Belgrád, 2022. december 11. vasárnap (MB)

A nyugati szövetségeseknek az volt a céljuk az Ukrajnáról szóló minszki és a Koszovóról szóló brüsszeli nemzetközi megállapodás megkötésével, hogy időt nyerjenek Ukrajna Oroszországgal szembeni, és Koszovó Szerbiával szembeni megerősítéséhez.  Előre tudták, hogy nem fogják végrehajtani a szerződéseket, hanem eszközként használják őket pozíciószerzésre a volt szovjetköztársaságban, és a Balkánon – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap Angela Merkel volt német kancellár leleplező nyilatkozata, és Aleksandar Vučić szerb elnök belőle levont következtetésére hivatkozva.

A Zeitban december 7-én megjelent interjújában Merkel elismerte, hogy Porosenko volt ukrán elnöknek kezdettől fogva nem állt szándékában végrehajtani a minszki egyezményeket, melyek alapján különleges jogállást kellett volna biztosítani a Donbásznak. A szerződés végrehajtását garantáló nyugati hatalmak, nevezetesen a németek és a franciák azért bírták rá Porosenkót, hogy mégis írja alá a két minszki megállapodást, mert időt akartak nyerni a nyugati befolyás alá került Ukrajna megerősítéséhez.

Interjújában Merkel „felbecsülhetetlen értékűnek” nevezte az időt, melyet Kijev ezzel nyert. Ha 2014-2015-ben nem írták volna alá a szerződéseket, a NATO nem tudott volna akkora támogatást nyújtani Ukrajnának, mint most. (A Minszki megállapodások nem teljesítéséről lásd: https://bekekor.wordpress.com/2022/06/13/oroszorszag-ukrajnai-beavatkozasahoz-vezeto-okok-a-kulonleges-katonai-muvelet-elozmenyei/)

Merkel nyilatkozatát Szerbia szempontjából „történelmi jelentőségűnek” minősítette a szerb elnök. „Merkelnek ez a kijelentése gyökeresen megváltoztatja a helyzetet minden értelemben, mindenekelőtt politikai értelemben, és számomra egyértelmű jelzés, hogy kiben nem bízhatok” – mondta Aleksandar Vučić a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálásáról 2013. április 19-én kötött brüsszeli megállapodásra utalva. A brüsszeli egyezmény értelmében Koszovóban létre kellett volna hozni a Szerb Önkormányzatok Közösségét, az el nem ismert köztársaságban élő szerbek önkormányzatát. Míg a szerbek teljesítették a brüsszeli megállapodások rájuk eső részét, a koszovóiak csak elkezdték kidolgozni a Szerb Önkormányzatok Közössége chartáját, majd abba is hagyták, és leállították a folyamatot.

A Belgrád és Pristina között utóbbi hetekben megnövekedett feszültség sok hasonlóságot mutat Kijev és a Donbász konfliktusához 2014-2022 között. A Nyugat mindkét esetben szemet hunyt a nemzeti kisebbségi jogok lábbal tiprása fölött. Megengedte Kijevnek, hogy háborút folytasson a Donbászban élő oroszok ellen, Koszovóban pedig elnyomják és üldözzék a szerbeket. Céljait, nevezetesen az oroszokkal és a szerbekkel való szembefordítást, mindkét esetben olyan szerződéssel igyekezett elérni, amelyről előre tudta, hogy nem fogja tiszteletben tartani, hanem csak időt akart nyerni az oroszellenes és a szerbellenes politikai és katonai szereplők megerősítéséhez.

A minszki megállapodások végrehajtása helyett a NATO felfegyverezte Ukrajnát, Pristinában pedig Belgrádot sakkban tartó rendszert támogat. A kialakult helyzetben a szerb elnök arra kérte a NATO-t, hogy engedélyezze ezerfős szerb békefenntartó kontingens küldését Koszovóba. Vučić megvallotta, nem ringatja magát abban az illúzióban, hogy kérését a NATO teljesítené.

Európában, Ukrajnán kívül a koszovói helyzet alakulása fenyeget fegyveres konfliktussal – írta tudósítónk, majd emlékeztetett: Koszovó elszakítását Szerbiától, és függetlenné nyilvánítását sem Oroszország, sem Kína nem ismerte el.+++

Kiadta: Magyar Békekör