Több érdekes hír is megjelent a napokban a beültethető mikrocsipekkel kapcsolatban.
Az első, ami sokaknál kiverte a biztosítékot, az amerikai ABC News hírcsatornán évekkel ezelőtt megjelent propaganda riport volt, ami az Alzheimer-kórban szenvedők számára kínálkozó előnyöket ecsetelte, és amit számos hírportál néhány napja ismét elővett.
A riportban megismerjük Ida Frankl-t, aki 84 éves és
Alzheimer-kórban szenved. Szerető férje, felesége iránti aggodalomból
kérte a csipbeültetést és szolidaritásból saját magát is
megcsippeltette.
A riporternő nem győzi hangsúlyozni, hogy egyedül az Egyesült
Államokban csaknem 5 millió ember szenved a betegségben (erről bővebben
egy hamarosan elkészülő videóban). Következtetése szerint, aki igazán
felelősséget érez beteg családtagja iránt, az bármit megtesz, hogy
biztonságban tudja. A csip, a riport szerint jó megoldást kínál erre és kihangsúlyozza, hogy az emberek ma már sorba állnak, hogy beültettessék.
Az inquisitr.com megpróbálta egymás mellé állítani a technológia előnyeit és a vallási, illetve emberjogi aggodalmakat.
Bár a jelen helyzetben senki sem tudja, hogy a Bibliából fenevad
bélyegeként ismert megjelölés milyen technológiát takar, a
csipbeültetés széleskörű terjedése és az előnyök kihangsúlyozása segít
elaltatni az ilyen és ehhez hasonló „megoldások” miatti aggodalmakat.
Az Accenture
által több ország bevonásával (Nagy-Britannia, Ausztrália,
Franciaország, Németország, Egyesült Államok) végzett széleskörű
kutatás például azt találta, hogy az emberek 89 százaléka hajlandó
lenne megadni ujjlenyomatát vagy más biometrikus azonosítóját, ha azzal
kényelmesebbé teheti mindennapjait.
A végső időket figyelők szerint az emberek érzéketlenné tétele a
különböző nyomkövető és megjelölő technológiákkal kapcsolatban szintén
a terv része. A mobiltelefonok, bankkártyák és sok más mindennapos
elektromos használati tárgy már eleve tartalmaz mikrocsipet, amik közül
nem egyet használnak személyes adataink rögzítésére, megfigyelésre és
nyomon követésre is.
A legújabb hír egy olyan emberbe ültethető mikrocsipet érint, amit
első körben fogamzásgátlásra használnának és 2018-ra akár a polcokra is
kerülhet, ha a fejlesztés Bill Gates tervei szerint halad.
Az első információk szerint a csip 16 évig használható és vezeték
nélkül irányítható. A kutatók azonban megnyugtatnak, hogy aggodalomra
semmi ok, hiszen az új csipeket „biztonságos titkosítási módszerekkel”
védik majd. Bizonyára valami olyasmivel, mint az okos villanykörték
védelmét képező, épp a napokban feltört módszer.
Figyelembe véve, hogy ugyanarról a Bill Gates-ről van szó, aki a meddőséget okozó patkányoltás kifejlesztését és az oltóanyag kijuttatására is alkalmas, génmódosított szúnyogok tenyésztését is finanszírozza, az új fogamzásgátló módszer ijesztő következményekkel járhat az emberiség jövője szempontjából.
Az új technológia a Fehérház korábbi tudományos tanácsadója, John P.
Holdren és segítője, Paul Ehrlich által szorgalmazott tervet is
megvalósíthatja, akik az Ecoscience 1977-es számában a következőket írták a kényszer születésszabályozásról:
„A bőr alá ültethető és igény szerint kivehető, hosszú távú sterilizáló kapszula kifejlesztése további lehetőségeket nyit a kényszer születésszabályozás terén. A kapszulát már kamaszkorban be lehetne ültetni és hivatalos engedéllyel, korlátozott szülésszámra kivenni.” (786-787. oldal)
Az Index.hu a követkőket írja a csipről:
A számítógépes csip a fogamzásgátló hatású levonorgesztrel hormon kibocsátásával szabályozza a teherbeesést. Az implantátum ugyanakkor távirányítható: a csippel rendelkező nő aktiválhatja, de ki is kapcsolhatja. A tompor, a felkar vagy a has bőre alá ültethetik be – írja az MTI.
Az implantátum hosszú távú megoldást nyújthat a születésszabályozásra.
Az új csip alkotói – a massachusettsi MicroCHIPS startup – szerint ha az implantátum sikeresen túljut az utolsó teszteken is, akár már 2018 elején a piacra kerülhet, ráadásul versenyképes áron. Preklinikai vizsgálata a jövő év elején kezdődik.
A csip ötlete két éve merült fel, amikor Bill Gates kollégáival látogatást tett a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT): arról faggatták Robert Langer professzort, hogy létre lehet-e hozni olyan születésszabályozó csipet, amelyet egy nő ki- és bekapcsolhat.
A [csip] más adagolható gyógyszerek esetében is megoldást jelenthet. Ugyanakkor Simon Karger, a Cambridge Consultants sebészeti és terápiás részlegének vezetője arról beszélt a BBC-nek, hogy az implantációs technológia bizonyos kockázatokat és kihívásokat is hordoz magában. Egy olyan jövő rajzolódik ki előtte, amelyben rengeteg dolgot kezelnek majd beültetett okosrendszerek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése