Kamat-, díj- és költségemelési moratóriumot szab a kormány a bankoknak 2016. április 30-áig, ezzel akadályoznák meg, hogy a devizahitelesek ügyében hozott ítéletek miatt a bankok az ügyfelekkel fizettessék ki veszteségeiket. A Portfolio.hu számításai szerint az egyoldalú kamatemelések visszafizetése 900-1000 milliárdos terhet jelent a bankoknak, a kamat-, díj-, és költségemelési stop ezen felül mintegy 100 milliárd forintos kiesést jelent majd. A feltételezések szerint ezzel vagy a veszteségek áthárítását akarja megakadályozni a kormány, vagy egy új árazási módszert akar rákényszeríteni a bankokra.
Tény, hogy az emelésstop nem sok lehetőséget hagy a pénzintézeteknek a veszteségek kezelésére. A költségek emelése híján a bankok számára az egyedüli lehetőség lenne, hogy átalakítják lakossági és vállalati hiteleiket, az újonnan kihelyezett hiteleket pedig a korábbinál jóval magasabb kamatra adják. Mivel a kormány ezt az utat is elzárta, a bankok egy része "sakkhelyzetbe" került. Feltehetőleg a közeljövőben további nyugati bankok hagyják el az országot, a kormány pedig a bankok feletti győzelemként kommunikálja a lépést, amivel saját támogatottságát stabilizálhatja.
Azonban a kormány célja éppen az lehet, hogy a jövőben minél több nyugati bank hagyja el az országot. Az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás egészen más összefüggésbe helyezi a történéseket, éspedig nem a bankok elleni harcról van már szó, hanem nagytakarításról a bankszektorban, amit a kormány - politikailag egyébként zseniális húzásként - az emberek érdekére hivatkozva hajt végre. Ennek a "nagytakarításnak" az a célja, hogy a kormány kedvezőtlen feltételeket alakítson ki a nyugati bankok számára, melyek így kénytelenek lesznek újragondolni magyarországi működésüket. Mivel jelentős profitkiesést szenvednek el, a bankok egy része távozni fog az országból. Vagyis piaci rést hoz létre a kormány, amit később a keleti bankok fognak betölteni. Ez a "bankok elleni harc" része annak az átrendeződésnek, melynek során az Orbán-kormány köré szerveződött érdekcsoport saját hatalmát át akarja menteni a keleti érdekszférába. A piaci rés kialakításával a kormány nem csak szívességet tesz a keleti bankoknak, akik új piacokhoz jutnak a kormány beavatkozásával, de az intézkedés immunizálja is a magyar bankrendszert arra az időszakra, mikor a kormány nyíltan felvállalja majd a keleti orientáltságot, nyugaton pedig döntés születik az Orbán-kormány hatalomból való eltávolításáról.
Egy ilyen helyzetben a magyar pénzügyi rendszer jelentősen nagyobb immunitással rendelkezik majd a nyugati pénzügyi machinációkkal szemben, ugyanis a bankrendszer nagy része már a keleti (főként orosz) pénzintézetek leányvállalatiból áll majd, a néhány állami tulajdonú pénzintézeten felül. Ez egy nagyon kifinomult hatalomátmentési technika, amit az Orbán-kormány Kelet-Európában egyedülálló módon próbál végrehajtani, miközben azt kockáztatja, hogy a két nagyhatalmi tömb közti egyensúlyozással az Azarov-kormány sorsára juthat. Sikerrel jár-e ez a művelet? Annyi bizonyos, hogy a devizahitelesek kimentésének nem sok köze van a devizahitelesek kimentéséhez. Mint mindig, a hatalmi elit most is saját érdekeltségeinek átmentésével van elfoglalva. A helyzet annyiban új, hogy ezúttal a kormánnyal együtt sokan mások is fellélegezhetnek.


http://www.hidfo.net/2014/09/16/devizahitelesek-kimentese-es-ami-mogotte-van