A Jobbik felszólította a pártokat a háborús szerepvállalás megtagadására

A Jobbik benyújtotta az országgyűlésnek azt a dokumentumot, aminek aláírásával a magyarországi pártok kinyilváníthatják; hazánkat semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezheti arra, hogy egy esetleges háborúban részt vegyen. "Kinyilvánítjuk, hogy nincs olyan nemzetközi szerződés, amely Magyarországot háborús szerepvállalásra kényszeríthetné, nincs az a kötelezettség, amely emberéleteket kívánhatna sokat szenvedett nemzetünktől. Magyarország minden nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége alapján kijelenti, hogy kizárólag a béke mellett kötelezi el magát és annak védelmét diplomáciai síkon gyakorolja." (a teljes szöveg elolvasható itt)

A Jobbik a közös politikai nyilatkozat aláírását kéri a többi párttól, amivel Magyarország még a kiterjedt háború kezdete előtt kijelentené, hogy nem kívánunk szerepet vállalni ebben a konfliktusban, melynek célja az amerikai érdekszféra kiterjesztése Európában.

A NATO a közelmúltban jelentős csapatösszevonásokat folytatott keleti határain, vagyis az orosz határ mentén. A nyugati katonai szövetség lépései egyértelműen nem védelmi jellegűek, a NATO támadó súlypontot képez. Orosz katonai szakértők szerint a nyugati tömbnek két évre van szüksége ahhoz, hogy egy Oroszország elleni, kiterjedt offenzíva feltételeit előteremtse, és a NATO nyílt offenzívába kezdhet, ha a gazdasági nyomásgyakorlás nem vezet eredményre. Azt követően hazánk egy a két nagyhatalom közt kibontakozó fegyveres konfliktus közepén találhatja magát, mert a magyar katonák NATO szerepvállalásaink miatt készenlétben vannak az orosz határ mentén. Magyarország egy ilyen konfliktus esetén az érvényben lévő biztonságpolitikai egyezmények miatt háborúban állna az Oroszországi Föderációval.

A magyar politikai pártok felelőssége, hogy hazánkat mentesítsék az amerikai imperializmus katasztrofális következményei alól. Egy ilyen nyilatkozat elfogadása azt jelentené, hogy Magyarország kivonja magát a NATO szerepvállalások alól abban az esetben, ha a NATO katonai beavatkozást kezd egy újabb független ország területén.

Hazánk amiatt csatlakozott a NATO-hoz, mert a politikusok azt elfogadtatták a választópolgárokkal, arra hivatkozva, hogy ez szükséges az ország biztonságának szavatolására. A magyar lakosság azonban soha nem adta felhatalmazását ahhoz, hogy a kormány a nyugati országok előtt le nem térdelő, független országok megtörésében részt vegyen.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/18/jobbik-felszolitotta-partokat-haborus-szerepvallalas-megtagadasara




Politikai nyilatkozat aláírását kéri a Jobbik a többi párttól, melyben leszögezik: Magyarország nem hajlandó háborúzni a nagyhatalmi érdekekért, mert csakis békére van szüksége.

A Jobbik elkészítette, majd benyújtotta az Országgyűléshez azt a politikai nyilatkozatot, melyben minden magyar politikai erő kijelenti: Az országot semmilyen szerződés nem kényszerítheti arra, hogy háborúzzon, egyúttal hitet tesznek a béke és a semlegesség mellett. A dokumentum benyújtását Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján, az Alfahíren pedig saját maguk is elolvashatják, mit kellene elfogadnia a többi képviselőnek.

Azt, hogy a véres orosz-ukrán konfliktus valójában az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország világhatalmi küzdelmét takarja, ma már szinte nem kérdőjelezi meg senki. Mindez viszont aggodalommal tölti el a Jobbikot, ugyanis álláspontjuk szerint úgy tűnik, a háború nem fog megállni az ukrán határ mögött, hanem az egész térséget fenyegeti. "Aggódva figyeljük azokat az eseményeket, hogy az Amerikai Egyesült Államok politikai érdekei mentén hogyan sodródhat bele a háborúba adott esetben több környező ország, vagy akár a NATO is" - fogalmazott.

A Vona Gábor, Gyöngyösi Márton és Mirkóczki Ádám által jegyzett nyilatkozat
Olvasáshoz kattintson a képre!

Egyébként ide tartozik az az ugyancsak fontos tény, hogy jövőre a magyar hadsereg fogja biztosítani a Baltikum légterét, így amennyiben ott fegyveres harcok robbannának ki, magyar vadászgépek fogják lőni a - például - orosz csapatokat. Egy ilyen forgatókönyvből viszont jól semmiképp nem jöhetünk ki.

A Jobbik szóvivője történelmi jelentőségűnek nevezte a kialakult helyzetet és a felelősséget, jelezve, hogy szerintük két lehetőség van:

Az egyik, hogy a magyar politika pálcát tör a béke mellett, és semmilyen módon nem lesz hajlandó háborúzni sem orosz, sem amerikai érdekekért,

A másik, hogy kiszolgáljuk a nagyhatalmak igényeit, és magyar vér fog folyni egy olyan célért, amihez a világon semmi közünk nincs.

Mirkóczki Ádám hangsúlyozta: Magyarország nem írt alá semmi olyan nemzetközi szerződést, és nem csatlakozott semmi olyan nemzetközi közösséghez, amely előírhatná az ország fegyveres részvételét bármilyen konfliktushelyzetben. Sem a NATO, sem az ENSZ alapokmányai nem szólíthatnak fel tagállamokat arra, hogy vegyenek részt fegyveres konfliktusokban, sőt, éppen ennek ellenkezőjéről szólnak - tette hozzá.

Közölte: Magyarország egyetlen útja a békesség és a semlegesség lehet, ezért ugyan az általuk megfogalmazott, a nemzetközi szerződéseket is figyelembe vevő nyilatkozat jogi értelemben nem állít követelményeket, de egy szimbolikus kinyilatkoztatásnál mégis több, mert morális alapot ad ahhoz, hogy ha eljön az idő, Magyarország képes legyen kimaradni a háborúból.

"Minden lehetséges diplomáciai eszközzel fellépünk ? további vérontások elkerüléséért, de jelen nyilatkozatunkkal kijelentjük, hogy Magyarország egyik érintett fél oldalán sem kíván részt venni semmiféle fegyveres konfliktusban."
Teljes terjedelem

"Ha már egy politikai nyilatkozatot sem mernek támogatni, amely kifejezetten Magyarország békéjéről szól, akkor lényegében azt fogják azok a pártok és politikusaik deklarálni, hogy ők a háború pártján vannak. Reméljük, hogy nem így lesz!" - nyomatékosította a jobbikos szóvivő.

A kedden benyújtott dokumentum támogatását minden parlamenti párttól várják, melyre Mirkóczki szerint akár történelmi alapokmányként is tekinthetünk, ami még idejében szögezi le, hogy magyar katona nem fog semmilyen háborúban részt venni sem az oroszok, sem bármelyik másik fél oldalán.

Kapcsolódó:
Magyarország kiáll az Oroszország elleni szankciók mellett
Vona: Magyarországot nem sodorhatják háborúba!
Minden egy irányba mutat: magyar gépek ismerkednek a Baltikum légterével
A világgyarmatosító a legvadabb szolgaelitjét építi Magyarországon
Műveleti terület
Kormányt buktathatnának az amerikaiak

Minszkben újabb tárgyalások kezdődnek - ezúttal a határok rendezéséről

December 21-én újabb találkozót tart Minszkben a Donyecki Népi Köztársaság és Ukrajna küldöttsége, ahol a DNK várhatóan felveti a határok kiterjesztésének kérdését. Az Ukrajnából kiszakadó köztársaság igényt tart több olyan területre is, ami jelenleg az ukrán és nyugati csapatok ellenőrzése alatt van, és az ukrán fél ott már önhatalmúan kiépítette a határellenőrzést. A DNK azonban nem fogadja el a Kijev által egyoldalúan kijelölt határvonalat, és a korábbi Donbassz régió egészének beolvasztásáról tárgyalásokat kezdenek.

Korábban Oroszország és az EBESZ közvetítésével szeptember 5-én állapodtak meg a fegyvernyugvásról, amit utána mindkét fél megszegett. December 9-én az ukrán katonai vezetés és a milíciák az EBESZ közvetítésével újabb tűzszünetet kötöttek, ami várhatóan egy újabb kontaktcsoport küldésével és egy újabb minszki tárgyalássorozattal folytatódik, ami vasárnap kezdődik meg. Az újabb tárgyalássorozat kérdéskörei a nehézfegyverek kivonása, fogolycsere és a gazdasági blokád beszüntetése lesz.

Az első tűzszüneti megállapodás, szeptemberben

Donyeck térségében áprilisban kezdődtek meg a tömeges tiltakozások, a többségi orosz lakosság ugyanis nem fogadta el a fegyveres puccsal hatalomra jutott, nyugatbarát kijevi kormányt. Az eseménysorozat annak hatására indult be, hogy a kijevi puccsisták eltörölték az addig érvényben lévő nyelvtörvényt, és nyugati országokból frissen érkezett oligarchákat neveztek ki kormányzónak a délkeleti régiókba, ami tiltakozási hullámot váltott ki. A tiltakozó akciók több alkalommal az orosz zászló kitűzésével végződtek, a rendfenntartó erők pedig több régióban a népfelkelők oldalára álltak. Májusban népszavazást tartottak az Ukrajnától elszakadásról, és kinyilvánították a Donyecki Népi Köztársaság függetlenségét.

Kijev nyugati katonai segítséget kért a felkelések leverésére. A népfelkelők beszámolói szerint a legkülönbözőbb nemzetiségű zsoldosok harcolnak a fronton, a felkelők ellen harcoló alakulatok irányítása is sok esetben angolul történik. A délkeleti fronton eddig több mint 4700 civil vesztette életét, és több tízezer sérültről tudni. A katonai veszteségek száma ismeretlen, mert Kijev kozmetikázott adatokat közöl az elesett katonák számáról, és a statisztikába a nem-hivatalosan jelen lévő zsoldosok sincsenek beleszámítva.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/18/minszkben-ujabb-targyalasok-kezdodnek-ezuttal-hatarok-rendezeserol

Putyin: “A Nyugat akaratától eltérően, nem leszünk kitömött medve!”

Az Oroszország szerte óriási érdeklődéssel várt – szokásos év végi, televízióban megtartott – évértékelőjében Valagyimir Puyin megnyugtatta az egyébként sem igazán ideges orosz lakosságot: gondok mindig is voltak, gondok most is vannak, gondok mindig is lesznek. BAJ VISZONT NINCS! – ÉS NEM IS LESZ!

Az ilyen jellegű tájékoztatókat mindig nagy lakossági érdeklődés előzte meg, és ez most sem volt másként. Különös aktualitást adott az elnök évértékelőjének a rubel árfolyamzuhanása, ami a való hétköznapi polgári életben azt jelentette, hogy hirtelen Oroszország egyes területein az áruházak kifogytak a bútorokból, a szórakoztató elektronikai cikkekből, és a nyugati luxusautók kínálata is drasztikusan megcsappant. Viszik viszont a Ladákat mint a cukrot, fölpörögtek a bútorgyárak, és hadiipari cégek is jelezték: készek a lakossági igényeket kiszolgáló szórakoztató – elektronikai, és számitástechnikai eszközök gyártására. A napi szükségleti cikkekből és élelmiszerekből továbbra is a megszokott kínálat van, legfeljebb néhány márkás “ogyekolon” meg hasonló dolgok hiánya miatt bosszankodhatnak a “gyévuskák”!

Vlagyimir Putyin a beszédében az orosz gazdaság fejlődését, a munkanélküliség csökkenést, és az életszínvonal emelkedését emelte ki.

Viszonylag hosszan beszélt a rubel árfolyamának “külső hatásoktól nem mentes zuhanására, amire azért külső tényezők alaposan rásegítettek. Például spekulánsok akcióival, a kőolaj világpiaci árának mesterséges lenyomásával, és vélhetően még egy jó darabig az ár alacsonyan tartásával”

“Oroszország kormánya felkészült az ebből esetleg fakadó problémák hatékony kezelésére. Volt már ilyenre példa 2008 – ban, de megoldottuk. Most is így lesz!” – jelentette ki Oroszország elnöke.

Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Oroszország okul ebből a jelenlegi helyzetből, és gazdasági szerkezetváltással csökkenteni kívánják az olajtól való túlzott függőséget. A “Déli Áramlat” helyett a törökországi gázvezeték építéséről szóló döntést pedig logikusnak nevezte.

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy a Nyugat és a NATO “virtuális berlini falakat” építget.

Az ukrajnai helyzetről pedig azt mondta, hogy az a tavaszi kijevi puccs egyenes folyománya. A Donbasszi helyzet kapcsán kijelentette, hogy Kijev nem igyekszik végrehajtani a Minszki megállapodás rá vonatkozó részét. “Én elhiszem, hogy Petro Porosenko békét szeretne! De ő nem egyedül van Kijevben, és rajta kívül pedig mások háborúzni akarnak a végsőkig!” – mondta Putyin elnök. (Egyébként tegnap délután Kijevben Turcsinov – a Védelmi Tanács új elnökeként már a Krím lerohanásáról, és bármi áron való visszaszerzéséről acsarkodott, amit rövid időn belül meg kell cselekedni!)

Oroszország elnöke nagyon érdekes hasonlító kijelentést tett a Nyugat Oroszország – ellenes magatartása kapcsán. Egy medvéhez hasonlította Oroszországot, amely csak üldögéljen nyugodtan, és tűrje, hogy leláncolják. “Szerintük a medvének csak ücsörögnie kellene, és bogyókat eszegetni. Ne kergesse a malacokat a tajgán. Ha így cselekedne, akkor le lehetne láncolni, lefűrészelni karmait, kihúzgálni fogait. Elfogadhatjuk – e, hogy medvénk egy kitömött állat legyen?” – tette fel a kérdést Vlagyimir Putyin.

Érdekes belpolitikai okfejtésben azt mondta, hogy nehéz a valódi ellenzéket elkülöníteni a hazaárulóktól, hiszen “igen vékony a határ” – de van rá lehetőség.

Nem kevés humorérzékről tanúságot téve, egy újságíró az idén szabadon engedett köztörvényes Hodorkovszkij elnökjelölti ambícióit firtató megjegyzésére, visszakérdezett: “hol akar indulni? Melyik országban”?

https://balrad.wordpress.com/2014/12/18/putyin-a-nyugat-akaratatol-elteroen-nem-leszunk-kitomott-medve/

Aki végignézte a televíziós közvetítést az tisztán láthatta, hogy nem egy megtört államférfi magyarázkodása volt az irányvonal, mint nyugaton ez megszokott. Hanem egy erélyes vezető őszinreséggel közölte az év eseményeit, annak eredményeivel és következményeivel, - amibe már bele volt karkulálva a veszteség is - és higgadtan felvázolta az orosz sorsszerű jövőt. Ami nem az elbukásukat jelzi. Egyébként a nyugati elemzők is azon a véleményen vannak túlnyomó részt, hogy Oroszországot nem lehet térdrekényszeríteni a jelenlegi nyugati módszerekkel, hiszen nagyon okosan Oroszország hatalmas tartalékot képezett a nehezebb időkre is. Aminek az ideje most van, de ez a gazdasági átalakulás még erőssebbé fogja tenni Oroszrszágot. Az orosz televíziókban élőben közvetített évértékelőjében Vlagyimir Putyin kifejtette, hogy az olaj- és gázárak esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdaság diverzifikálása.

“Ha kedvezőtlenül alakul a helyzet, kénytelenek leszünk módosítani a terveinket. A központi bank és a kormány meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Kétségkívül korlátozásokra lesz szükség” – tette hozzá.

Az elnök ugyanakkor bizakodóan fogalmazott az orosz gazdaság távlatairól, szükségszerűnek nevezve a kilábalást. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a világgazdaság szerinte egészében véve továbbra is fennmaradó növekedési tendenciájához “további energiaforrásokra lesz szükség”. Másrészt meggyőződését fejezte ki, hogy ez idő alatt Oroszországnak is sikerül sok mindenben előrelépnie, egyebek közt a gazdaság diverzifikálásában.
Putyin azt hangoztatta, hogy az “orosz gazdaság általános, 8,4 billió rubeles tartaléka” révén az ország teljesíteni tudja szociális kötelezettségeit. Egyebek közt felidézte, hogy 2014-ben kétszer is indexálták a nyugdíjakat – február 1-jétől 6,5 százalékkal, április 1-jétől pedig 1,7 százalékkal -, és az elmúlt évben több mint 17 ezer katonának biztosítottak szolgálati lakást. A rossz gazdasági helyzet ellenére az év első tíz hónapjában 0,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP), és az éves növekedés várhatóan 0,6 százalékos lesz – mondta Putyin.

Megerősítette, hogy a “jelenlegi körülmények” között Oroszország nem fogja megvalósítani a Dél Áramlat gázvezeték tervét, viszont kész kiépíteni egy újabb gázvezetékrendszert a Kék Áramlat kiegészítéseként, hogy ki tudja elégíteni a török gazdaság növekvő energiaszükségleteit. Hozzátette, hogy ha célszerűnek bizonyul, kész török területen, a görög határ közelében kiépíteni egy gázelosztó-központot is a dél-európai fogyasztók igényeinek kielégítésére, de ennek létrejötte nagy mértékben az európai partnerországoktól függ. Putyin leszögezte, hogy Európának nincs az orosznál olcsóbb és megbízhatóbb gázbeszerzési forrása.
Az elnök azt állította, hogy az orosz gazdaság problémáinak legfeljebb”25-30 százalékban vezethetők vissza a nyugati hatalmak által Moszkvával szemben bevezetett szankciókra”.

“Nem a Krímről van szó, hanem arról, hogy a függetlenségünket védjük, a szuverenitásunkat és a létezésünkhöz való jogunkat”

– magyarázta az elnök. El kell dönteni, mondta, hogy “fenn akarunk maradni és küzdeni, (…) függetlenebbé válni, túllépni ezen (a válságon), vagy azt akarjuk, hogy az irhánkat fellógassák a falra”.

A Nyugatot azzal vádolta, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy

a NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is “falépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepelte, folytatódott az elválasztó vonalak kiépítése – tette hozzá.

“A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
Oroszország keleti nyitásának nem politikai, hanem a globális gazdasági okai vannak – mondta. Kifejtette, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség gyorsabban fejlődik, mint a világ többi része, új lehetőségek merülnek fel, “hétmérföldes lépésekkel” nő Kína, India, japán és Dél-Korea energiaszükséglete. “Ott minden gyorsabban fejlődik, mint a világ más régióiban. Miért mondanánk le erről?”
Több órás sajtótájékoztatóján – amelynek első két órájában 21 kérdésre válaszolt – Putyin nagy teret szentelt a kelet-ukrajnai válságnak. Kijelentette, hogy az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Leszögezte, hogy “teljesen kilátástalan” Kijev erő alkalmazásával történő nyomásgyakorlása Délkelet-Ukrajnára, ez árt szerinte Ukrajna államiságának és népének is. Azt mondta, hogy Ukrajnában fegyveres államcsiny történt, és az ország egyik része nem értett egyet a helyzet effajta kimenetelével.
“Ahelyett, hogy valamifajta politikai párbeszédet kezdtek volna, elkezdték alkalmazni a rendfenntartó szerveket, a rendőrséget.

Amikor ez nem sikerült, elkezdték bevetni a hadsereget, de ez sem sikerült, és ma már az erő bevetésével próbálják rendezni a helyzetet, gazdasági blokád alkalmazásával” – mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságának érdekeit, teljesítenie kell ígéreteit. Ezzel kapcsolatosan azt firtatta, hogy Kijevben miért nem fogadták el mindmáig a beharangozott amnesztiatörvényt.
Putyin kijelentte, nem tart attól, hogy “palotaforradalom” történik a Kremlben, és őt leváltják tisztségéből. A Reuters hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a jelenlegi hatalmat. Az államfő azt is közölte, hogy nem létezik társadalmi elit Oroszországban. Az újságíró ugyanis felvetette, hogy az orosz elit képviselői az ország gazdasági problémái, a rubel árfolyamának zuhanása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt kialakult nemzetközi feszültség miatt az államfőt okolják.

Gölöncsér Miklós-Várhegyi Kálmán összeállítása

Egymillió múmiát találtak - rejtély, honnan származhatnak a testek

A szegények ókori temetőjét tárják fel a Kairótól 80 kilométerre délnyugatra lévő Fajjúm-oázisban amerikai régészek, akiknek becslései szerint a nekropoliszban közel egymillió múmiát temettek el.

Az utahi Brigham Young Egyetem kutatói harminc éve tárnak fel egy piramist, valamint a Fag el-Gamousz nekropoliszt, ahol a római korban és a Bizánci Birodalom idején, a Kr.u. 1. és 7. század között temetkeztek a helybéli nincstelenek - olvasható a LiveScience hírportálon.

Az elhunytak anyagi helyzetét jól tükrözi, hogy többségük sírjába semmiféle javakat sem helyeztek, ahogy koporsóra sem áldoztak a hozzátartozók. A halottak belső szerveit többnyire nem távolították el, ahogy testüket sem vetették alá a hagyományos balzsamozási eljárásnak, mindössze a kedvező környezeti feltételeknek köszönhető, hogy földi maradványaik természetes úton mumifikálódtak - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Kerry Muhlestein, a Brigham Young Egyetem docense, aki a feltárás eredményeiről egy Torontóban rendezett egyiptológiai kollokviumon számolt be.

A szegények temetőjében mindazonáltal kerültek elő értékes leletek, vásznak, üvegtárgyak, de találtak színpompás gyermekcipőket is.

A legutóbbi leletek közé tartozik egy kisgyermek múmiája, akit 1500 éve, a római uralom idején helyeztek végső nyugalomra. Az elhunyt földi maradványai több más múmiával együtt kerültek napvilágra, ruházata, valamint ékszerei - nyaklánca és karperecei - alapján a kutatók feltételezik, hogy kislányról lehet szó, aki másfél éves korában távozott az élők sorából.

Kerry Muhlestein elmondta, rejtély, hogy honnan származhatott az egymillió múmia, hiszen a környező falvak túl kicsik voltak egy ekkora temető létesítéséhez. A közelben volt ugyan II. Ptolemaiosz Philadelphosz (Kr.e. 282 -246) király tiszteletére alapított város, Philadelphia, ám az saját temetővel rendelkezett.

Az ásatások során eddig ezer múmia került napvilágra, s a régészek számtalan érdekességre bukkantak. Így feltárták egy kétméteres óriás földi maradványait, aki túl nagy volt, hogy beférjen egy hagyományos sírba, így kétrét hajtva helyezték végső nyugalomra. A korabeli hiányos táplálkozást figyelembe véve az illető a növekedési hormon túltengésének köszönhette rendkívüli magas termetét. Előkerültek vörös hajú, sőt szőke múmiák is, amelyek a nekropolisz körülhatárolt részein, csoportosan voltak eltemetve. Kerry Muhlestein véleménye szerint családi, esetleg törzsi temetkezésekről lehet szó.

MTI - STOP

Kapcsolódó:
A Dashka kő (123 millió éves 3 dimenziós világtérkép az Uralban)
Megtalálhatták a világ leghatalmasabb földalatti városát
Eltitikolt ujgur-hun piramisok Kínában

Észak-Kóreát gyalázták volna meg egy mozifilmmel

A szabados atlantista világot mindig zavarta az olyan államok léte - hiszen nem tehették rá a kezüket -, amelyek a saját utat választották. Most Észak-Kórea került spectrumába a liberális filmmocskot és történelemhamisításokat eszközlő nyugati moziiparnak. De szerencsére gondoskodtak a kóreai válaszlépésekről. Itt leszögeznénk, hogy nem Észak-Kórea ajnározását vezekeljük eme sorokban - az ottani valós életről senkinek se lehet fogalma, így azt sem tudhatjuk biztosan, hogy az jó vagy nem ott -, de tiszteljuk a kitartásukat és a természetükhöz, vérmérsékletükhöz való hozzáállásukat, nem engedve a nagyhatalmak szorításának. Tehát a Sony filmstúdió bejelentette, hogy mégsem mutatják be a The Interview című vígjátékot, amely az eredeti tervek szerint december 25-én került volna a mozikba. A filmben Seth Rogen és James Franco két tévést alakít, akiket megbíznak azzal, hogy kövessenek el merényletet az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un ellen.

A stúdió az után döntött így, hogy észak-koreai hackerek – akik korábban a Sony számítógépeit feltörve bizalmas információkat és magánlevelezéseket tettek közzé – azzal kezdtek fenyegetőzni, hogy támadásokra számíthatnak azok az amerikai mozik, amelyek műsorukra tűzik a filmet. Ennek hatására tegnap több amerikai mozilánc úgy döntött, nem fogják vetíteni Az interjút. A jelenlegi tervek szerint a film még az interneten vagy DVD-n sem kerül majd forgalmazásba. A Sony döntése számos prominens hollywoodi zsidót felháborított vagy elkeserített: filmesek sokasága (köztük Steve Carell, Judd Apatow, Jimmy Kimmel és Michael Moore) fejezte ki Twitteren az aggodalmát amiatt, hogy a fenyegetés hatására öncenzúrával élt a stúdió. Ezt is megéltük!

Hírfigyelő Szolgálat

Matolcsy jegybankja átveszi az MKB Bank irányítását

A kormány felkérésére a jegybank a nemrég állami tulajdonba került MKB Bank mögé áll, garantálja a betéteket és a bank minden hitelét, kötvényét, jelentette be a kormányfő és a jegybankelnök. A lényeg, ami csak a jegybank sajtóközleményéből derült ki, hogy az állam átadja a tulajdonosi jogok gyakorlását a jegybanknak, a jegybank maximum egy évig próbálja rendbe tenni az MKB-t, a rendbetétellel azonban egy külsős csapatot bíz meg, a rosszul működő részektől megszabadítanák a kereskedelmi bankot. A Széchenyi Bank betéteseinek kártalanítására kárenyhítési alapot hoznak létre, és az eddigi veszteségei mellett további 5-5,5 milliárd forint közpénzt költ el a rosszul végződött befektetésére.

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott ma reggel Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György jegybankelnök, amelyen bejelentették, a kormány felkéri a jegybankot, hogy nyújtson segítséget az MKB megerősítéséhez. A kormány az ország egyik legjobb és legerősebb bankját akarja létrehozni – mondta Orbán Viktor. Az MKB megerősítését Matolcsy György megígérte a tegnapi kormányülésen.

A tegnapi kormányülésen Matolcsy György jelenlétében a kormány áttekintette a magyar pénzintézeti rendszer helyzetét. A magyar bankrendszer megerősítésre szorul, ez a kormány álláspontjaa megalakulása óta – mondta Orbán Viktor. Ezért kezdte meg a devizahitelek kivezetését. A másik a fair bankrendszer kialakítása, a harmadik a bankrendszer megtisztiítása a rossz eszközöktől – sorolta a miniszterelnök.

Megerősítik és magánkézbe adják

Az MKB portfóliótisztítására és újjászervezésére van szükség – jelezte Matolcsy. A jegybank védőhálót ad az MKB-nak, a jegybanki mérleggel állnak az MKB mögé. A jegybank teljes likviditást biztosít az MKB-nak, minden, az MKB Bankban levő betét, a bank minden felvett hitele, kötvénye mögé garanciát ad a jegybank. Az MKB 12-18 hónapos reorganizációt követően a legjobb 3 bank közé emelkedhet – mondta a jegybankelnök.

A jegybank a kormánynak azt fogja javasolni, hogy az MKB-t később privatizálják – mondta Matolcsy. A reorganizációval lényegében erre a privatizációra készítik fel az MKB-t.

A sajtótájékoztatón vajmi kevés derült ki, a lényeget a jegybank sajtóközleményéből tudhatjuk meg. Az állam átadja a tulajdonosi jogok gyakorlását a Magyar Nemzeti Banknak, a jegybank már ma – maximum 1 év időtartamra – átveszi az MKB irányítását. A jegybank egy külsős csapatot bíz meg az MKB átszervezésének végrehajtásával, amely a jegybank ellenőrzése alatt végzi majd a dolgát. A cél, hogy a most veszteséges bankból nyereségesen működő hitelintézetet faragjanak, átalakítja a bankot, a nem jövedelmező részeket leválasztja az MKB-ról, költségeket csökkent.

A tervezett lépésekről tájékoztatják az európai hatóságokat, köztük az Európai Központi Bankot is, ígéri a jegybank.

A Raiffeisen államosításáról meglebegtetett információval kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor azt mondta, még zajlanak a tárgyalások.

Még több pénzt emészt fel a Széchenyi Bank

A Széchenyi Bankkal kapcsolatban azt mondta a kormányfő, hogy kárenyhítési alapot hoznak létre a 49 százalékos állami tulajdonnak megfelelően. Ebből fogják kártalanítani a bank betéteseit. A Széchenyi Bank kárenyhítési alapja legalább 5-5,5 milliárd forint lesz – mondta Orbán Viktor, de szavaiból nem volt egyértelmű, hogy a kárenyhítési alap mögött a jegybank vagy a kormány fog állni. (A Széchenyi Bank engedélyét két hete vonta vissza a jegybank, de 7,5 milliárd forintjuk elúszni látszik a betéteseknek. A Széchenyi Bankból ömlenek ki a súlyos ügyek.)

Mi lesz a Budapest Bankkal?

A kérdésre, hogy összevonják-e az MKB-t és a Budapest Bankot, Orbán Viktor azt mondta, hogy a főszabály az, hogy az állam csak az átalakításért vállal tulajdonosi szerepet a pénzintézetekben, ezért nem jó, ha tartós állami tulajdonban maradnak.

A Budapest Bank átvétele hosszabb lesz, mint gondoltam – mondta. 2015 május-júniusában kerülhet az állam tulajdonába a bank. Azt követően várja a javaslatot a kormányfő, hogy mi történjen a bankkal.

Tegnap foglalkoztak azzal is, hogy az orosz gazdasági helyzet hogyan érinti a magyar gazdaságot. Veszteségeket szenvedünk el, súlyosan érinti a magyar exportot az EU szankciós politikája – magyarázta Orbán Viktor, de hozzátette, hogy nem vonulunk ki Oroszországból, nem adjuk fel az ezzel kapcsolatos terveinket.
(HVG)

Bal-Rad komm: Na szóval! Ez volt az a rettentő titokzatos készülődés ami miatt a körmünket tövig rágtuk tegnap délután óta? Hogy ma délelőtt közli velünk a két szélhámos, hogy megint elopcsékolnak jónéhány milliárdot? (Bár talán kissé furcsa, hogy előre bejelentik a lopást!)

Véljük, hogy inkább szóltak Orbánnak az udvari szidolozók: Főnök! Szerepelni kell! Romlik a renomé, és föl kell venni a bölcs, megfontolt Nemzetvezető pózt! És mivel a mai nap az lyukas volt, hát beiktatták ezt a fellépést! De ettől nem igazán fog már meghatódni a magyar!

Azt meg megint a bőrünkön érezzük, hogy az Oroszország elleni latorszövetségi szankciók inkább itt csapódnak le, mint Oroszországban!

Úgyhogy ezt is fölösleges volt velünk tudatni!

Ám ha nem csalódunk, akkor az elkövetkezendő időkben minden napra fog jutni egy – egy látomás!

Szidolozni kell a berozsdult NER – t!

Az állampárt férges almája - Elemzés

Orbán híresen voluntarista, olyan mint a piaci légy, azt lépi meg, amit meg lehet. Ugyanakkor, ha baj is volt időnként a realitásérzékével, legalább azt érezte, hol a fal, ami elől vissza kell fordulni. Miért nem tesz rendet? Elveszítette a realitásérzékét? Ugye két probléma lehet. Nem látja, ezért ütközik bele. Vagy látja, de nem tud fékezni. Orbán a saját rendszerének a foglya lett és jelenleg képtelen korrigálni az irányvonalon és sodródik. Kétségtelenül maga hozta létre ezt a rendszert, ő alakította ki a szövetségeket, ő hozta meg azokat a döntéseket akár az oroszokkal kapcsolatban, amik most problémákat okoznak. S nem tudni, hogy ezekben van-e még mozgástere. Egyszerűen rosszul méri fel a helyzetet? Kormányon van, döntéseket kell hozni, övé a felelősség. Zavarodottság? Egyetlen hónap leforgása alatt radikálisan megváltozott az állampárti kommunikáció. Míg október elején arról lehetett hallani, hogy jön a nyugodt építkezés, novemberben már - nagyon sokan úgy gondolják a Fideszben is - bármi megtörténhet. A vezető fideszes politikusok háttérbeszélgetéseken nem zárják ki, hogy hónapokon vagy féléven belül közjogi fordulat legyen. Erre pár hónappal korábban még gondolni sem mertek. A ciklus közben csak két módon lehet ilyen jelentős változást indukálni. A parlament feloszlatásával, vagy egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, azaz a miniszterelnök leváltásával és egy új megnevezésével. Ma a parlamentben – ha az összes ellenzéki képviselő támogatna is egy ilyen indítványt – mindkét verzióhoz kellene legalább harminc fideszes szavazat. Tehát, ha lesz valaha palotaforradalom a Fideszben, csak így mehet végbe: magyarán Orbánt csakis a Fidesz tudná megbuktatni. Persze ez a dolog közjogi része, de tudjuk, alakulhat úgy a gazdasági helyzet vagy kerülhet elő olyan ügy, hogy tarthatatlanná válik egy politikus helyzete.

Soha korábban vezető fideszes politikusokkal kapcsolatban ennyi negatív hír nem jelent meg. S nem nagyon jöhetnek máshonnan, csak belülről. Ez valahol természetes, így működnek a politikai szervezetek, a szereplők versengenek házon belül is. Ami Fidesz-specifikus: a párt vezetése átalakult a korábbi időszakhoz képest, tünedezik az az erő, ami a korábbi generációt még a szakkollégiumi évek óta – akár baráti alapon – összetartotta. A fiatalabbak már klasszikus hatalmi politikát folytatnak. Ezeket Orbán eddig megpróbálta az erős tekintélyét latba vetve, illetve különféle hatalmi technikákkal, kamarillapolitikával keretek közé szorítani. Ha viszont megrendül egy ilyen politikai vezető tévedhetetlenségébe, zsenialitásába vetett hit, akkor a belső harcok kikerülnek a nyilvánosság elé. Ez történik éppen. Miért rendült meg ez a hit? Hiszen Orbán idén háromszor győzött. A politikában soha nincs pont. Folytatódik a történet a választások után is. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy tele van Brutusokkal a Fidesz, - hozzátéve - mint bármelyik másik párt. Kérdés, hogy kialakul-e egy olyan helyzet, amikor egy Brutus meghozza azt a bizonyos döntést és "apja" ellen fordul egy politikai gyilkosságot végrehajtva. A Fideszen belül eddig is voltak ellentétek, hatalmi harcok, csak annyira le voltak fojtva, hogy most meglepetésként hat a konfliktusok nyilvánosságra kerülése. Elsősorban a hatalomról szól Simicska és Orbán konfliktusa is, ennek rendezetlensége is tekintélyvesztéshez vezet Orbán részéről a fiatal feltörekvő politikusok szemében. Már nincs kire felnézni a pártban. Ahogy Simicska mondta az 1994-es interjújában, ehhez három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Tehát a pénzről is. Az a kérdés, hogy hol van a hatalmi központ. Hiába építették fel ketten ezt a pártot, alapozták meg ezt a politikát, feltehetően egy idő után mind a ketten úgy érezték, hogy a másik hatalma már terhes. Bár a politikusok a hatalmi játszmákban igen racionálisan tudnak viselkedni, a motivációik nagyon sokszor érzelmiek. Egy ilyen régi kapcsolat esetén valószínű, hogy érzelmi okok is állnak a háttérben, így nem is olyan könnyű visszatalálni a tárgyalóasztalhoz. Itt az a kérdés, hogy Orbán miért nem számolja fel ezt a frontot, hogy például a külső nyomású amerikai konfliktusra - ami a napokban vázolt atlantista felforgatás része - tudjon koncentrálni. Ez lenne a logikus, hiszen szüksége lenne azokra az erőforrásokra, elsősorban a médiára, mely történetesen Simicskánál van jelenleg. Nem tudni, ez miért nem történik meg.

Várhegyi Kálmán