A nyugati média hisztérikusan adta hírül a Dalai Láma elhatározását; “Nem születek újjá, ha Tibet nem lesz szabad.”
Vagyis szó szerint megtagadja, hogy újjászülessen, ha Tibet nem nyeri el függetlenségét Kínától.
1. A nyugatiak ismét diktálni akarnak Kínának, – most a száműzött vallási vezetőn keresztül
“Csaknem öt évszázada van
dalai lámánk. A 14. Dalai Láma most nagyon népszerű. Legyen ő az utolsó.
Ha egy gyenge utód következik, csak lejáratja a Dalai Lámát. A Tibeti
Buddhizmus nem egy egyéntől függ. Nagyon jó a szervezeti struktúránk,
magasan képzett szerzeteseink és növendékeink vannak” – magyarázta egy interjúban Tendzin Gyaco, a jelenlegi Dalai Láma.
Kína a nyilatkozatra reagálva felszólította a Dalai Lámát; “Tartsa tiszteletben az újjászületés történelmi gyakorlatát!”
Hua Csun-csing külügyi szóvivő kijelentette:
“Kína a vallás- és véleményszabadság
politikáját követi és ez természetesen magában foglalja azoknak az
eljárásoknak a tiszteletben tartását, amelyeket a tibeti buddhisták
gyakorolnak”.
Hangsúlyozta; “A régi hagyománynak
megfelelően a dalai láma címét a központi kormány adományozza. A
jelenlegi tibeti szellemi vezetőnek burkolt szándékai vannak, igyekszik
aláásni a hagyományos rendet, és tagadja a Tibeti Buddhizmus
történetét.”
A kínai vezetés úgy gondolja: “Ha
száműzetésben élő tibeti szellemi vezető megtagadja a hagyomány
követését, Kínának jogában áll saját vallási vezetőt kinevezni.”
Mint, ahogy azt meg is tette majd 20
évvel ezelőtt a második legfőbb tibeti buddhista vallási méltóság; a
Pancsen Láma utódlása ügyében is. A tibetiek meghirdették a
reinkarnációt egy általuk önhatalmúlag kijelölt fiú személyében, akit a
kínai kormányzat viszont nem fogadott el. Az állítólagos
láma-reinkarnációt őrizetbe vették és helyette a kínai jelöltet
bocsájtották reinkarnáció útjára, vagyis ő lett a második tibeti
buddhista méltóság; a Pancsen Láma.
Egyes nyugati szakértők szerint
megtörténhet, hogy Kína megengedi a Dalai Lámának a Tibetbe való
visszatérést. Richard Barnett, a Columbia Egyetem Tibet-szakértője azt
mondta:
“Jól tennék a kínaiak, ha visszaengednék a Dalai Lámát Tibetbe.” – Szerinte a Dalai Láma most abban a helyzetben van, hogy diktálhat Pekingnek. Nélküle ugyanis Kína nem tud semmit tenni Tibet ügyében.
2. A Dalai Láma megtagadta a Buddhizmust
Naiv elképzelés azt gondolni,
hogy a Dalai Láma diktálhat Pekingnek. – Peking jogosan úgy véli, hogy a
Dalai Láma tagadja a Tibeti Buddhizmus történetét. És nyíltan meg is
tagadta a Buddhizmust. Hiszen kifejezetten nehéz is lesz az
újjászületése, – sőt lehetetlen, – ha a Láma nem Buddhához, hanem egy
másik istenhez imádkozik:
3. Kína viszont nem adja a folyók bölcsőjét – Célja: a vízkészletek kézben tartása
A hátterek vizsgálatakor
kiderül: hogy Tibet függetlenségének ismételt forszírozásával a Nyugat
meg kívánja fosztani Kínát a vízkészleteinek forrásától. Ha Tibet
önállóvá válna, – Kína nem ellenőrizhetné tovább ezt a hatalmas
hegységet, a kelet-ázsiai folyók bölcsőjét. Pedig ez létfontosságú Kína
számára.
A himalájai térség gazdag
vízkészletei stratégiai jelentőséggel bírnak, mivel a hatalmas ország
óriási területei aszályosak, köztük viszonylag sűrűn lakott vidékek is.
Tibet viszont, illetve a korábban Tibethez tartozó mai Csinghaj
tartomány Ázsia legnagyobb folyóinak bölcsője. Itt ered többek között az
Indus, a Mekong, a Jangce, a Sárga-folyó és a Brahmaputra.
A globális felmelegedéssel súlyosbodnak a vízellátás problémái Kínában és sok más ázsiai országban is.
A tibeti vízkészletek Kína
teljes készletének egyharmadát teszik ki. A jövőt tekintve pedig: A
Tibeti fennsík bőséges vizei lehetővé teszik majd Kína számára, hogy
elvezesse a vizet az aszályosabb területeire is.
Az elképzelés lényege az, hogy hatalmas
gátrendszerrel fel kellene duzzasztani a Brahmaputra – tibeti nevén
Jarlung Cangpo – vizét, és a duzzasztóműből fokozatosan el kellene
vezetni a víz egy részét az erősen elszennyeződött és egyre kisebb
vízhozamú Sárga-folyóba.
Tibet kézben tartásával Kína
ellenőrzi e folyók forrásvidékét, így azt is megengedheti magának, hogy
gigantikus vízerőmű projekteket valósítson meg e folyók alsóbb
szakaszain. Ezek az erőművek nélkülözhetetlenek a kínai gazdasági
növekedés fenntartásában.
A két évtizede tartó, rekordsebességű
gazdasági növekedés miatt súlyosan szennyezett levegőjű országnak fontos
célja, hogy 2020-ra megújítható forrásokból fedezze
energiaszükségletének legalább 15 százalékát. A kínai stratégiai
tervezők főleg a vízenergia felhasználására alapoznak e cél követésében
és e terveikben is elsősorban Tibet vízkészleteire számítanak.
Tehát, ha a Dalai Láma; Tendzin Gyaco valóban nem akar újjászületni, – majd újjászületik helyette más, – s Kelet-Ázsia vizeinek bölcsője, a Mennyei Birodalom kezében marad.
Szabad Riport/Arató Péter
Források: Ria Novoszyi, Welt am Sonntag, Al-Jazeera, MTI, Reuters, Transindex.ro, AFP, dpa, AP, Forum.china.org.cn, CRI
Bal-Rad komm:
A Dalai Láma egy követ fúj az ujgur szeparatistákkal is. Céljuk közös:
megingatni a Kínai Népköztársaság egységét, s lehetetlenné tenni a
további fejlődését. Az ujgurokat folyamatosan lázítják nyugatról, már a
terror eszközeit is bevetve.
Tibet vize pedig nélkülözhetetlen a
kínai gazdasági növekedés fenntartáshoz. – Nagyon jól tudják ez
nyugaton. Ezért akarják leválasztani Kínáról. S ezen műveletük érdekében
bevetették a vallási eszközöket is.
Mondhatni ügyes, – de nem eléggé. Kínával szemben ez nem fog működni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése