A kétharmad már tavaly tisztában volt azzal, hogy az idei választási év, így már akkor átírták
az államháztartási törvényt: szeptember 30. helyett október 15-ére
tették a költségvetés parlament elé terjesztésének határidejét.
Vélhetőleg azonban megfeledkeztek arról, hogy a teljes nyilvánosság
előtt még a Költségvetési Tanácsnak is meg kell ismernie a tervezetet,
ez pedig a számok kiszivárgásának veszélyével járhat. Így aztán
hamarjában még két hetet hozzátoldottak a határidőhöz, így október 31.
lett a végső benyújtási határidő. Jóval az önkormányzati választások
után. (Emlékezetes: 2006-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Veres
János pénzügyminisztert bűncselekmény elkövetésével vádolta a Fidesz,
amiért csak az országgyűlési választások után hozták nyilvánosságra a
költségvetést érintő adatokat.) Már önmagában a titkolózás is azt
sejteti: a kormányzati boszorkánykonyhában olyan elképzelések forrtak
ki, amelyek népszerűség-vesztést jelenthetnek a Fidesz számára. Ezek
pontos mibenlétét mindeddig homály fedi - annyi azonban már
kiszivárgott a sajtóban: Orbán Viktor türelmetlenül várja a választás
lezárultát, hogy belevághasson a csak kevesek által ismert reformjaiba.
Varga Mihály gazdasági miniszter elejtett mondataiból azonban
kirajzolódik egyfajta kép a jövőt illetően.
A gazdasági miniszter több ízben is megerősítette az elmúlt hetekben azt, amit egyébként a - kevés nyilvánosságot kapó - tavaszi konvergencia-jelentésben már megírt Brüsszelnek: három év alatt a GDP 5,5 százalékával tervezik csökkenteni az állam újraelosztó szerepét. Ez nominálisan 1700 milliárd forintos kiadás-csökkentést jelent a központi költségvetés részéről. Varga utóbb többször kijelentette: nem megszorításokról beszélt, hiszen a megfelelő ütemű gazdasági növekedéssel és a költségvetési kiadások féken tartásával a meghatározott cél adóemelés és kiadáscsökkentés nélkül is megvalósítható. E kijelentés azonban inkább a választási kampány részének tekinthető, hisz oly mértékű gazdasági élénkülést feltételez, amelyet ma - a kormányon kívül - senki nem tart valószínűnek Magyarországgal kapcsolatban.
Azonban, ha Varga számításai mégis igazolódnának (vagyis a következő három évben stabilan 3 százalék fölött lenne a GDP-növekmény), egyéb tényezők okán mégsem beszélhetünk sétagaloppról. Amit bizonyosan tudunk a jövő évi költségvetésről: emelkedik a honvédelemre szánt kiadás, miként a kétgyermekes családok adókedvezménye is. Utóbbi nagyságrendileg csak 55 milliárd forintnyi plusz terhet jelent majd a költségvetésben, míg a NATO-nak tett orbáni ígéret forintosításával továbbra is adós a kabinet - azonban a legóvatosabb becslések szerint is legalább 150 milliárddal emelkednek a katonai kiadásokat.
Módosulnak az adótörvények is januártól,
A gazdasági miniszter több ízben is megerősítette az elmúlt hetekben azt, amit egyébként a - kevés nyilvánosságot kapó - tavaszi konvergencia-jelentésben már megírt Brüsszelnek: három év alatt a GDP 5,5 százalékával tervezik csökkenteni az állam újraelosztó szerepét. Ez nominálisan 1700 milliárd forintos kiadás-csökkentést jelent a központi költségvetés részéről. Varga utóbb többször kijelentette: nem megszorításokról beszélt, hiszen a megfelelő ütemű gazdasági növekedéssel és a költségvetési kiadások féken tartásával a meghatározott cél adóemelés és kiadáscsökkentés nélkül is megvalósítható. E kijelentés azonban inkább a választási kampány részének tekinthető, hisz oly mértékű gazdasági élénkülést feltételez, amelyet ma - a kormányon kívül - senki nem tart valószínűnek Magyarországgal kapcsolatban.
Azonban, ha Varga számításai mégis igazolódnának (vagyis a következő három évben stabilan 3 százalék fölött lenne a GDP-növekmény), egyéb tényezők okán mégsem beszélhetünk sétagaloppról. Amit bizonyosan tudunk a jövő évi költségvetésről: emelkedik a honvédelemre szánt kiadás, miként a kétgyermekes családok adókedvezménye is. Utóbbi nagyságrendileg csak 55 milliárd forintnyi plusz terhet jelent majd a költségvetésben, míg a NATO-nak tett orbáni ígéret forintosításával továbbra is adós a kabinet - azonban a legóvatosabb becslések szerint is legalább 150 milliárddal emelkednek a katonai kiadásokat.
Módosulnak az adótörvények is januártól,
- bár sem
az irány, sem a mérték nem biztos még. A jövőre esedékes
devizahiteleseknek járó banki visszafizetések okán elképzelhető - ahogy
erről kormánypárti politikusok már érintőlegesen beszéltek -, hogy
csökkentenék a szektort sújtó adók (banki különadó, tranzakciós adó)
mértékét. Ez hiányként jelenne meg a költségvetésben, amit bizonyosan
nem tudna pótolni a reklámadó tervezett emelése sem. Utóbbi annyira
elhanyagolható tétel lenne (most 9-10 milliárdot vár ebből a forrásból
az állam), hogy egyértelműen politikai indítékai lehetnek csupán a sarc
feljebb srófolásának, gazdasági semmiképp.
Egyes sajtóhírek szerint Orbán Viktor visszatáncolni látszik korábban elszántan hangoztatott elvéből, miszerint:
Egyes sajtóhírek szerint Orbán Viktor visszatáncolni látszik korábban elszántan hangoztatott elvéből, miszerint:
- az
egészség nem üzlet! (Nem ez lenne az első Fidesz-szlogen, amit felad a
kormányfő.) A központi költségvetés kiadásainak csökkentése érdekében
az eddiginél jóval nagyobb mértékben vonhatja be az
egészségbiztosításba és a népegészségügyi szolgáltatások nyújtásába a
magántőkét miniszterelnök. Az elképzelések részleteit még nem ismerjük,
annyit azonban meg kell jegyeznünk: ez az irány (bár támogatható),
éppen ellentétes a kabinet eddigi, államosító törekvéseivel és sokkal
inkább a liberális demokráciák piacpártiságára hajaz, semmit Orbán
mostani hittételeire.
A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása továbbra is fontos célkitűzése a kabinetnek, így abban biztosak lehetünk, hogy ehhez most is ragaszkodni fog az Orbán-Varga tandem. Mindebből azonban a legoptimistább forgatókönyv szerint is az következik, hogy a költségvetés kiadási oldala még az alacsony infláció (jövőre 2 százalékos pénzromlási ütemet vár a jegybank) szintjével sem emelkedik majd - ez pedig az idei kiadások szinten tartása mellett mégis csak megszorítást eredményez. Amennyiben az oktatás, a szociális szféra, az egészségügy, a közigazgatás (és még hosszan sorolhatnánk a költségvetés egyes részterületeit) épp annyi pénzt kap, amennyiből idén gazdálkodott, az a valóságban legalább 2 százalékos csökkenést jelent az adott szektor költségvetési során. Mégpedig a legrosszabb fűnyíró-elv módszer alkalmazásával, vagyis nem az alacsony hatékonysággal működő állami pénznyelőket "javítaná meg" a kabinet, így javítva az adóforintok felhasználásán, hanem minden szereplőt egyenlő mértékben, hatékonyságtól függetlenül büntetne. Ez a módszer már teljes mértékben illeszkedik a kormány elmúlt négy éves tevékenységéhez...
A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása továbbra is fontos célkitűzése a kabinetnek, így abban biztosak lehetünk, hogy ehhez most is ragaszkodni fog az Orbán-Varga tandem. Mindebből azonban a legoptimistább forgatókönyv szerint is az következik, hogy a költségvetés kiadási oldala még az alacsony infláció (jövőre 2 százalékos pénzromlási ütemet vár a jegybank) szintjével sem emelkedik majd - ez pedig az idei kiadások szinten tartása mellett mégis csak megszorítást eredményez. Amennyiben az oktatás, a szociális szféra, az egészségügy, a közigazgatás (és még hosszan sorolhatnánk a költségvetés egyes részterületeit) épp annyi pénzt kap, amennyiből idén gazdálkodott, az a valóságban legalább 2 százalékos csökkenést jelent az adott szektor költségvetési során. Mégpedig a legrosszabb fűnyíró-elv módszer alkalmazásával, vagyis nem az alacsony hatékonysággal működő állami pénznyelőket "javítaná meg" a kabinet, így javítva az adóforintok felhasználásán, hanem minden szereplőt egyenlő mértékben, hatékonyságtól függetlenül büntetne. Ez a módszer már teljes mértékben illeszkedik a kormány elmúlt négy éves tevékenységéhez...
Bíró Dalma összeállítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése