A magyar
fogyasztók 72 % látja úgy, hogy országunk jelenleg gazdasági válságban
van; többek közt ez is magyarázza a globális és európai átlaghoz képest
nálunk alacsonyabb vásárlási kedvet. Amely azonban némileg javult a
második negyedévhez viszonyítva a kormány állítása szerint: a magyarok
második negyedévben mért 75 százalékához képest a harmadik negyedévi
felmérés során kevesebben tartották válságosnak gazdaságunk helyzetét.
Így emelkedett azok aránya is, akik szabadon elkölthető pénzükből
vásárolnak.
Borús a hangulat Európában. Ha a világ
egyes részeit nézzük, az európai megkérdezettek ítélték meg
legkritikusabban országuk gazdaságának helyzetét. Földrészünk
harmincegy vizsgált országa közül tizenkettőben a válaszadók több mint
háromnegyed része ítéli meg úgy, hogy hazájában válságos a gazdaság
helyzete. Arányuk legnagyobb Olaszországban és Horvátországban (96-96%),
valamint Szlovéniában és Ukrajnában (88-88%). Említést érdemel a
franciaországi 87 százalékos mutató is. Más régiók néhány országában is
meghaladja a 75 százalékot azok aránya, akik gazdaságukat válságban
látják.
Spórolnánk, felújítanánk a lakást,
ruházkodnánk – csak nincs miből? Úgy fest, hogy nincs! Míg nálunk a
válaszadók egyharmadának (33 %) nem marad szabadon elkölthető pénze (a
hitelek és számlák kiegyenlítése, valamint az élelem beszerzése után),
addig Európa harmincegy vizsgált országában csak átlag 19 százalék
nyilatkozott így. Ez a helyzet alig változott a második negyedévben mért
hazai 32, és európai átlag 20 százalékhoz viszonyítva. A kérdésre, hogy
miután fedezte létfenntartási költségeit, mire akarja költeni megmaradó
pénzét, nálunk a harmadik negyedévi felmérés eredménye szerint
legtöbben félretesznek (27%). További sorrend: felújítják lakásukat
(23%), hitelüket, kölcsönüket törlesztik (22%), új ruházati cikket
vásárolnak (21%), otthonon kívüli szórakozást, továbbá nyaralást/utazást
terveznek (18-18 %) vagy új informatikai eszközöket szereznek be (16%).
A fentiek mellett 10 százaléknál kisebb azok aránya, akik részvényben
vagy befektetési alapban, illetve nyugdíjalapban gondolkodnak.
 |
A második negyedévhez képest majdnem
mindegyik költési/vásárlási szándékot többen nevezték meg. Legnagyobb
mértékben a lakás korszerűsítése, a ruházati cikkek és
számítástechnikai termékek említése nőtt, egyaránt 4 százalékponttal,
egyik negyedévről a másikra. Csökkent viszont azok aránya, akik
szabadon elkölthető pénzüket hitel törlesztésére fordítják, és a
nyaralást/utazást tervezőké is. A magyarokétól eltérő vásárlási
szándékokat mutatnak az európai átlagos mutatók. Bár a harmincegy
ország válaszadói közül szabadon elkölthető pénzükből legtöbben
félretesznek (36%), második helyen a ruházati cikkek vásárlása (32%),
harmadikon a nyaralás/utazás következik (30%), majd a hitel, kölcsön
törlesztése (25%), otthonon kívüli szórakozás (24%), lakás felújítása,
illetve felszerelése (23%), valamint modern technológiai termékek
vásárlása (17%). Említést érdemel, hogy a válaszadók több mint 10
százaléka tervez részvényt venni, továbbá befektetési vagy
nyugdíjalapba befizetni. Ami a fogyasztók aggodalmait illeti:
világszerte átlagosan a gazdaság és a munkahelyek biztonsága okozza a
legnagyobb gondot. Magyarországon a válaszadók 28
százaléka tartja első vagy második legnagyobb gondjának a gazdaság
helyzetét, ahogyan hitelét, kölcsönét is. Amíg azonban a gazdasággal
kapcsolatos mutató a második negyedévhez képest 5 százalékponttal
nagyobb, addig a hitel és kölcsön miatt nagyon aggódók részaránya 8
százalékponttal csökkent.
Kisebb lett nálunk a munkahelyek
biztonságát első vagy második legnagyobb gondjuknak tartók aránya is: 29
százalékról 27-re csökkent. Hazánkban az első és második legnagyobb
gondot okozó, sokak által említett dolgok további sorrendje: egészség
(18%), emelkedő élelmiszerárak (16%), gyerekek képzése és jólléte (15%).
Európában a vizsgált harmincegy ország átlagában: Munkahelyek
biztonsága (21%), gazdaság helyzete (20%), háztartási energia számláinak
emelkedő összege (19%), egészség (17%), gyerekek képzése és jólléte,
valamint emelkedő élelmiszerárak (12-12%). A háztartási energiaárak
növekedése az európai megkérdezettek átlag 19 százalékának első vagy
második számú gondja, addig hazánkban mindössze 6 százaléknak. A
terrorizmust Európában a válaszadók átlag 9 százaléka nevezte meg első
vagy második legnagyobb gondjának, míg nálunk csak 1 százaléka.
Összegzés - Mire költenek?
Ha a vizsgált hatvan ország
átlagát nézzük, akkor a fogyasztók általában óvatosan nyilatkoztak
vásárlási terveikről. Ennek fő oka, hogy átlagosan a válaszadók 54
százaléka válságosnak tartja országa gazdaságát. Összességében 1-1
százalékponttal nőtt azok aránya, akik a megélhetési költségeik
fedezése után megmaradó pénzből félretenni szándékoznak (49%),
nyugdíjas éveikre kívánnak spórolni (12%) vagy nyaralásra, utazásra
fordítanának pénzükből (36%). Globálisan a megkérdezettek nagyjából
egyformán átlag egyharmada új ruházati cikket venne (34%), illetve
otthonon kívüli szórakozásra adna ki pénzt (31%). Az összes válaszadó
egynegyed része új technológiára költene; ez 2 százalékponttal
kevesebb. Viszont a második negyedévhez viszonyítva ugyanúgy a
válaszadók negyede törlesztené kölcsönét vagy hitelét. A
magyarországihoz hasonló a világátlag azoknál, akik korszerűsítik
lakásukat (22%). Viszont világszerte jóval többen fektetnek be
részvénybe vagy befektetési alapba (20%).
Hírfigyelő Szolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése