Törökország vezetői készen állnak arra, hogy taktikai együttműködést folytassanak a szíriai kormánnyal, mert ma már nem az Aszad-rendszert tartják elsődleges fenyegetésnek, hanem a kurdokat.
Oytun Orhan, a török Stratégiai Tanulmányok Közel-Keleti Központjának szakértője szerint tavaly óta alapjaiban változott meg a helyzet a szíriai konfliktus vonatkozásában; ma a török vezetők már nem akarják bármilyen áron megdönteni az Aszad-rendszert, mert ennél sokkal nagyobb fenyegetésnek tartják a kurdok függetlenségi törekvéseit. A szíriai kormány megdöntésével, az ország több részre szakadásával ugyanis létrejönne egy független kurd állam az országból kiszakadó kurd többségű régiókban, és ez láncreakciót indítana el: a török határ túloldalán is megindulna ugyanez a folyamat, és a kurdok függetlenedése miatt megbomlana a mai Törökország területi egysége. A szakértő szerint az amerikaiak támogatásával ma már valós lehetőséggé vált a független Kurdisztán kikiáltása, emiatt Ankara és Damaszkusz közt érdekegyezés jött létre; közös erővel megőrzik mindkét ország területi egységét, vagy mindkét országról leszakadnak a kurdok által lakott területek.
Orhan szerint ez a folyamat az utóbbi hónapok folyamán volt tetten érhető abban, hogy Törökország nagy mértékben változtatott külpolitikáján, ami eddig ellenséges volt az Aszad-rendszerrel szemben, és a szíriai kormány ellenében akár fegyveres ellenzéki csoportokat is támogatott. Ebben a változásban közrejátszott, hogy a Daes nevű terrorszervezet Törökországban is terrortámadásokat követett el, emellett számos merényletet hajtott végre a Kurdisztáni Munkáspárt is, ami Irakban és Szíriában is komoly háttérbázissal rendelkezik.
A szakértő szerint, bár a szíriai kormány korábban támogatta a kurdok függetlenedési törekvéseit – s ezt épp a török beavatkozás ellensúlyozására használta fel -, ma már a szíriai vezetőknek is leginkább problémákat okoz a kurdok függetlenedése; augusztus közepén a szíriai kormányerők és a kurd fegyveres erők közt nyílt összecsapás kezdődött, mert a kurdok kizárólagos kontroll alá akarták vonni Haszaka városát. Az eddig példátlan összecsapás tűzszüneti megállapodással végződött, amihez azóta mindkét fél tartja magát.
Az augusztusi összecsapás azonban rámutatott arra, hogy Szíria meg fogja őrizni területi integritását, akár a kurd fegyveres szervezetekkel való leszámolás árán is. Szíria területi egységének fenntartását Irán és Oroszország is támogatja; Orhan szerint azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az amerikaiak fegyverzik és támogatják a kurdokat, emiatt a független Kurdisztán egy amerikai befolyás alatt álló vazallus-állam lenne.
A kurdok függetlenedését annak okán támogatják az amerikaiak, hogy egyszerre négy országban él jelentős (sokmilliós) kurd kisebbség, emiatt az etnikai-nemzetiségi feszültségek gerjesztését egyszerre négy ország – Irak, Szíria, Törökország, Irán – ellen tudja felhasználni az amerikai külpolitika. Mindegyik esetben reális lehetőség lenne az ország területi egységének megbontása, emiatt a térségi országok közt érdekegyezés jött létre a kurdok elleni harc vonatkozásában.


http://www.hidfo.ru/2016/09/sziria-es-torokorszag-egyuttmukodest-kezdhet-a-kurdok-elleni-harcban/



Szíria beleegyezését adta a török beavatkozáshoz?

török beavatkozás Szíria hidfo.ru
A szíriai kormány beleegyezését adhatta a Jarablusban zajló török hadmozdulatokhoz, hogy ezáltal megakadályozza, hogy a kurdok Szíriától elszakadva egy amerikai vazallus-államot hozzanak létre.
Az akcióban a török különleges erők és harcjárművek, valamint a Szabad Szíriai Hadsereg több mint ötezer tagja vesz részt, akik szintén a határ túloldaláról érkeztek, és ellenőrzés alá vonták Jarablus városát. A művelet megkezdése előtt Haszaka kormányzóságban fegyveres összecsapás történt a szíriai hadsereg és a Kurd Népi Védelmi Egységek közt. Egy a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozó újságíró, Hediye Levent szerint a két esemény közvetlen összefüggésben állhat – szerinte a szíriai hatóságok engedélyezték, hogy Törökország a határ túloldalán leszámoljanak a kurd fegyveres erőkkel, miután azok a szíriai hadsereg ellen fordultak.
“A szíriai kormány látja, hogy a szíriai kurdok nagyon közeli kapcsolatot ápolnak az amerikaiakkal. Az a hír járja, hogy Washington ígéretet tett a független Kurdisztán létrehozására, ha cserébe katonai jelenlétet tarthat fenn a régióban. Emiatt Damaszkusz beleegyezett a Jarablusban zajló török hadmozdulat megkezdésébe. Ez egy jelzés volt a kurdok felé: ha nem a mi oldalunkon álltok, a törökök szabadon rátok támadhatnak, és az amerikaiak sem tudnak segíteni.”
Az elemző szerint a szíriai kormány ezáltal akarja megmutatni a kurdoknak, hogy az amerikaiak nem megbízható szövetségesek, és egyáltalán nem rendelkeznek akkora erővel és befolyással a térségben, mint amennyit gondolnak róluk. Ha a szíriai kormány szabad utat enged a törököknek a kurd milíciák felszámolásához, ezt az amerikaiak nem tudják megakadályozni, így a kurdoknak egyetlen lehetősége marad: hogy elforduljanak Washingtontól, és azzal tárgyaljanak, aki a térségben valós hatalmi tényező: a szíriai és a török kormány, amelytől függetlenedni akarnak.
Törökország korábban is próbált már kiterjedt hadmozdulatot kezdeni Szíriában, amihez megpróbálta bevonni NATO-szövetségeseit is. Míg a korábbi esetekben szíriai politikusok kivétel nélkül az ország elleni agresszióról beszéltek, ma már nem ilyen egyértelmű a helyzet: Ankara és Damaszkusz közt érdekegyezés jött létre, mert az amerikai támogatással létrehozni akart Kurdisztán mindkét országból szakítana le területeket. Az újságíró azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a török beavatkozás státusza közel sem egyértelmű: ha a török fegyveres erők beljebb hatolnak Szíriába, elkerülhetetlenül összeütközésbe kerülnek a szíriai fegyveres erőkkel, vagy kompromisszumot kell kötniük az Aszad-rendszerrel. Végül Törökország mindenféleképpen engedményeket kell tegyen ahhoz, hogy meg tudja őrizni saját területi egységét.

http://www.hidfo.ru/2016/09/sziria-beleegyezeset-adta-a-torok-beavatkozashoz/