Mennyire biztonságos egy banki széf válság idején? Görög tanulságok

Görögországban már a hónap elejétől fogva tőkekorlátozások vannak érvényben, hogy ezzel megvédjék a bankokat az ideges görög állampolgároktól várt pénzfelvételi rohamoktól, akik joggal aggódnak pénzük elvesztése, lefoglalása és a bankrendszer összeomlása miatt.

Sokan azért próbálják kivenni pénzüket a bankból, mert attól tartanak, hogy az ország mégis kilép a monetáris unióból és visszatér a drachmához. Azt kevesebben tudják, hogy a felkészültebb görögök, vagyis azok, akik előre kivették pénzüket, aminek egy részét aranyba és ezüstbe fektették, mindezeket pedig bankjuk széfjébe tették, szintén nem tudták elkerülni a drákói tőkekorlátozásokat.

A zerohedge.com utoljára áprilisban figyelmeztette olvasóit, hogy a banki széfek nem biztonságosak.

„Amíg a tőkekorlátozások érvényben vannak, a görög állampolgárok nem vehetik fel a görög bankokban lévő széfekben tárolt készpénzüket,” nyilatkozta Nadia Valavani, görög pénzügyminiszter helyettes egy helyi tévéállomásnak a Reuters híradása szerint.

A hírre nem sokan figyeltek fel, mert a Reuters oldalán belül a „kötvények” szekcióban jelent meg 2015. július 5-én, egy verőfényes vasárnap délután, amikor még a híreket árgus szemekkel figyelő befektetők is pihennek többnyire.

A banki széfeket érintő intézkedés amúgy roppant gyanús, hiszen ez a készpénz a bankrendszeren kívül van, így annak kivétele semmilyen negatív hatással nem lenne arra. Felhasználásával pedig a tulajdonos készpénzt helyez forgalomba, ami kifejezetten az egész helyi közösség javát szolgálná.

Az egyetlen magyarázat a tőkekorlátozások kiterjesztésére, hogy az a banki széfeket is magában foglalja, ami egyébként a kormány és a bankok közös megegyezésével történt, hogy a pénzintézetek és az állam fenn kívánja tartani magának a lehetőséget, hogy szükség esetén elkobozza a széfek tartalmát.

Balgaság lenne Görögországot elszigetelt esetnek tekinteni.

Marc Faber, köztiszteletben álló gazdaságtörténész, nem teszi ezt, aki nem olyan régen a Bloomberg csatornán keresztül figyelmeztette a nézőket, hogy „Görögország hamarosan a mi szomszédságunkban is megjelenik”, ugyanis „a világ túlzottan eladósodott”.

Faber nincs egyedül véleményével.

Az Európai Központi Bank tarthatatlan helyzetbe hozta a Syrizát. Azt pedig ne felejtsük el, hogy Mario Draghi éppen attól a Goldman Sachs-tól érkezett az EKB-hoz, amelyik segített az előző görög kormánynak úgy alakítani könyveiket, hogy 2008-ban megkaphassák az eurózóna csatlakozáshoz szükséges 1 milliárd eurót, amit az ország egyáltalán nem engedhetett meg magának.

A tegnap éjjel végül megszavazott javaslatok talán egy időre megmentik a bankrendszert, persze csak akkor, ha a nép ezt szó nélkül hagyja. A feldühödött görögök már a szavazás napján hallatták hangjukat. A parlamenti szavazás alatt az utcán autók égtek és Molotov-koktélok robbantak.

Ciprasz sokkal rosszabb feltételeket kapott az újabb mentőcsomagért cserébe, mint amilyenek miatt két hete otthagyták a tárgyalóasztalt, és amelyekre nemet mondtak a népszavazáson.

A nyugdíjak csökkenni fognak, komoly áfaemelés indul és automatikus költségvetési kiadáscsökkentő mechanizmusokat kell bevezetniük.

A görög infrastruktúra fontos részeit olyan vállalkozások vásárolják meg, amelyek jó kapcsolatokkal rendelkeznek a válság kirobbantásáért felelős intézményekben, amelyek amúgy eddig csak nyertek annak következményein, követve az IMF által jól bejáratott adósságon alapú gyarmatosítás hagyományát.

Persze tudjuk, hogy a görög széfek sorsa eltörpül az emberek egyéb problémái mellett, de azért sokat tanulhatunk egy ilyen aprónak tűnő mozzanatból is.

Forrás: zerohedge.com