Alapjaiban megrengetni a bankrendszert

Tisztelt európai parlamenti képviselő Úr/Hölgy!

Olyan okiratok, aggálytalan tartalmú tényközlő okiratok, (mert Banki forrásokból származnak és hitelesítettek), kerültek birtokunkba, mely alapjaiban rengeti meg a magyarországi bankrendszert, de egész Európát behálózó bankszektort, és az azokba vetett bizalom is megingott!

Ezt remélem, nem kell ecsetelnünk mekkora érdeksérelemmel, jár hazánkban. A világon nincs példa rá, olyan banki szokásjog alakult ki és vert gyökeret hazánkban. Egyedileg országunk lakosságára, saját találmányként büszkélkedhetnek vele. Alábbiakban a lehető legrövidebben összefoglaljuk azokat a banktechnikákat, melyekkel közel négyezer ember tragédiáját és hárommillió honfitársunkat sodortak a létbizonytalanság határára.

Jelen pillanatban hatósági eljárások sorozatát indítottuk, de eddig csak részsikereket értünk el. Hiszen a londoni bankbotrány csak egy enyhe szellő, lesz ahhoz a viharhoz képest, mely kialakulóban van Magyarországon. A Magyar Jegybank a kereskedelmi bankok közreműködésével aláaknázták társadalmunkat. Soha nem gondolták, hogy valaha is kiderül az, melyet megosztunk most Önökkel!
Kérdezhetnék joggal, miért nem az országunkban működtetett hatóságokhoz fordulunk, miért nem rendezzük el ezt úgymond házon belül? Mire levelünk végére érnek erre is megkapják a választ.

Ismertetjük akkor a valós helyzetet:
A deviza hiteleknél a deviza tőke forint ellenértékének a 70-80%-os növekedése a kezdeti hitelkamatok megduplázódása eredményezte azt, hogy a hitelezés évei alatt a lakosság tartalékait a hiteleik törlesztése felemésztette és közismert tény az is, hogy az állampolgárok jelentős részének már nincs megtakarítása. A deviza hiteles lakosságot a kereskedelmi bankok eladósították és vagyontalanná tették a tőke tartozás devizában történő nyilvántartásával.

A vagyontalanná tétel és az eladósítás miatt előállt helyzetben az érintettek alkotmányos jogai sérülnek, megszűnnek.

A bűntetthez hozzájárult külső hatásként a nemzetközi világválság és az, hogy a hazai kereskedelmi bankok forráshoz jutási lehetőségei beszűkültek, jelentősen megdrágultak. Ezért kényszerűségből a hazai Jegybank mivel korlátlan forint forrással rendelkezett, hozzájárult a likviditási problémák feloldásához.

A jelenlegi jegybank elnök a tevékenysége során hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank hitelezőként, refinanszírozóként a hazai devizahitelezést folytató kereskedelmi bankok forrásait Fx-swap ügyleteken keresztül biztosítsa. Természetesen nem ez a tevékenység jelenti a bűntettet, viszont a további magatartásával már előidézte azt. Az MNB refinanszírozóként tehát érdekeltté válhatott abban, mert az MNB az ügyletbe egy rendkívül kedvező árfolyam pozíción szállt be, hogy a hazai deviza nyilvántartású hitelek kockázatkezelése elmaradjon (mert így eredeti állandó a deviza tőke összege, mely csak az ügyfelek befizetésével tud csökkenni) tehát érdekeltté vált, hogy fenntartsanak egy fenntarthatatlan állapotot. Az alkalmazhatott kockázat kezelési módszerekkel az érintett deviza nyilvántartott ügyfelek nyilvántartásában csereügyletekkel illetve nyilvántartási tőke (devizanem) cserével a lakossági deviza tartozások csökkenését, jelentős mérséklését lehetett volna elérni.

A legfontosabb, hogy jelenleg amikor már a laikusok is kezdik megérteni a pénzügyi jelentőségét a nemzetközi történéseknek, ilyen a görög vagy a spanyol válság kihatása a forint állapotára, ekkor sem történik meg a lakossági hitelek kockázatkezelésének a "kezdeményezése" az érintett deviza hitelezést folytató kereskedelmi bankok által. Az államnak a törvényi beavatkozásai pedig szintén nem ismerik el a kockázatkezelési lehetőségeket, inkább az árfolyam rögzítését javasolják ami egy ideig kisebb összegű havi törlesztő részletet jelent. Tehát a korlátlanul előálló árfolyam okozta többlet megfizetése törvényileg szabályozottan de meg kell történjen a későbbiekben, ezzel a hitelek futamideje megbecsülhetetlenül kitolódhat. Ez innentől már igen kis nyerési eséllyel kecsegtető szerencsejáték, ahol a kockázatok korlátlanul előállhatnak. Az ember várható élettartamára és aktív életkorára tekintet nélküli konstrukciók képtelen élethelyzeteket eredményeznek és eredményezhetnek jelenleg és a jövőben is.

Az is megállapítható a közzétett eredmény adatokból / MNB nyilatkozatok /, hogy ez a MNB-i refinanszírozás közvetlenül nem a hazai kereskedelmi bankoknak történik, hanem "árdrágítás" céljából a hazai kereskedelmi bankok anyabankjain keresztül valósul meg. Ezzel "mintha" anyabanki finanszírozás látszatát lehet fenntartani, de így a hazai kereskedelmi bankoknak a forrás szerzés többszereplőssé válik, költségeik nőnek amíg a hasznuk csökken.

Ezzel a hazai kereskedelmi bankok nyereségessége csökkenést mutat, de a beiktatott "mintha" tulajdonosi forrásszerzéssel a haszon közvetlenül az anyabanknál jelentkezik. Az ügylet tehát kárt okoz a lakosságnak a hiteleik kamataiban, mert érvényesítésre kerül az emelkedett forrás költség, valamint kárt okoz a nyereségtelenebbé tett hazai bankszektornál, mert itt az adó tekintetében jelentkezik elmaradás.

A Magyar Nemzeti Bank "eladta magát külföldi devizában" ami azt jelenti, hogy egy esetlegesen előálló forintromlás számára árfolyam nyereséget, míg egy esetleges forinterősödés számára veszteséget fog eredményezni, de utóbbi kizárt mivel ekkora forint erősödés ma már elképzelhetetlen. Az érintett devizában nyilvántartott hiteles lakossággal szemben a jegybank elnök által vezetett intézmény, tehát "ellenkező" devizapozícióban van. Itt is megemlítem, hogy nem általánosan beszélünk forintromlásról vagy elértéktelenedésről hanem kimondottan egy adott devizával szembeni árfolyamállapotról mondható ez el (CHF).

Az MNB által finanszírozásra került ügylet típusából, jellegéből és nagyságrendjéből adódik, hogy a vezetőségnek tudnia kell azt, hogy a forrásaira a hazai lakosság devizában nyilvántartott hitelei miatt van szükség. Ezen ügylet hozadékaként jelentkezik a Nemzeti Bankban a nyilvántartott deviza követeléséből eredő a forint árfolyam kedvezőtlen alakulása miatti árfolyamnyereség.

Egy jegybank elnöknek aki maga is jelentős megtakarítással (milliárdos befektetés Cipruson) rendelkezik, tudnia kell azt, hogy a deviza tőke nyilvántartásnál jelentkező "árfolyamkockázatok is kezelhetőek". Ezeket kockázatkezeléseket könnyedén megtehetik a kereskedelmi bankok, mert a devizahiteles ügyfelek szerződéseikben egyoldalúságot adtak a banknak, mint pénzügyi szakértőnek akinek innentől kezdve nem lehetősége, hanem kötelessége a kockázatkezelés.

"Svájci frankban Európában" anyag szerzői megnyugtatónak tartják, hogy az megismert hitelezési gyakorlatokban az adott országok svájci frank hitelei egyoldalúan a pénzügyi intézmények által módosíthatóak, ennek csak az esetlegesen előforduló svájci frank árfolyam jelentős erősödése illetve a forint gyengülése esetén lehet jelentősége.

A kockázatkezelési lehetőség elhallgatásával "mintha" a napot tagadták volna el az érintettektől. Továbbá a svájci frank és forint árfolyam egy nagyobb időintervallumának (20-25 év) a vizsgálatakor is látszik, hogy szinte folyamatosan erősödő frank (CHF) értékeket áraz be a piac. Ebből tudott az, hogy a hosszabb időtávra ezt a deviza nyilvántartást vállaló egyéneknek, időszakonként ezzel az emelkedéssel számolniuk kell és kockázatkezelés nélkül tehát egyértelműen csapdába csalták a bankok az ügyfeleiket. A lakossági tájékoztatások 10-15 % érték ingadozásról szóltak a hitelek felvétele idején, ezt a pár hónapos illetve éves visszatekintések is igazolták.

Kötelezően a kockázatokra történő figyelemfelhívás helyett, illetve mellett egyértelműen csak az nevezhető prudens magatartásnak, ha a "kockázatkezeléséről szóló tájékoztatás" nem maradt volna el. Azt is meg kell állapítani, hogy aki tömeges kockázatvállalást idéz elő, az erről szóló tájékoztatásokat is megadja az egyénnek, annak tudnia kell, hogyha a figyelemfelhívásról szóló kockázati elem (árfolyamkockázat) bekövetkezik, akkor nem csak az egyén hanem az érintetté tett tömegek miatt ország kockázatot is előidéz, mivel ugyanaz a kockázati esemény fog kihatni mindenkire. Itt a hatósági kontroll, ellenőrzés és illetékesség hiányában a szabályozó intézmények mulasztásának következményeit a lakossággal nem vállaltathatják.

A devizahitelezést folytató kereskedelmi bankok és pénzügyi intézmények tétlenül nézték végig, ahogy a deviza tőke nyilvántartás miatt az ügyfelek által biztosított fedezeten túl, az érintettek magánvagyona is az árfolyammal együtt úszik el. Ennek a mulasztásnak oka kell legyen, oktalanul a pénzügyi világban nem történik semmi, ilyen ok és motivációs tényező a nyereségvágy. Nagyon fontos, hogy nem a forint 70-80% -os elértéktelenedése következett be, nem az infláció vagy a fogyasztói árindex kedvezőtlensége idézett elő ekkora nagyságrendben árfolyamváltozást, itt jellemzően egy devizához képest kialakult értékvesztés állt elő. Ez a deviza nem mellékesen a menedék deviza a pénzügyi szereplők számára, a svájci frank CHF.

Az előállott helyzetet 2008-óta tartja fenn az MNB úgy, hogy jelenlegi árfolyamon már 9500 milliárd forintos nagyságrendben tart nyilván deviza követelést külföldi pénzintézetekkel szemben, ezeken keresztül a magyar lakossággal szemben. Alátámasztja ezt az is, hogy a végtörlesztés törvény adta lehetősége után (ami egy adott alacsonyabb árfolyamon történt) az MNB devizaköveteléseivel együtt nyilvántartott vagyona le is lecsökkent. Az a helyzet állt elő, hogy akkor az erősebb forint árfolyamon kihelyezett összeg nagyságrend maximum elérhette a 5-6000 milliárdot, viszont a forint romlás miatt a jelenlegi árfolyamokon 9500 milliárd forintos követelése keletkezett az MNB-nek.

Ezt az ügyletet nem hazai szinten találták ki, az IMF a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza Jang Yung Lee professzor 1997-ben kifejtette az országok hazai jegybank által biztosított forrású "deviza hitelezés" lehetőségét, aminek a lényege, hogy deviza nyilvántartás miatt kedvezőbb kamatozású hiteleket lehet előállítani. De ezt csak szigorú hatósági ellenőrzés, "pénzügyi felügyeleti kontroll" mellett lehet megtenni, mert itt az a kockázat állhat elő, hogy a hazai jegybank ellenérdekelté válhat a hazai fizetőeszköz stabilitásában, valamint a kereskedelmi bankok egyoldalú szerződésekkel visszaélve kedvezőtlen helyzetet tudnak teremteni ügyfeleiknek, akik így kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.

Megemlítenem szükséges, hogy egyes felügyeleti eljárások során, illetve után nem egy Bank által közölt deviza tőke nyilvántartásban, az ügyfelek pozíciójában igazolhatóan megvalósult csereügylet, kockázatkezelés történt, viszont az érintett ügyfelekkel ez a nyereség nem lett közölve, ettől elzárják őket és a keletkezett hasznot a bank sajátjaként tartja nyilván, ebben az ügyben a ügyészségi panasz elbírálása van folyamatban. Egyértelmű a banki tagadása ennek, hiszen ez önmagában is igazolja azt, hogy a deviza nyilvántartású hitelek kockázatkezelése egyszerű határidős csereügyletekkel megoldható. A hatósági tagadása viszont felettébb aggályos és kérdéseket vet fel. Felmerült bennem a kérdés, hogy az ügylet előttük ismeretlensége miatt vagy akár elfogultság miatt nem ismerik el ezt a pénzügyi lehetőséget.

A 2008 február 26-i intervenciós sáv eltörlésével a Magyar Nemzeti Bank áttért a lebegő árfolyamrendszerre, míg ez időpont előtt a forint árfolyama egy adott sávon belül rögzítve volt az EURÓ árfolyamához, keresztárfolyamok révén pedig a többi devizával szemben a forint az EURÓ stabilitását élvezte. Álságos az állítás, hogy a hazai EURÓ bevezetése miatt vált ez szükségessé, ez egyik kiemelt indoklása volt a Kormányzatnak és Jegybanknak. Ennek fényében fontos körülmény az, hogy az intervenciós sáv eltörlését Kormányzati és Jegybanki szinten történt egyeztetések előzték meg, korábban említett svájci tanulmány szerzői is érdekes, aggályos körülménynek tartották ezt az intézkedést és annak időzítését is.

Kiemelten fontosnak tartom azt, hogy ez a svájci dokumentum mely egyértelműen közli, megállapítja az MNB és a PSZÁF hiteles adatszolgáltatásából Rácz István által, hogy a hazai pénzügyi szektor nem finanszírozta és nem refinanszírozta ezeket a frank alapú hiteleket 32 milliárd CHF nagyságrendben sem svájci frankkal, sem frank alapú pénzügyi eszközökkel, így itt csak mérlegen kívüli pénzügyi eszközökről beszélhetünk.(deviza nyilvántartás). A lakosságnak hitelező bankoknak ezért "valós" deviza kitettsége nincsen, ha volna akkor közös érdekből kezelnék az árfolyam kockázatait, ugyanis egy magasabb árfolyamnál az ügyfelek tömeges fizetésképtelensége be fog következni, ami egyszerre fedezetlenséget is eredményez, így ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, akkor bank fizetésképtelenné válása is be kell következzen.A 2008-ban hazánkat is elérte a válság, de az USA-ból kiindult és a közelgő világválság jeleit a hazai pénzügyi szektor szereplői már korábban minimum 2007-től érzékelte a bankszövetségi hírlevelek szerint is.

Hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához, hogy az állami hatóságok és felügyeleti szervek rossz helyzetfelismerése, szakmaiatlansága miatt a devizahitelezéssel kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázat állt elő.

Nyilvánvaló, hogy a nagyságrend miatt ennek feltárása túl nagy érdeksérelemmel jár, továbbá a vélelmezetten érintett réteg sérthetetlensége és fedhetetlensége okán a bűntett illetve bűntettek több oldalról is fedezettnek tekinthetőek. A helyzetért felelős személyek magas pozíciókat töltenek be, általános megítélésük sérthetetlenséget, feddhetetlenséget feltételez.

Tisztelt képviselő urak/hölgyek most, hogy már tisztán látják a valós helyzetet, megértik azt miért is kerestük meg Önöket. A kialakult helyzet egyre kritikusabb. Naponta lakoltatnak ki családokat otthonaikból. Naponta szakítanak el gyermekeket szüleiktől. Mindezt "banktechnikának" , eltagadott valós hiteltartozások követelései miatt! A szándékosság gyanúja is fennáll, hiszen ez a fentiek miatt okkal vélelmezhető, mert hitelfelvevő az alapvető információk és képességek hiányában voltak, ezért tulajdonképpen be lettek csapva! De amíg a bankok kockázatmentessége a jelzálog és egyéb fedezetek miatt garantált, sőt a hasznuk is garantált a szerződések értelmében....addig a hitelfelvevő szó szerint az életét kockáztatja... értelmetlenül!

Tájékoztatjuk, Önöket röviden ismertessük Szövetségünk céljait, létrejöttének okait!

A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szövetség semmilyen párthoz, vagy országos politikai szervezethez nem tartozik, szigorúan csak a devizahitellel megkárosított emberek Szövetségeként lép fel. A közélet színterén - mint civilszervezet - semmilyen ideológiát nem képvisel. Szerepvállalásunkat azért tartjuk fontosnak, mert a "nehéz idők" egyre nehezebbé válnak. A társadalmi, szociális, gazdasági kérdésekre az országos politika nem kínál megvalósított megoldásokat, így azt látjuk, nekünk magunknak, devizaadósoknak és szövetségeseinek kell megteremtenünk a lehetőségeket, hogy közel 3.000.000 ember létbiztonságát ne csak szavakban, hanem tettekben is garantáljuk!

Kérjük Önöket, hallják meg segélykiáltását közel 3.000.000 magyar embernek. Kérjék, követeljék az európai parlamentben, bizottságokban, szólítsák fel, a magyar hatóságokat, biztosítsák őket arról, hogy tudni akarja (a magyar embereken kívül) Európa népei is az igazságot!

Tisztelettel: Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szövetség
Kelt: Magyarország 2012-07-08