Rubel nélkül megfagyunk?

Meglehetősen “bizarr” hírre hívták fel ma a figyelmünket. “Energiablokáddal” indítjuk 2015-öt?

A hír szerint Oroszország 2015 január 1-től csak rubelben hajlandó-elsősorban is Európa számára-földgázt és kőolajat értékesíteni.

Ezen hír szerint az Oroszország elleni gazdasági és politikai szankciókat érvényesítő országok kizárólagosan csak rubelért vásárolhatnak energiahordozót. Ezzel szemben a “szankciósdiban” részt nem vállalt államok egyedi elbírálás alá esnek-Oroszország részéről.

Állítólag már meg is született az eljárásról szóló törvény.

A hír közlője szerint értesülését az Orosz Föderáció elnökének sajtószolgálata se meg nem erősítette, se nem cáfolta!

http://zmej-gorynych.com/novosti/995-energoblokada-evropy-2015.html

Amennyiben a hír igaz?-kezdhetünk fázni! Mert rubelunk az nincs! Ha pedig vásárolni akarunk, NAGYON MÉLYEN A ZSEBBE KELL NYÚLNUNK!

De meglátjuk. Már csak tízet kell addig aludnunk, hogy kiderüljön a pravda!

Az érkező összeomlás megértése reményt ad

Tételezzük fel, hogy vizsgára készülsz. Vajon reményekkel vagy félelemmel telve állnál neki megírni, ha még a megválaszolandó kérdéseket sem érted? Biztos sokaknak volt már olyan rémálma, hogy teljesen felkészületlenül kellett beülnie egy vizsgára. Elég rossz érzés. Amennyiben pedig ébren töltött óráinkban is előfordult ilyen, valószínűleg a vizsga nem sikerült túl fényesen.

Ehhez hasonlóan igenis reményt ad, ha megértjük, mi vár a világra. A várható összeomlással, a készülő világkormánnyal és úgy általában az utolsó időkkel foglalkozó oldalakat sok kritika éri, mert egyesek úgy gondolják, hogy csupán félelmet próbálnak kelteni, amikor ennek éppen az ellenkezője igaz.

Amikor tudjuk, hogy hurrikán érkezése várható, félelemkeltésnek számít azt mondani az embereknek, hogy deszkázzák be az ablakaikat? Nyilván nem. Sőt, akár életeket menthetünk ezzel az elővigyázatossággal.

Amikor azt vesszük észre az utcán, hogy valaki figyelmetlenségből éppen egy arra haladó autó elé készül lelépni, mi a helyes reakció? Bármely kicsit is együtt érző ember felkiáltana, hogy figyelmeztesse és megóvja a balesettől az érintettet. Az illető nyilván megdöbbenne, valószínűleg meg is ijedne egy pillanatra a kiáltástól, de az is biztos, hogy miután rájött mi történt, hálásan megköszönné, hogy a figyelmeztetéssel közbeavatkoztunk. A helyzet az, hogy a világ soha nem látott súlyosságú balesetsorozat felé halad. Ha valóban érdekel bennünket a többi ember sorsa, akkor kötelességünk figyelmeztetni őket.

2011 óta több mint 1200 cikk jelent meg az Idők Jelei oldalán. Ebből egyesek arra következtethetnek, hogy készítői folyamatosan aggódnak a világra váró események miatt, pedig az igazság ettől nem is lehetne távolabb.

Nincsenek álmatlan éjszakáink és nem szeretnénk, ha az itt megjelenő írások bárkiben is félelmet keltenének. Békét egy vihar közepén is találhatunk, sőt a vihar közepén is jelenlévő bizalom, a béke legteljesebb formája. A béke csak akkor válik igazi békévé, ha a vihar próbára tette.

Jézus is előre figyelmeztette tanítványait a rá váró megpróbáltatásokról és így vigasztalta őket:

„Most mondom ezt nektek, mielőtt megtörténik, hogy ha majd megtörténik, higgyetek… Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.” (János 14:29, 27)

Tudjuk, hogy a készülő vihar ellenére, életünk legfontosabb fejezetei várnak ránk és minél nagyobb a sötétség, annál nagyobb szükség van a hitünk jelentette fényre.

Visszatekintve a történelemre, kiket tekintünk igazi hősöknek? Tetteik szinte minden esetben valamilyen komoly konfliktushoz vagy megpróbáltatáshoz köthetőek.

Hasonlóképpen, az előttünk álló évek jelenthetnek embert próbáló, de pozitív kihívást vagy földi poklot is. Mindez attól függ, hogy ki-ki hogyan reagál a körülményekre.

Vajon kik fognak félelemmel és pánikkal reagálni az eljövendőkre?

Azok a tömegek, akiknek fogalmuk sincs, hogy mire számíthatnak és semmilyen szempontból sem készülnek az érkező összeomlásra. A 30-as évekhez hasonlóan, lesznek, akik kiugranak az ablakból vagy a vonat elé vetik magukat, míg másokon olyan kétségbeesés lesz úrrá, amiből tényleg csak egy csoda húzhatja ki őket.

Kifogásokat persze mindig lehet találni. Sajnos egyesek odáig mennek, hogy szerintük a felkészülés egyenlő a hit hiányával. Úgy gondolják, hogy amikor arra bátorítunk másokat, hogy keljenek fel a fotelből és tegyenek valamit a családjukért vagy másokért, az ellentétes a hittel. Szerintük Isten majd mindent elrendez helyettünk.

Nem is értem, hogy azok, akik így gondolkoznak miért kelnek fel reggelente, hogy munkába induljanak és miért nem „bíznak egyszerűen Istenben,” hogy feltöltse a bankszámlájukat? Miért tankolják meg az autójukat és miért nem bízzák ezt is Istenre?

A Biblia egészen mást tanít. Istenben bízni nem azt jelenti, hogy nem teszünk semmit. A Példabeszédekben például ezt olvassuk:

„Eredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj! Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója, mégis biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor. Meddig fekszel, te rest, mikor hagyod abba az alvást? Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: így tör rád a szegénység, mint útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.” (Példabeszédek 6:6-11)

Természetesen, amikor emberi erővel már nincs mit tenni, Isten képes közbelépni, és akár csodák egész sorozatával ellátni az övéit. A Bibliában számos példát találunk erre.

Ugyanakkor mindannyian felelősek vagyunk, hogy a családunk és mások javát szolgáló döntéseket hozzunk, ezért is fontos, hogy ezeket ne engedjük át másoknak.

Manapság egy átlag amerikai havonta 153 órát tölt a tévékészülék előtt és ebben nincs benne a moziban, videojátékokkal vagy internetes szörfözéssel töltött idő és 120-150 órájukkal a magyarok sincsenek sokkal lemaradva. Gondoljunk csak bele: mekkora befolyással bírhat havi 150 óra „programozás” egy átlagember számára?

Az Egyesült Államokban hat társaság, a Time Warner, a Walt Disney, a Viacom, a Rupert Murdoch’s News Corp., a CBS Corporation és az NBC Universal uralja ezt a piacot.

A médiának vannak még olyan területei, amelyeket kevésbé dominálnak ezek a birodalmak, de ezeknél is fokozatosan romlik a helyzet.

Sajnos az Interneten is egyre erősebb a kontroll. A Facebook, Google, Yahoo, Microsoft és hasonló nagy cégek egyre nagyobb beleszólással bírnak abba, hogy mit látunk és hallunk a világhálón. (link)

Minél előbb szabaduljunk ki ennek a hálónak a fogságából!

A jelen vagy bármelyik alternatív weboldalon található írásokat sem kell készpénznek venni. Vegyük a fáradtságot, hogy utánajárunk az olvasott, hallott híreknek és használjuk az eszünket. Ez elsőre talán nehéznek tűnhet, mert manapság a fiatalokat nem tanítják meg a logikus gondolkodásra, sőt, azt várják tőlük, hogy kérdés nélkül fogadjanak el mindent, amit a rendszer eléjük tár.

George Orwell azt mondta, hogy

„Az egyetemes elhitetés idején az igazság kimondása forradalmi tettnek számít.”

Mi egy ilyen korban élünk.

Az igazság azonban nem okoz félelmet.

Éppen ellenkezőleg. Az igazság reményt ad és felszabadít.

Megnehezíti a helyzetet, hogy sok ember fel sem ismeri az igazságot, mert „lepel van a szívén”, a megoldás azonban mindenki előtt nyitva áll: „Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel.”

Az eredmény? „Az Úr pedig a Szellem; és a hol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság.” (I. Korinthus 6:15-17)

Michael Snyder cikke alapján
http://idokjelei.hu/2014/12/az-erkezo-osszeomlas-megertese-remenyt-ad/

Becstelen amerikai dicsőség a PESMERGÁK pajzsa

Ha vége lesz - egyszer - ki fog emlékezni ennek a kis népnek - kurdok -  a dicsőségére és helytállására, mikor az arcátlan arctalan nagyhatalmak aratják le a babérokat a médiavilág segítségével. A kurd önvédelmi erők (pesmergák) szerdán kezdődött offenzívájának célja nyílván nemes, hogy visszafoglalják a CIA által életre keltett, szélsőséges "szunnita" terrorhordától a jazidiak ősi otthonának számító észak-iraki Szindzsár várost, amely Moszul és a szíriai határ között található. A város a kurd és jazidi erők által ellenőrzött, az Iszlám Állam által nyár óta ostromlott azonos nevű hegység lábánál fekszik.

„Úgy gondolom, jelentős haladást értünk el az IÁ előrenyomulásának megállításában”

Egy amerikai altábornagy közölte, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelem mindazonáltal legalább három évig fog tartani.

Ugyancsak csütörtökön Maszrúr Barzáni, az iraki kurd autonóm tartomány nemzetbiztonsági tanácsának elnöke tudatta, hogy a pesmergák utat nyitottak a Szindzsár-hegységhez. „A pesmergáknak sikerült elérniük a hegységet. Hatalmas területet szabadítottak fel” - mondta Maszúd Barzáni kurd tartományi elnök fia. Beszámolója szerint a kurd erők szerda óta mintegy száz IÁ-harcossal végeztek. „Sikerült megnyitni egy folyosót, és remélhetően a térség többi részét is felszabadítjuk az Iszlám Állam uralma alól” - fogalmazott.

Az Egyesült Államok augusztus 8-án kezdte meg az IÁ elleni iraki bombázását, majd szeptembertől a szomszédos Szíriában is megindította a csapásokat, hiszen ez a cél, hogy megtörje Szíria immunrendszerét, a stratégiai és gazdasági háttérbázisokat, amelyeket történetesen - véletlenül - az IÁ foglalt el - szándékosan. Ilyen az amerikai felebarátság Asszád elnökkel szemben - ott segítenek, ahol tudnak!

Gölöncsér Miklós

Történelem: 24 millió hősi halott

Jövőre lesz 70 éve, hogy végét ért a 2. világszabadságharc. A szinte napra pontosan hat éven keresztül tartó öldöklés több mint 24 millió katona életébe került. Most csak az európai és japán-USA konfliktusaiban legnagyobb emberáldozatot követelő eseményeket vesszük szemügyre, így emlékezve ezekre a hősökre, akik ezekben a küzdelmes ütközezekben elestek szabadságuk védelmében. A budapesti Kitörés eseményenek külön hasábokat szentelünk a későbbiekben.

Sztálingrád

A sztálingrádi csata a második világháború európai hadszínterének fordulópontja volt. A német csapatok 1942. augusztus 23-án kezdték meg hadműveleteiket a város ellen, amely szimbólum volt a náci vezetés szemében, hiszen „hírhedt ellenség”, Sztálin nevét viselte. Az egyhuzamban 199 napig tartó csata a „világtörténelem leghosszabb ütközete” kétes címet is kiérdemelné. A csata három részre osztható, a kezdeti német ostromra, a városért folyó rendkívül intenzív, házról-házra terjedő harcra, valamint a szovjet ellentámadásra, amely végül bekerítette és javarészt foglyul ejtette a németeket és szövetségeseiket. Az 1943. február 2-ig tartó csata nemcsak a második világháború, hanem az egész hadtörténelem legvéresebb ütközete volt. Az áldozatok pontos száma még a mai napig nem ismert, a történészek szerint 1,2 - 1,9 millió halottat, eltűntet, sebesültet és hadifoglyot követelt a sztálingrádi vérfürdő és kegyetlen orosz tél.

Berlin

A második világháború európai hadszínterének utolsó offenzívája az oroszokhoz kötődik. A Harmadik Birodalom fővárosának elfoglalása érdekében indított támadás a berlini csata néven vonult be a történelembe. A támadás 1945. április 16-án erős tüzérségi tűzzel kezdődött. A szovjet hadsereg 2,5 millió katonából állt, a támadók emellett 41 600 ágyút és löveget, 6250 harckocsit, illetve 800 repülőgépet vethettek be. Élőerő és haditechnikai eszközök tekintetében is legalább 3-5-szörös volt a túlerő. A birodalom jelképének számító Reichstagot április 30-án vette be a Vörös Hadsereg, maga a berlini csata azonban még május 2-ig eltartott. A több mint két hétig tartó harcokban csaknem 1,3 millió katona vesztette életet, sebesült meg, vagy tűnt el. A berlini civil áldozatok száma a mai napig nem ismert.

Moszkva

Taifun-hadművelet - ez volt a kódneve az 1941. október 2-án Moszkva elfoglalásáért indított német offenzívának. Ami a támadó német erők számára kezdetben „sétagaloppnak” tűnt, az nagyon rövid időn belül a világtörténelem egyik legvéresebb csatája lett. A Vörös Hadsereg ugyanis komoly ellenállást fejtett ki, s miután az is kiderült, hogy a japánok nem akarják megtámadni a Szovjetuniót, Sztálin rövid időn belül több hadosztályt csoportosított át Moszkva védelmére a Távol-Keletről. A támadók dolgát a rendkívül kemény tél sem könnyítette meg, a feljegyzések szerint nem volt ritka a mínusz 30 Celsius-fokos hideg sem. A németek állítólag már látták Moszkva külvárosának épületeit, amikor fordult a hadiszerencse, s a szovjetek megállították az előrenyomulást. A harcokat mindkét oldal komolyan megszenvedte, a németek vesztesége 248 ezer és 400 ezer, a szovjeteké pedig 650 ezer és 1,28 millió közé tehető.

Narva

A második világháború legintenzívebb ütközetének mondják az észtországi Narva közelében lezajlott csatát. Az 1944. február 2. és augusztus 10. közötti összecsapásban – a történészek kutatásai szerint – legalább 550 ezer katona vesztette életét, illetve sebesült meg. A stratégiai fontosságú város azzal írta be magát a történelembe, hogy a Wehrmacht-nak csaknem fél éven keresztül sikerült megállítaniuk az előretörő szovjet gőzhengert. Augusztus 10-e után Hitler az összes katonáját kivonta Észtországból.

Franciaország

A német villámháborús stratégia egyik legjobb példája a francia hadjárat. A német haderő Luxemburgin, Hollandián és Belgiumon keresztül indított támadást Franciaország ellen 1940. május 10-én. Párizs június 14-én esett el, Henri Philippe Pétain marsall – aki a főváros eleste után lett miniszterelnök – június 17-én jelentette be, hogy az ország fegyverszünetet kér a németektől, ezt június 22-én írták alá a compiègne-i erdőben, ugyanabban a vasúti kocsiban, amelyben 1918 novemberében a németek aláírták az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt. A francia hadjárat 469 ezer szövetséges és német katona életébe került.

Luzon

Listánk hatodik helyén a Fülöp-szigetek második legnagyobb szigete, Luzon szerepel, amely stratégiai elhelyezkedési miatt volt különösen fontos az Amerikai Egyesült Államok számára. Bár a szigetet már 1942-ben elfoglalták a japánok, visszafoglalására csak 1945. január 9-én indított támadást Douglas MacArthur tábornok, a Csendes-óceánon harcoló amerikai erők parancsnoka. A sziget birtoklásáért vívott csatában a japánok különösen kemény ellenállást tanúsítottak. Az áldozatok száma főként az ő oldalukon volt magas, de az amerikaiak is jelentős veszteséget szenvedtek. A halottak, eltűntek és sebesültek számát 332 és 345 ezer közé teszik.

Harkov

Az ukrajnai Harkov visszafoglalásáért – a város 1941. őszén került a németek kezére – 1942. május 12-28. között vívtak öldöklő küzdelmet a németek és a szovjetek. A Vörös Hadsereg offenzíváját a németek megállították, sőt ellentámadásba mentek át. Ez annyira jól sikerült, hogy bekerítették a szovjet erőket és megöltek 280 ezer katonájukat. A harcokban a németek is több mint húszezer fős veszteséget szenvedtek. Később, 1943 februárjában és augusztusában újabb súlyos harcok zajlottak a városért.

Kurszk

A hadtörténelem legnagyobb páncélos ütközeteként tartják számon a7 1943. július 5. és augusztus 23. között lezajlott kurszki csatát, soha nem csapott még össze annyi páncélos harcjármű, mint Kurszknál. Mivel a szovjeteket időben figyelmeztették a német támadásra, a Vörös Hadseregnek volt ideje felkészülnie: aknamezővel, páncéltörő fegyverekkel és megerődített védelmi vonallal várták a Wehrmacht-ot. A közel két hónapig tartó öldöklő küzdelemben, a szovjetek szerint, 500 ezer német katonát öltek vagy sebesítettek meg, illetve ejtettek foglyul. Ennél némileg kevesebb áldozatot jelöl meg a „hivatalos jelentés”, amely szerint a kurszki csatában 257-338 ezer fős volt a két oldal együttes vesztesége.

Az ardenneki német offenzíva

Aki látta a nagy sikerű, Halál ötven órája című filmet, az tudja, hogy milyen körülmények között harcoltak az amerikai és a német csapatok a második világháború utolsó nagy német offenzívája, az ardenneki támadás során. A németek célja az volt, hogy elvágják a szövetséges utánpótlási vonalakat, s közben elfoglalják a stratégiailag fontos Antwerpent. Bár a németek jóval többen voltak, mint az amerikaiak, mégsem sikerült az áttörés, a támadás elakadt. Az 1944. december 16. és 1945. január 25. között, az Ardennekben vívott harcokban összesen 800 ezren vettek részt, a halottak száma meghaladta a 186 ezret.

Monte Cassino

Az 1944. januárja és májusa között lezajlott Monte Cassino-i csata a második világháború egyik legnehezebb ütközete volt. A szövetségeseknek mindenképpen el kellett foglalniuk a több mint 1400 éves kolostort, hogy megnyíljon előttük az út Róma felé. Bár a szövetséges repülőgépek porig bombázták a bencés apátságot, csak azután tudták bevenni, hogy a németek visszavonultak. A harcokban legalább 125 ezren vesztették életüket.

Várhegyi Kálmán gyűjtése

Himnusz ma és minden nap az idők végezetéig

„1989-ben nyelvünkért, szimbólumainkért, értékeinkért, szabadságunkért állt ki a magyarság. Most is ugyanezt kérjük: kapjuk vissza közösségi értékeinket, ne vegyék el iskoláinkat. Szabadon akarjuk énekelni nemzeti imádságunkat, a Himnuszt" – írják közleményükben a szervezők.

Rámutatnak: a forradalom alatt a román televízió egymás mellett közvetítette románul, magyarul és németül a karácsonyi üdvözletet.

„Ezt a szellemet szeretnénk továbbvinni, nem mások jogainak a csorbítását, hanem a mieink tiszteletben tartását kérjük" – a mának szólva a felhívásban.

Közel ezerötszáz fős tömeg gyűlt össze csütörtök délután Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei prefektúra elé szervezett tiltakozó megmozdulás keretében.

Böjte atya is részt vett a csütörtöki szentgyörgyi himnuszéneklésen

A rendezvény résztvevői – a korábbi napokhoz hasonlóan – többször is elénekelték a magyar himnuszt, így tiltakozva az ellen, hogy Marius Popică prefektus megbírságolta a polgári pártot amiatt, hogy június 4-ei Trianon-megemlékezésén elhangzott a nemzeti imádság. A csütörtöki megmozduláson Böjte Csaba ferences szerzetes is részt vett, akinek kezdeményezésére a jelenlévők magyarul és románul is elmondták a miatyánkot. A szervezők bejelentették, pénteken a tiltakozók az állomásról és a Szemerja negyedből indulva vonulnak be a Mihai Viteazul térre, és kifeszítenek két 250 méter hosszú székely zászlót is. Vasárnap 16 órától Csíkszeredában, a megyeháza előtt megemlékeznek az 1989-es decemberi forradalomról. Az eseményre és a közös himnuszéneklésre várnak minden csíkszéki kórust és lakost.

Hírfigyelő Szolgálat

Maradék – Ukrajna és Donbassz

Valcman – Nyalókakirály “hitestestvére” a pesti születésű Soros (Shwarcz) György Alapítványi elnök és hírhedett európai fölforgató komoly esélyese a Maradék – Ukrajna Nemzeti Bankja elnöki címéért kiírt versenyfutásnak. A jelek szerint a végső győzelemre esélyes kandidálók között Soros mellett ott van még az amerikai Federal Reserve által futtatott versenyző is.

Az USA készíti az újabb európai banánköztársaságot. “Hithű” helyi szövetségesi stábbal.

Holnap reggel érkezik várhatóan a 170 kamionból álló “Fehér Konvoj X.” Donbasszba.

35 teherautó kimondottak karácsonyi jellegű adományokat szállít, míg a többi 135 a mindennapi léthez szükséges portékákat szállít Donbassz népének.

Donbasszban úgy általánosságban véve nyugalomban telt el a mára virradó éjszaka.

Donyeck főtere – dacára a háborús körülményeknek – tegnap estére egészen pofás karácsonyi külsőt öltött.

Csugujevben, Harkovban, Kramatorszkban és Nyikolajevben nagy a latormozgolódás. Dúl a “rotáció”! Cseréli lefefelé a kijevi udvar a megfáradt latrokat – új erőkre. És Ontja a technikát a térségbe földön, vízen, levegőbe, vasúton.

Peszki mellől nehézgéppuskákkal zavarták az éjszaka csendjét a zsoldoshordák több alkalommal is. Egy – a repülőtérről – rájuk küldött milicista reaktív gránát aztán nyugtatólag hatott az idegeikre.

A Gorlovka északnyugati külvárosánál lévő népköztársasági állásokat lőtte éjfél tájban a valcmanista latortüzésrség, de az ijedségen kívül nagyobb bajt nem okoztak. Mintegy negyedórán át zajongtak, aztán abbahagyták.

Majorszknál és Dztserzsinszknél voltak az éjszaka harcok. A valcmanista latortüzérség ténykedett. Dzserzsinszkben egy kilencéves kislány és az édesanyja haltak bele a terrorba.

Sztínyica Luhanszkát is éjfél után aknavetőzte a pribékhorda, de itt csak további károkat okoztak.

Prisibnél viszont a népköztársaságiak tűzcsapását volt kénytelen elviselni a pribékhorda.

Nyikisinonál is volt kora hajnalban egy “szokásos” kis affér. Egy tank elvesztésével viszont beérték a martalócok.

https://balrad.wordpress.com/2014/12/20/maradek-ukrajna-es-donbassz/

Putyin: Oroszország védelmi jellegű katonai doktrínáján nem változtatnak

Vlagyimir Putyin orosz államfő tegnap a katonai vezetéssel tartott találkozót követően kijelentette, Oroszország katonai doktrínája nem változik, és abszolút védelmi természetű marad, annak ellenére is, hogy a NATO jelentős csapatösszevonásokat végez Kelet-Európában. A fennálló veszély miatt azonban Moszkva határozott válaszlépéseket tesz, hogy az ország biztonságát szavatolja.

Az államfő pénteken elrendelte Oroszország interkontinentális ballisztikus rakéta arzenáljának teljes modernizálását, és elrendelte a földi telepítésű komponensek teljes feltöltését a továbbfejlesztett rakétákkal, amit 2021-ig fognak megvalósítani. Putyin elmondása szerint a fenyegetettséget középtávon kell kezelni, 2021-ig a földi telepítésű stratégiai nukleáris erőket a legmodernebb rendszerekkel szerelik fel. Az államfő hozzátette, hogy a stratégiai nukleáris erők 2015-ben több mint 50 új interkontinentális ballisztikus rakétát kapnak, emellett megerősítette azokat a híreket, miszerint a flották stratégiai bombázóit és az atom-tengeralattjárókat is modernizálják.

A kormány a közelmúltban kiterjedt közvélemény-kutatásokat végzett az orosz lakosság megkérdezésére annak kapcsán, hogy az emberek milyen választ tartanának elfogadhatónak a NATO jelentette fenyegetés kezelésére. Többek között olyan opciók kerültek szóba, mint hogy Oroszország az Egyesült Államokhoz hasonlóan működtessen katonai létesítményeket a világ számos pontján, hogy az amerikai katonai terjeszkedést globálisan ellensúlyozza. Az is lehetőség volt, hogy Oroszország célzott szankciókat hozzon az Európai Unió azon tagállamai ellen, melyek az orosz határ mentén befogadják az amerikai csapatokat (olyan szankciókat, melyek a gazdaságot a gyakorlatban is megingatják, nem szimbolikus jellegűeket). Az orosz lakosság többsége azonban, bár elengedhetetlennek tartotta a NATO általi fenyegetettség kezelését, nem támogatta az offenzív jellegű ellenlépéseket. Oroszország így saját határainak védelmére koncentrál, amit az elrettentő erővel lehet leginkább megvalósítani. A katonai költségvetést ennek megfelelően növelik a 2015-ös évben.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/20/putyin-oroszorszag-vedelmi-jellegu-katonai-doktrinajan-nem-valtoztatnak