Szűkíteni készülnek a véleménynyilvánítás szabadságát?

Az Alkotmánybíróság július 12-én kihirdetett határozata szerint mulasztásos alkotmánysértés állapítható meg a gyülekezési jog és a magánélethez való jog kapcsán. Felszólította a kormányt, hogy decemberig alkossa meg az új jogszabályt, hogy az alkotmánysértő helyzet feloldódjon.

Az új törvénybe akár az is belekerülhet, hogy a rendőrség előzetesen tilthasson be demonstrációkat arra hivatkozva, hogy fennáll a jövőbeni jogsértés veszélye. A jogvédők és az ellenzék szerint is, ha ez a passzus belekerül a törvénybe, az hallatlan visszaélésre ad lehetőséget a rendőrségnek, és torzítja a véleménynyilvánítás szabadságát.

Nagy port kavart annak az alkotmányjogi panasznak az elutasítása, amelynek benyújtója 2014. december  19-én a devizahitel károsultak érdekében tartott egész napos demonstrációsorozat egyik résztvevője volt. A panaszos szerint alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság is megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál arra hivatkozva, hogy az a sérti az ott lakók magánélethez való jogát.

A devizahitelesek minden lehetséges jogi fórumot bejártak az üggyel, végül július 12-én megszületett az alkotmánybírósági határozat, amelyben megállapították, hogy a hatályos jogszabályok alapján ezzel az indokkal előzetesen nem lehet betiltani semmilyen tüntetést, ám az alkotmányjogi panaszt mégis elutasították.

Az Ab felhívta a figyelmet arra is, hogy a hatályos törvény nem ad világos útmutatást arra, hogy amikor a demonstrálók gyülekezési joga és a rendezvény környékén lakók magánélethez fűződő joga ütközik, miként kell eljárnia a jogalkalmazónak. Ennek az ütközésnek a feloldásához hiányoznak ugyanis a szükséges törvényi szabályok, és ez alaptörvény-ellenes. Így tehát a gyülekezési jog szabályozása terén mulasztásos alkotmánysértés áll fenn, és december végéig a parlamentnek muszáj újraszabályoznia a kérdést. Emellett felhívták a parlament figyelmét, hogy a tiltási okok közé vegye fel a jövőbeli jogsértés veszélyét, és úgy alakítsák át a gyülekezési törvényt, hogy számításba lehessen venni az esetleges jogsértések veszélyét.

A gyülekezés védelmében

Ahogy már megszokhattuk, más oldal, más álláspont. A kormány üdvözölte, az ellenzék és egyes civil szervezetek pedig rosszallásukat fejezték ki a határozattal kapcsolatban. A döntéssel egyet értők inkább a lehetőséget látják benne, az persze kérdés, hogy mire. Állításuk szerint arra, hogy egy korszerű gyülekezési törvény szülessen. Az egyet nem értők pedig félelmüknek adnak hangot, és úgy vélik, hogy csak rosszabb megoldás születhet.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési programját vezető Hegyi Szabolcs szerint a gyülekezési törvény egyértelműen fogalmaz: mások jogainak védelmében csak zajló rendezvény feloszlatásáról lehet szó – még csak bejelentett, tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet.  Ezzel szemben az Ab-törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére sem semmisítette meg a tiltást. Sőt, felhívták a törvényhozó figyelmét arra, hogy a tiltási okok közé vegyék fel a jövőbeli jogsértés veszélyét. A jogvédő szerint, amennyiben ez megtörténik, lehetővé válik, hogy az állami hatóságok egy jövőbeni, feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. Állítása szerint, ha a rendőrségnek erre lehetőse lesz, ezzel a lehetőséggel vissza fog élni.

Szerintük a helyes értelmezés úgy szólna, hogy a gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozására, az előzetes tiltásra csak és kizárólag szigorú feltételek esetén, meghatározott jogok vagy alkotmányos értékek védelmében legyen lehetőség. A TASZ álláspontja szerint eddig is, a szigorú és egyértelmű tiltási okok mellett is felesleges jogvita terhelte a bíróságokat. Ezen jogviták száma ezzel a döntéssel a sokszorosára fog nőni.

Boldog kormányoldal

Az Ab bejelentésére nem csak az ellenzék reagált. Trócsányi László igazságügyi és Pintér Sándor belügyminiszter közös sajtótájékoztatón fejtették ki véleményüket a határozattal kapcsolatban.

Trócsányi emlékeztetett rá, hogy az 1989-ben született törvényt az élet azóta több ponton túlhaladta. Amikor született, a törvény szelleme és a gyülekezési kultúra még összhangban álltak egymással, ám azóta megváltozott a gyülekezések jellege. A békés gyülekezés keveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, és megjelentek előre be nem jelentett spontán gyűlések.

Az igazságügy miniszter szerint mindez jogértelmezési és jogalkalmazói nehézségeket vet fel, így egyre több ügyben a Kúria és az Ab kényszerül dönteni. Bejelentették, a kormány tudomásul veszi, hogy az Alkotmánybíróság jogalkotási kötelezettséget írt elő, ötpárti egyeztetést kezdeményeznek, és az országgyűlés elé fogják terjeszteni javaslatukat, hogy feloldják a magánélethez való jog és a gyülekezési jog ütközése miatt fennálló alkotmányellenes helyzetet decemberig. Bár szó szerint nem mondta, de ezzel eléggé egyértelművé tette, hogy nem a hatályos törvényt fogják módosítani, hanem újat alkotnak.

Mint elmondták, a törvény előkészítésébe az igazságügyi tárca bevonja a BM-et is. A kodifikáció során a bírói gyakorlatot is figyelembe kívánják venni, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát és más országok törvényeit.

Trócsányi egyébként kifejtette, hogy egyet ért a testülettel abban, hogy a jogalkalmazó részére a jogalkotó köteles fogódzókat biztosítani, a kereteket meghatározni, ha elvárja tőle, hogy majd a gyakorlatban sikeresen rendezze a konfliktusos helyzetet.

Jogalkotói szemmel

- A miniszter általánosságokon kívül szinte semmit sem mond – kommentálta Trócsányi László véleményét a Népszava kérdésére Kajdi József, az Antall-kormány miniszterelnöki hivatalának volt vezetője, a Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja, az 1989-es törvény egyik kidolgozója.

Mint elmondta, az élet és a gyakorlat indokolttá teszi, hogy egy idő után hozzá kell nyúlni, mert valóban sok minden nincs a törvényben, és elég rossz értelmezések születtek, még miniszteri szinten is. Példaként említi a 2006-os Kossuth téri hosszú sátorozást, vagy a Bokros Lajos háza előtt zajló lakókocsis, becsületsértő transzparensekkel ellátott hónapokig tartó demonstrációt. Ugyanakkor Orbán Viktor háza előtt, közelében még egy rövid tüntetés sem lehetséges.

Hozzáteszi végül, hogy azt különösen veszélyesnek tartaná, ha a gyülekezési szabadság korlátja lehetne az egyéni – különösen politikai érdekeket szolgáló – jogvédelem.

A valódi vita tehát erről szó, nem arról, hogy újítani kell-e a törvényen, hiszen annak elavultságát minden oldal elfogadja. A kérdés az, hogy a jogalkotó által decemberig elkészülő törvény mennyi lehetőséget ad majd arra, hogy ne személyes szimpátia lapján dőljön el, ki hallathatja a hangját, és ki nem.


TényTár