztizáltak az Egyesült Államokban, Európában pedig egy napon belül három országban is felbukkant ebolagyanús betegség, azonban elképzelhető, hogy ez a bajok kezdete csupán.

Jelenleg az Ebolától való félelem rosszabb, mint maga a betegség, ha azonban tényleg járvány alakulna ki, amelyben ezrek vagy akár százezrek betegednek meg, elképzelni sem lehet, hogy ez milyen hatással lenne az árfolyamokra.

Egy ilyen helyzetben már nem tőzsdei esésről beszélnénk, hanem valószínűleg a történelem legnagyobb tőzsdei összeomlásáról.

Korábbi válságok alkalmával láthattuk, milyen sebességgel tűnnek el az alapvető élelmiszerek és egyéb fontos cikkek a polcokról.

Bizonytalan, félelmekkel terhes időkben a pénzintézetek nem szívesen adnak kölcsön, se egymásnak, se a fogyasztóknak, márpedig a jelenlegi gazdaság az adósságra épült, így ha az adósságcsapot elzárják, azzal a gazdaság tulajdonképpen megszűnik létezni.

Ezért fontos imádkozni, hogy ne alakuljon ki igazi járvány. Korábbi válságok alkalmával láthattuk, milyen sebességgel tűnnek el az alapvető élelmiszerek és egyéb fontos cikkek a polcokról.

Forrás: The Economic Collapse
http://idokjelei.hu/2014/10/mit-okozhat-egy-igazi-jarvany/

„Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik;” Ézsaiás 26:3