Egyetemes nyilatkozat a bioetikáról és az emberi jogokról

 

2005. október 19.

Az Általános Konferencia,

 

Tudatában annak, hogy az emberi lények egyedülálló módon képesek reflektálni saját létezésükre és környezetükre, érzékelni az​​ igazságtalanságot, elkerülni a veszélyt, felelősséget vállalni, együttműködésre törekedni, és az etikai elveket kifejező erkölcsi érzéket mutatni,

 

Figyelemmel a tudomány és a technológia gyors fejlődésére, amely egyre inkább befolyásolja az életről és magáról az életről alkotott képünket, és amelynek következtében erős igény mutatkozik arra, hogy globálisan reagáljunk e fejlemények etikai következményeire,

 

felismerve, hogy a tudomány és technológiai alkalmazásaik gyors fejlődése által felvetett etikai kérdéseket az emberi személy méltóságának, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes tiszteletben tartása és betartása mellett kell megvizsgálni,

 

elhatározva, hogy szükséges és időszerű, hogy a nemzetközi közösség olyan egyetemes elveket fogalmazzon meg, amelyek megalapozzák az emberiség válaszát azokra az egyre növekvő dilemmákra és ellentmondásokra, amelyeket a tudomány és a technológia jelent az emberiség és a környezet számára,

 

Emlékeztetve az 1948. december 10-i Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az UNESCO Általános Konferenciája által 1997. november 11-én elfogadott, az​​ emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatra, valamint az UNESCO Általános Konferenciája által 2003. október 16-án elfogadott, az emberi​​ genetikai adatokról szóló nemzetközi nyilatkozatra,

 

Tudomásul véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1966. december 16-i Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, az​​ Egyesült Nemzetek Szervezetének 1965. december 21-i, a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményét, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1979. december 18-i, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményét, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989. november 20-i, a gyermekek jogairól szóló egyezményét, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1992. június 5-i egyezménye a biológiai sokféleségről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 1993-ban elfogadott, a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségére vonatkozó egységes szabályok, az UNESCO 1974. november 20-i ajánlása a tudományos kutatók jogállásáról, az UNESCO 1978. november 27-i nyilatkozata a faji és faji előítéletekről, az UNESCO 1997. november 12-i nyilatkozata a jelen nemzedékek felelősségéről a jövő nemzedékek iránt, az UNESCO 2001. november 2-i egyetemes nyilatkozata a kulturális sokszínűségről, az ILO 1989. június 27-i 169. egyezménye a független országok őshonos és törzsi népeiről, a FAO konferenciája által 2001. november 3-án elfogadott és 2004. június 29-én hatályba lépett, az élelmezési és mezőgazdasági növénygenetikai erőforrásokról szóló nemzetközi szerződés, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i megállapodáshoz csatolt, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS), amely 1995. január 1-jén lépett hatályba, a TRIPS-megállapodásról és a​​ közegészségügyről szóló, 2001. november 14-i dohai nyilatkozat, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ rendszerének szakosított szervei, különösen az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadott egyéb vonatkozó nemzetközi eszközök,

 

Figyelembe véve a bioetika területére vonatkozó nemzetközi és regionális eszközöket is, beleértve az emberi jogok és az emberi méltóság védelméről szóló egyezményt a biológia és az orvostudomány alkalmazása tekintetében: Az Európa Tanács 1997-ben elfogadott és 1999-ben hatályba lépett, az emberi jogok és a biogyógyászat alkalmazásáról szóló egyezménye, valamint annak kiegészítő jegyzőkönyvei, továbbá a bioetika területére vonatkozó nemzeti jogszabályok és rendeletek, valamint a bioetika területére vonatkozó​​ nemzetközi és regionális magatartási kódexek és iránymutatások és egyéb szövegek, mint például az Orvosi Világszövetség 1964-ben elfogadott és 1975-ben, 1983-ban, 1989-ben, 1996-ban és 2000-ben módosított Helsinki Nyilatkozata az embereken végzett orvosi​​ kutatások etikai elveiről, valamint az Orvosi Tudományok Nemzetközi Szervezeteinek Tanácsa 1982-ben elfogadott és 1993-ban és 2002-ben módosított, az embereken végzett orvosbiológiai kutatásokra vonatkozó nemzetközi etikai iránymutatások,

 

Elismerve, hogy​​ e nyilatkozatot a hazai és nemzetközi joggal összhangban, az emberi jogi joggal összhangban kell értelmezni,

 

Emlékeztetve az UNESCO 1945. november 16-án elfogadott alapokmányára,

 

Tekintettel az UNESCO szerepére a tudományos és technológiai fejlődés és a​​ társadalmi átalakulás irányítására szolgáló, közös etikai értékeken alapuló egyetemes elvek meghatározásában, a tudomány és technológia terén felmerülő kihívások azonosítása érdekében, figyelembe véve a jelen nemzedékeknek a jövő nemzedékek iránti felelősségét, és arra, hogy a bioetika kérdéseit, amelyeknek szükségszerűen nemzetközi dimenziója van, egészében kell kezelni, támaszkodva az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatban és az emberi genetikai adatokról szóló nemzetközi nyilatkozatban már megfogalmazott elvekre, és figyelembe véve nemcsak a jelenlegi tudományos környezetet, hanem a jövőbeli fejleményeket is,

 

tudatában annak, hogy az emberek a bioszféra szerves részét képezik, és fontos szerepet játszanak egymás és más​​ életformák, különösen az állatok védelmében,

 

felismerve, hogy a tudomány és a kutatás szabadságán alapuló tudományos és technológiai fejlesztések nagy hasznára váltak és válhatnak az emberiségnek, többek között a várható élettartam növelése és az életminőség javítása terén, és hangsúlyozva, hogy az ilyen fejlesztéseknek mindig az egyének, családok, csoportok vagy közösségek és az emberiség egészének jólétét kell előmozdítaniuk az emberi személy méltóságának elismerése, valamint az emberi jogok és alapvető​​ szabadságok egyetemes tiszteletben tartása és betartása mellett,

 

felismerve, hogy az egészség nem kizárólag a tudományos és technológiai kutatás fejlődésétől függ, hanem pszichoszociális és kulturális tényezőktől is,

 

felismerve azt is, hogy az orvostudomány, az élettudományok és a kapcsolódó technológiák etikai kérdéseivel kapcsolatos döntések hatással lehetnek az egyénekre, családokra, csoportokra vagy közösségekre és az emberiség egészére,

 

szem előtt tartva, hogy a kulturális sokszínűség, mint a tapasztalatcsere, az innováció és a kreativitás forrása, szükséges az emberiség számára, és ebben az értelemben az emberiség közös öröksége, de hangsúlyozva, hogy nem lehet rá hivatkozni az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok rovására,

 

szem előtt tartva​​ azt is, hogy az ember identitása biológiai, pszichológiai, társadalmi, kulturális és spirituális dimenziókat foglal magában,

 

felismerve, hogy az etikátlan tudományos és technológiai magatartás különösen nagy hatással van az őslakos és helyi közösségekre,

 

meggyőződve arról, hogy az erkölcsi érzékenységnek és az etikai reflexiónak a tudományos és technológiai fejlődés folyamatának szerves részét kell képeznie, és hogy a bioetikának meghatározó szerepet kell játszania az ilyen fejlesztésekből eredő kérdésekkel kapcsolatos döntésekben,

 

Tekintettel arra, hogy kívánatos a társadalmi felelősség új megközelítéseinek kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a tudomány és a technológia fejlődése hozzájáruljon az igazságossághoz, a méltányossághoz és az emberiség érdekeihez,

 

felismerve, hogy a társadalmi realitások értékelésének és a méltányosság​​ elérésének fontos módja a nők helyzetének figyelembevétele,

 

Hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés megerősítésének szükségességét a bioetika területén, figyelembe véve különösen a fejlődő országok, az őslakos közösségek és a kiszolgáltatott népességcsoportok különleges igényeit,

 

Tekintettel arra, hogy az orvostudomány és az élettudományi kutatás terén minden embernek megkülönböztetés nélkül ugyanolyan magas​​ etikai normákat kell élveznie,

 

kinyilvánítja az alábbi elveket, és elfogadja ezt a nyilatkozatot.

 

Általános rendelkezések

 

• cikk - Hatály

 

1. Ez a nyilatkozat az orvostudományokkal, az élettudományokkal és a kapcsolódó technológiákkal kapcsolatos etikai​​ kérdésekkel foglalkozik, ahogyan azokat az emberekre alkalmazzák, figyelembe véve azok társadalmi, jogi és környezeti dimenzióit.

 

2. E nyilatkozat címzettjei az államok. Adott és releváns esetben útmutatást nyújt az egyének, csoportok, közösségek, intézmények és vállalatok - állami és magánszféra - döntéseihez vagy gyakorlatához is.

 

2 cikk - Célok

 

E nyilatkozat céljai a következők:

 

(a) az elvek és eljárások egyetemes keretének biztosítása, amely iránymutatásul szolgál az államok számára a bioetika területére vonatkozó jogszabályaik, intézkedéseik vagy más eszközeik kialakításakor;

 

(b) az egyének, csoportok, közösségek, intézmények és vállalatok, a köz- és a magánszféra tevékenységeinek irányítása;

 

c) az emberi méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása és az emberi jogok védelme az emberi élet és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának biztosítása révén, összhangban a nemzetközi emberi jogi joggal;

 

(d) a tudományos kutatás szabadságának és a tudományos és technológiai fejlesztésekből származó előnyök fontosságának elismerése, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az ilyen kutatásoknak és fejlesztéseknek a jelen Nyilatkozatban meghatározott etikai elvek keretein belül kell történniük, és tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat;

 

e) a bioetikai kérdésekről szóló multidiszciplináris és pluralista párbeszéd előmozdítása valamennyi érdekelt fél között és a társadalom egészében;

 

f) az orvosi, tudományos és technológiai​​ fejlesztésekhez való méltányos hozzáférés, valamint az e fejlesztésekkel kapcsolatos ismeretek lehető legnagyobb mértékű áramlásának és gyors megosztásának, valamint az előnyök​​ megosztásának előmozdítása, különös tekintettel a fejlődő országok szükségleteire;

 

g) a jelen és a jövő nemzedékek érdekeinek védelme és előmozdítása;

 

h) a biológiai sokféleség és annak megőrzése mint az emberiség közös ügyének fontosságának hangsúlyozása.

 

Alapelvek

 

E nyilatkozat hatályán belül, a címzettek által hozott vagy​​ végrehajtott döntések vagy gyakorlatok során a következő elveket kell tiszteletben tartani.

 

• cikk - Emberi méltóság és emberi jogok

 

1. Az emberi méltóságot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

 

2. Az​​ egyén érdekeinek és jólétének elsőbbséget kell élveznie a tudomány vagy a társadalom kizárólagos érdekeivel szemben.

 

4. cikk - Előny és kár

 

A tudományos ismeretek, az orvosi gyakorlat és a kapcsolódó technológiák alkalmazása és fejlesztése során maximalizálni kell a betegek, a kutatásban résztvevők és más érintett egyének közvetlen és közvetett hasznát, és minimalizálni kell az ilyen egyéneknek okozott esetleges károkat.

 

​​ 4. cikk - Autonómia és egyéni felelősség

 

Tiszteletben kell tartani a személyek döntési autonómiáját, miközben felelősséget vállalnak e döntésekért, és tiszteletben tartják mások autonómiáját. Az autonómia gyakorlására képtelen személyek esetében különleges intézkedéseket kell hozni jogaik és érdekeik védelme érdekében.

 

​​ 6. cikk - Hozzájárulás

 

1. Minden megelőző, diagnosztikai és terápiás orvosi beavatkozás csak az érintett személy előzetes, szabad és tájékoztatáson alapuló, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezésével végezhető. A hozzájárulásnak adott esetben kifejezettnek kell lennie, és az érintett személy bármikor és bármilyen okból hátrány vagy sérelem nélkül visszavonhatja.

 

2. Tudományos kutatás csak az érintett személy előzetes, szabad, kifejezett és tájékoztatáson alapuló beleegyezésével végezhető. A tájékoztatásnak megfelelőnek kell lennie, érthető formában kell rendelkezésre bocsátani, és tartalmaznia kell a hozzájárulás visszavonásának módozatait. A hozzájárulást az érintett személy bármikor és bármilyen okból, hátrány vagy sérelem nélkül visszavonhatja. Ez alól az elv alól csak az államok által elfogadott etikai és jogi normákkal összhangban, az e nyilatkozatban, különösen a 27. cikkben foglalt elvekkel és rendelkezésekkel, valamint a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal összhangban lehet kivételt tenni.

 

3. A​​ személyek egy csoportján vagy egy közösségen végzett kutatások​​ megfelelő eseteiben az érintett csoport vagy közösség törvényes képviselőinek további beleegyezését lehet kérni. Semmilyen esetben sem helyettesítheti a kollektív közösségi megállapodás vagy a​​ közösség vezetőjének vagy más hatóságnak a hozzájárulása az egyén tájékozott beleegyezését.

 

7. cikk - Hozzájárulási képességgel nem rendelkező személyek

 

A nemzeti joggal összhangban különleges védelmet kell biztosítani a beleegyezési képességgel nem rendelkező személyek számára:

 

a) a kutatásra és az orvosi gyakorlatra vonatkozó engedélyt az érintett személy mindenek felett álló érdekének megfelelően és a nemzeti joggal összhangban kell beszerezni. Az érintett személyt azonban a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a beleegyezéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatba, valamint a beleegyezés visszavonásába;

 

b) a kutatást csak az ő közvetlen egészségügyi hasznára szabad végezni, a jogszabályban előírt engedély és védelmi feltételek mellett, és ha nincs hasonló hatékonyságú kutatási alternatíva a beleegyezésre képes kutatási résztvevőkkel. Olyan kutatást, amelynek nem lehet közvetlen egészségügyi haszna, csak kivételesen, a lehető legnagyobb visszafogottsággal, az érintett személyt csak minimális kockázatnak és minimális tehernek kitéve szabad végezni, és ha a kutatás várhatóan hozzájárul más, ugyanabba a kategóriába tartozó személyek egészségügyi hasznához, a törvényben előírt és az egyén emberi jogainak védelmével összeegyeztethető feltételek mellett. Az ilyen személyek kutatásban való részvételének elutasítását tiszteletben kell tartani.

 

8. cikk ​​ - Az emberi sebezhetőség és a személyes integritás tiszteletben tartása

 

A tudományos ismeretek, az orvosi gyakorlat és a kapcsolódó technológiák alkalmazása és fejlesztése során figyelembe kell venni az emberi sebezhetőséget. A különösen sérülékeny személyeket és csoportokat védeni kell, és tiszteletben kell tartani az ilyen személyek személyes integritását.

 

​​​​ 9. cikk - Magánélet és titoktartás

 

Az érintett személyek magánéletét és személyes adataik bizalmas jellegét tiszteletben kell tartani. Az ilyen információkat a lehető legnagyobb mértékben nem szabad felhasználni vagy nyilvánosságra hozni más célokra, mint amelyekre azokat gyűjtötték vagy amelyekhez hozzájárultak, összhangban a nemzetközi joggal, különösen a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal.

 

​​ 10. cikk - Egyenlőség, igazságosság és méltányosság

 

Az emberi méltóság és jogok tekintetében minden ember alapvető egyenlőségét tiszteletben kell tartani,​​ hogy igazságos és méltányos bánásmódban részesüljenek.

 

11. cikk - Megkülönböztetésmentesség és megbélyegzésmentesség

 

Egyetlen személyt vagy csoportot sem szabad bármilyen alapon megkülönböztetni vagy megbélyegezni, megsértve ezzel az emberi méltóságot,​​ az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat.

 

​​ 12. cikk - A kulturális sokszínűség és pluralizmus tiszteletben tartása

 

A kulturális sokszínűség és a pluralizmus fontosságát kellően figyelembe kell venni. Ezek a megfontolások azonban nem​​ hivatkozhatnak az emberi méltóság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az e nyilatkozatban meghatározott elvek megsértésére, illetve azok hatályának korlátozására.

 

13. cikk - Szolidaritás és együttműködés

 

Ösztönözni kell az emberek közötti szolidaritást és az e célt szolgáló nemzetközi együttműködést.

 

​​ 14. cikk- Társadalmi felelősség és egészség

 

1. Az egészség és a szociális fejlődés előmozdítása népük számára a kormányok központi célja, amelyet a társadalom minden rétege oszt.

 

2. Figyelembe véve, hogy az elérhető legmagasabb szintű egészségi állapot élvezete minden ember alapvető jogai közé tartozik, fajra, vallásra, politikai meggyőződésre, gazdasági vagy társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, a tudomány és a technológia fejlődését elő kell mozdítani:

 

a) a minőségi egészségügyi ellátáshoz és alapvető gyógyszerekhez való hozzáférést, különösen a nők és gyermekek egészségét, mivel az egészség alapvető fontosságú magához az élethez, és társadalmi és emberi jószágnak kell​​ tekinteni;

 

(b) a megfelelő táplálkozáshoz és vízhez való hozzáférést;

 

(c) az életkörülmények és a környezet javítása;

 

(d) a személyek bármilyen alapon történő marginalizálódásának és kirekesztésének megszüntetése;

 

(e) a szegénység és az​​ írástudatlanság csökkentése.

 

15. cikk - Az előnyök megosztása

 

1. A tudományos kutatásból és annak alkalmazásából származó előnyöket meg kell osztani a társadalom egészével és a nemzetközi közösségen belül, különösen a fejlődő országokkal. Ezen elv érvényre juttatása során az előnyök a következő formák bármelyikét ölthetik:

 

a) a kutatásban részt vevő személyeknek és csoportoknak nyújtott különleges és fenntartható segítség és elismerés;

 

(b) minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés;

 

c) a​​ kutatásból származó új diagnosztikai és terápiás módszerek vagy termékek biztosítása;

 

d) az egészségügyi szolgáltatások támogatása;

 

e) a tudományos és technológiai ismeretekhez való hozzáférés;

 

f) kutatási célú kapacitásépítő létesítmények;

 

(g) az előnyök egyéb formái, amelyek összhangban vannak az e nyilatkozatban meghatározott elvekkel.

 

2. Az előnyök nem képezhetnek helytelen ösztönzést a kutatásban való részvételre.

 

16. cikk - A jövő nemzedékek védelme

 

Az élettudományoknak a jövő nemzedékekre gyakorolt hatását, beleértve a genetikai alkatukat is, kellően figyelembe kell venni.

 

17. cikk - A környezet, a bioszféra és a biológiai sokféleség védelme

Megfelelő figyelmet kell fordítani az ember és más életformák közötti kapcsolatra, a biológiai és genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférés és felhasználás fontosságára, a hagyományos tudás tiszteletben tartására, valamint az embereknek a környezet, a bioszféra és a biológiai sokféleség védelmében betöltött szerepére.

 

Az elvek alkalmazása

 

18, cikk - A döntéshozatal és a bioetikai kérdések kezelése

 

1. A döntéshozatalban elő kell mozdítani a szakmaiságot, a becsületességet, a feddhetetlenséget és az átláthatóságot, különösen az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatokat és a tudás megfelelő megosztását. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a bioetikai kérdések kezelése és rendszeres felülvizsgálata során a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteket és módszertant alkalmazzák.

 

2. Az érintett személyeket és szakembereket, valamint a társadalom egészét rendszeresen párbeszédbe kell vonni.

 

3. Elő kell mozdítani a tájékozott, pluralista nyilvános vita lehetőségét, amely valamennyi releváns vélemény kifejezésére törekszik.

 

19. cikk - Etikai bizottságok

 

Független,​​ multidiszciplináris és pluralista etikai bizottságokat kell létrehozni, előmozdítani és támogatni a megfelelő szinten a következők érdekében:

 

a) értékeljék az embereket érintő kutatási projektekkel kapcsolatos releváns etikai, jogi, tudományos és társadalmi kérdéseket;

 

(b) tanácsot adjanak a klinikai környezetben felmerülő etikai problémákkal kapcsolatban;

 

c) értékelje a tudományos és technológiai fejleményeket, ajánlásokat fogalmazzon meg és hozzájáruljon az e nyilatkozat hatálya alá tartozó​​ kérdésekre​​ vonatkozó iránymutatások elkészítéséhez;

 

(d) elősegíti a vitát, az oktatást és a közvélemény bioetikával kapcsolatos tudatosságát és elkötelezettségét.

 

20 cikk - Kockázatértékelés és -kezelés

 

Elő kell mozdítani az orvostudományokkal, élettudományokkal és a kapcsolódó technológiákkal kapcsolatos kockázatok megfelelő értékelését és kezelését.

 

21. cikk - Transznacionális gyakorlatok

 

1. Az államoknak, a köz- és magánintézményeknek, valamint a transznacionális tevékenységekhez kapcsolódó szakembereknek törekedniük kell annak biztosítására, hogy az e nyilatkozat hatálya alá tartozó, a különböző államokban részben vagy egészben vállalt, finanszírozott vagy más módon folytatott valamennyi tevékenység összhangban legyen az e nyilatkozatban meghatározott elvekkel.

 

2. Ha a kutatást egy vagy több államban (a fogadó állam(ok)ban) végzik vagy más módon folytatják, és egy másik államban lévő forrás finanszírozza, az ilyen kutatást megfelelő szintű etikai felülvizsgálat tárgyává kell tenni a fogadó állam(ok)ban és a finanszírozó államában. Ennek a felülvizsgálatnak olyan etikai és jogi normákon kell alapulnia, amelyek összhangban vannak az e nyilatkozatban meghatározott elvekkel.

 

3. A transznacionális egészségügyi kutatásnak reagálnia kell a fogadó országok​​ igényeire,​​ és el kell ismerni a sürgős globális egészségügyi problémák enyhítéséhez hozzájáruló kutatás fontosságát.

 

4. A kutatási megállapodás tárgyalásakor az együttműködés feltételeit és a kutatás előnyeiről szóló megállapodást a tárgyalásban részt vevő felek egyenlő részvételével kell megállapítani.

 

5. Az államoknak mind nemzeti, mind nemzetközi szinten megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a bioterrorizmus és a szervek, szövetek, minták, genetikai erőforrások és genetikai vonatkozású anyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem érdekében.

 

A nyilatkozat előmozdítása

 

22. cikk - Az államok szerepe

 

1. Az államoknak meg kell tenniük minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási vagy más jellegű intézkedést annak érdekében, hogy a nemzetközi emberi jogi joggal​​ összhangban érvényre juttassák az e nyilatkozatban foglalt elveket. Az ilyen intézkedéseket az oktatás, a képzés és a közvélemény tájékoztatása terén tett intézkedésekkel kell támogatni.

 

2. Az államoknak ösztönözniük kell független, multidiszciplináris és​​ pluralista etikai bizottságok létrehozását, a 19. cikkben meghatározottak szerint.

 

23. cikk - Bioetikai oktatás, képzés és tájékoztatás

 

1. Az e nyilatkozatban meghatározott elvek előmozdítása és a tudományos és technológiai fejlődés etikai vonatkozásainak jobb megértése érdekében, különösen a fiatalok körében, az államoknak törekedniük kell a bioetikai oktatás és képzés minden szinten történő előmozdítására, valamint a bioetikával kapcsolatos tájékoztatási és ismeretterjesztési programok ösztönzésére.

 

2. Az államoknak ösztönözniük kell a nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek, valamint a nemzetközi, regionális és nemzeti nem kormányzati szervezetek részvételét ebben a törekvésben.

24. cikk - Nemzetközi együttműködés

 

1. Az államoknak elő​​ kell segíteniük a tudományos információk nemzetközi terjesztését, és ösztönözniük kell a tudományos és technológiai ismeretek szabad áramlását és megosztását.

 

2. A nemzetközi együttműködés keretében az államoknak elő kell mozdítaniuk a kulturális és tudományos együttműködést, és olyan két- és többoldalú megállapodásokat kell kötniük, amelyek lehetővé teszik a fejlődő országok számára, hogy növeljék a tudományos ismeretek, a kapcsolódó know-how és az ezekből származó előnyök létrehozásában és megosztásában​​ való részvételre való képességüket.

 

3. Az államoknak tiszteletben kell tartaniuk és elő kell mozdítaniuk az államok közötti és az államok, valamint az egyének, családok, csoportok és közösségek közötti szolidaritást, különös tekintettel a betegség vagy fogyatékosság vagy​​ más személyes, társadalmi vagy környezeti körülmények miatt kiszolgáltatottá váltakra, valamint a legkorlátozottabb erőforrásokkal rendelkezőkre.

 

25. cikk - Az UNESCO nyomon követési tevékenysége

 

1. Az UNESCO előmozdítja és terjeszti az​​ e nyilatkozatban meghatározott elveket. Ennek során az UNESCO-nak a Kormányközi Bioetikai Bizottság (IGBC) és a Nemzetközi Bioetikai Bizottság (IBC) segítségét és támogatását kell kérnie.

 

2. Az UNESCO megerősíti elkötelezettségét a bioetikával való foglalkozás, valamint az IGBC és az IBC közötti együttműködés előmozdítása iránt.

 

Záró rendelkezések

 

26. cikk - Az elvek egymáshoz való kapcsolódása és egymást kiegészítő jellege

 

Ezt a nyilatkozatot egészként kell értelmezni, és az elvek egymást​​ kiegészítő és egymással összefüggő elvekként értelmezendők. Minden egyes alapelvet a többi alapelv összefüggésében kell vizsgálni, az adott körülményeknek megfelelően és releváns módon.

 

27. cikk - Az elvek alkalmazásának korlátai

 

Ha e nyilatkozat elveinek alkalmazását korlátozni kell, akkor azt törvény útján kell megtenni, beleértve a közbiztonság érdekében, bűncselekmények nyomozása, felderítése és üldözése, a közegészség védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében hozott törvényeket​​ is. Minden​​ ilyen törvénynek összhangban kell lennie a nemzetközi emberi jogi joggal.

 

28. cikk - Az emberi jogokkal, alapvető szabadságokkal és emberi méltósággal ellentétes cselekmények megtagadása

 

A jelen nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármely állam, csoport vagy személy számára az emberi jogokkal, alapvető szabadságokkal és emberi méltósággal ellentétes tevékenységre vagy cselekményre vonatkozó igényt jelentene.