Mottó: Fel kell építsük a második Magyarországot, mert az elsőt elfoglalták.
(Makovecz Imre, építész, 1935-2011)
Preambulum
Jelen békejavaslatot Magyarország legnagyobb civil tömörülése, az Egyesítsük Erőinket Mozgalom és tagja, a Párhuzamos Társadalom Mozgalom készítette. E mozgalmak a Covid-krízis alatt születtek oltáskritikus orvosok kezdeményezésére, majd egyre több olyan civil csoport és személy csatlakozott, akik a jelenlegi paradigma globális krízisét tapasztalva ki akarnak szállni belőle és az új paradigma, az önigazgató társadalom eszméje szerint egy élhető alternatívát kívánnak felépíteni. Jelen dokumentum a békejavaslat rövid összefoglalója.
A kommunizmus 1989-es bukása után az USA előre elkészített forgatókönyve mentén sem Magyarországnak, sem Németországnak, sem a volt szocialista országoknak nem engedte meg a szuverenitást, hanem az USA vazallusává és gyarmatává tette őket. Ennek eszközei a NATO, az EU, az ENSZ közvetett és az USA direkt beavatkozásai voltak az országok politikájába. A mindenkori kormányok végrehajtók, rendkívül szűk önálló mozgástérrel. Magyarország – éppúgy, mint Németország – nem szuverén, nem rendelkezik alkotmánnyal, mindössze egy ideiglenes Alaptörvénnyel. Ezért az aktuális kormány nem tehet olyan békejavaslatot, mely a Status Quo-t megzavarná. Egy politikától független népmozgalom azonban megteheti, kompromisszum nélkül. A javaslathoz bárki – párt, magánszemély, civil csoport – csatlakozhat, aki egyetért az abban foglaltakkal. A magyar kormánytól a fenti okok miatt nem várjuk el, hogy saját békejavaslattal álljon elő. Mindössze annyit várunk el, hogy vegye tudomásul javaslatunkat, mint a mögötte álló jelentékeny számú ember akaratnyilvánítását, és biztosítsa javaslatunk számára a nyilvánosságot a hazai médiában, és a nemzetközi színtéren, a leendő béketárgyalások tárgyalóasztalánál is, különösen akkor, ha a tárgyalások helyszíne Budapest lesz.
A békejavaslat
A békejavaslat három részből áll:
- a jelenlegi világhelyzet felvázolása és a háború valódi felelőseinek megnevezése, a hazugságok és a propaganda leleplezése
- a békejavaslat tágabb, európai kereteinek megfogalmazása, beleértve az érintett nemzetállamok határainak definiálását a békekötés után
- javaslat a Kárpát-medence jövőbeli békés átrendeződésének kereteire és az ezen belül létrejövő magyar modellre
Békejavaslatunk, mint a magyar nép szuverén álláspontja, beépülhet a békeszerződésekbe.
Első rész – Világtörténelmi fordulópont
A jelenlegi háború egy az USA által indított proxy-háború két testvérnép közt, melynek kirobbantásáért az USA felelős, miután felrúgta az 1990-es Gorbacsov- Bush egyezményt, mely az oroszok és a NATO közt egy semleges zónát hozott létre, majd a 2014-es puccsal megkezdte Ukrajna NATO-csatlakozásának előkészítését és zöld utat adott a Donbasz polgári lakosságának provokálásához. Putyin válasza csak Oroszország önvédelmét szolgálja. A háború valójában nem Oroszország, hanem – mint az I. és II. világháború is – Közép-Európa ellen folyik, célja az USA számára az egyetlen valós kihívást jelentő orosz-német együttműködés megakadályozásával Németország gazdasági tönkretétele. A NATO feladata pedig nem a már nem létező Varsói Szerződés elleni önvédelem, hanem az, ami kezdettől fogva volt. A NATO doktrínáját első főtitkára, Churchill embere, Lord Ismay fogalmazta meg:
„To keep America in, the Soviets out and Germany down.”
Ezt mára majdnem maradéktalanul megvalósították.
A háború okainak néven nevezése nélkül egy békekötésnek sem értelme, sem tartós eredménye nem lehet.
Békejavaslatunk a magyar nép történelmi akaratának kifejeződése, melynek legutóbb az 1956-os forradalomban adott hangot. 1956-ban Budapesten egyszerre bukott meg a kommunista és a kapitalista rendszer. A győztes forradalom néhány napja alatt spontán születtek meg az új paradigma sejtjei, a munkástanácsok. A harmadik út e kísérletét a szovjet hadsereg az USA jóváhagyásával elfojtotta.
1989-ben az USA egész Európát befolyása alá vonta, és ahelyett, hogy a NATO-t megszüntette volna, megakadályozta Németország kilépési szándékát, melyet a berlini fal lebontási ünnepsége alkalmával, 1990. október 3-án akart a CDU-s Kohl kancellár és az SPD-s Genscher külügyminiszter bejelenteni. Ezen elhatározás a nép túlnyomó többségének akaratát fejezte ki, beleértve a pártokét, azaz a Zöldekét és a Szabaddemokratákét is. Ezt az USA nagykövete megakadályozta. 2025 januárjában az AfD4 bejelentette, hogy amennyiben megnyeri a választásokat, Németország kilép a NATO-ból. Akik e szándékot ellenzik, azok szembemennek a nép akaratával, mely mögé 35 évvel ezelőtt az összes párt is felsorakozott. Az AfD egyúttal helyre akarja állítani az Északi Áramlatot és ezzel a német-orosz együttműködést. Mindez Trump intézkedéseivel együtt – a kilépéssel a párizsi klímaegyezményből és az elektromos autók kizárólagosságának visszaszorításával – segíti Németország és Európa talpraállását, és a hamis dekarbonizációs narratíva leállítását.
„Kimentek a tankok – bejöttek a bankok”
A mai magyar kormány 1956 örökösének tekinti magát. Ebbe az 1956-ban deklarált semlegesség is beletartozik. A nép 1989-ben is ezt akarta, és kellett hozzá pár év, hogy a média megdolgozza az agyakat, majd egy manipulált népszavazás után az új gazda jármában, a NATO-ban, majd az EU-ban találtuk magunkat.
A NATO az USA imperialista politikájának karjaként egy terjeszkedő, agresszív szervezetté vált. Az emberiség javát leginkább a megszüntetése szolgálná. Amint az USA kivonja forrásait a NATO-ból, annak megszűnése elérhető közelségbe kerül.
Törökország rövidesen kilép a NATO-ból és a Türk Népek Szövetsége katonai együttműködésének tagjává válik. Ausztria semleges. Szerbia nem lép be abba a szervezetbe, mely porig bombázta, se az EU-ba. Ha Romániában Georgescu nyer, akkor ő is elő fog állni a NATO-ból való kilépéssel. Szlovákia is esélyes erre a lépésre. Németország előbb-utóbb szintén kilép, akár nyer az AfD, akár nem.
Mint azt a magyar miniszterelnök január 20-án, Trump beiktatásával egyidőben kijelentette: az angolszász hatalom globális dominanciája megszűnt. Az USA-nak nemcsak világcsendőri szerepéről kell lemondania, de ki kell vonulnia Európából is, melynek történelmét 1917, az USA katonai beavatkozása óta ő írja. Az első világháború pontosan olyan proxy-háború volt, mint a mai orosz-ukrán háború. A háborúzni nem akaró Németországot és Osztrák-Magyar Monarchiát – e tényt ma már számos nyugati történész is elismeri – alaptalanul militarizmussal vádolták, miközben Anglia fegyverkezett és az Antantot építette, majd beleprovokálta a Monarchiát a háborúba. A cél akkor Közép-Európának, mint az USA és Anglia konkurensének megsemmisítése volt és ma is az. Ma nem Németországot, hanem Putyint démonizálják. Ennek azonban vége. Európa legyen az európaiaké.
Második rész – a békejavaslat tágabb keretei, Közép-Európa új térképe
A jelenlegi történelmi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál Közép-Európa újjászületésére. Erre sajátos módon az orosz béketerv ad lehetőséget és jó alapot. A magyar javaslat a Dimitrij Medvegyev által 2024 márciusában publikált térképen ábrázolt javaslatra épül, annak kis korrekciójával.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy célja az ukrán háború befejezésével nem más, mint hogy azon népek, akik az elmúlt világháborúk során idegen fennhatóság alá kerültek, visszakerüljenek saját történelmi helyükre.
A térkép ennek megvalósulását illusztrálja, elsősorban a Kárpát-medencét és környékét ábrázolva. A térkép szerint Oroszország visszaolvasztja magába egész Ukrajnát, meghagyva egy kis nácitlanított és demilitarizált Nyugat-Ukrajnát, Kijevvel a közepén. Ellentétben a nyugati propaganda vádjaival Oroszország nem terjeszkedik, ellenben területeket ad át nyugati szomszédjainak: Lengyelország visszakapja Galíciát Lwów-val (Lemberggel), Románia két, megyényi területet kap (Cernovitz és Vinnyica), Magyarország pedig Kárpátalját. Vagyis Putyin visszaadja azt, amit az 1920-as illetve 1945-ös békeszerződések alapján a Szovjetunió elvett.
A javasolt területi átrendezésekkel mi, magyarok egyetértünk. Az újjáalakuló, megváltozott területű nemzetállamok belső viszonyaira vonatkozó szabályozásokra
csak nagy általánosságban teszünk javaslatot, melyek a leendő többoldalú béke- megállapodásban részletesebben lesznek kifejtve. Ezek végső megfogalmazásában az érintett országok részvétele elengedhetetlen. Ezért a tárgyalóasztal körül ott kell üljön az Oroszország által javasolt semleges zóna valamennyi nemzetének szuverén képviselete, azaz nem lehet szó az USA-nak alárendelt bábkormányok jelenlétének kizárólagosságáról. Ez azt is jelenti, hogy elmúlt az ideje annak, hogy népek sorsáról a nagyhatalmak, vagy illegitim multinacionális szervezetek döntsenek, az érintettek feje felett. Az érintett új nemzetállamokra nézve a szerződésnek mindenképpen kell tartalmaznia a történelmileg ott élő valamennyi nép és etnikai kisebbség teljes kulturális autonómiáját. Közvetve vagy közvetlenül nekik is ott kell ülniük a tárgyalóasztal körül.
A kiszivárgott orosz javaslat modernizált osztrák-magyar monarchiára vonatkozó elképzelésének a jelenkor követelményeinek megfelelő módosítását javasoljuk.
Az újjáalakult nemzetállamok számára bármilyen közös államformáció csak egy jövőbeli lehetőségként vethető fel, sőt, ez a forma nem lehet más, mint konföderáció, azaz szuverén nemzetállamok önkéntes társulása bizonyos közös ügyek mentén. Az EU kudarca és hátsó szándékai lejárattak mindenféle szövetségi – föderatív formát, azok egyike sem képzelhető el jó ideig, talán soha többé. Az osztrák-magyar monarchia mulasztása a nemzetiségi kérdés, azaz a monarchián belül élő mintegy
19 milliós szlávság kulturális autonómiájának megoldatlansága volt. Ha Ferenc Ferdinándnak sikerült volna ezt orvosolnia a trializmus tervével és létrejön egy Osztrák-Magyar-Szláv Monarchia, nem lett volna sem I., sem II. világháború, sem kommunista világrend, sem a jelenlegi háború és a most előkészülő újbolsevista Világkormány sem és a Duna Monarchia illetve köztársaság ma egy európai középhatalom lenne. Ekkor a Kárpát-medence az önigazgató társadalom bölcsőjévé vált volna. Ettől a ponttól, azaz 1914-től kell újragondolnunk a Kárpát-medence leendő belső viszonyait, hogy ne kövessünk el újabb mulasztást. Ilyen értelemben nem lehet szó sem a Habsburg-ház, sem a római katolikus egyház vezető szerepéről az új államformációban. Az egységállam idejétmúlt történelmi formáihoz nem szabad visszanyúlni.
Most a Kárpát-medence jövőjének kereteit egy lassan bontakozó konföderáció lehetősége adja. Ehhez először az érintett országoknak ki kell lépni az USA által vezérelt, széteső NATO-ból és EU-ból, majd az ENSZ-ből és a WHO-ból is. Az EU a konföderáció ígéretével csalta be tagállamait. Mára kiderült, hogy egy központosított szuperállam, az Európai Egyesült Államok felé halad. Közben világossá vált eredete és végső célja is Churchill 1947-es kijelentése által:
„Egy Egyesült Európa nélkül nincs biztos kilátás egy hatékony világ- szuperkormányra.”
Mivel az EU szuperállama errefelé halad és az ENSZ-t szánták a világkormány szerepére, ki kell lépni mindkettőből. Integrációra szükség van, de annak nem felülről és erőszakkal, hanem alulról, egy szerves fejlődés eredményeként és konszenzussal kell létrejönnie. Ez vonatkozik egész Európára és a Kárpát-medencére is. Az EU és a NATO megszűnte után lehetséges egy új alapokon létrejövő Európai Ház és egy saját véderő létrehozatala, melyről 1989-ben szó volt, aztán a NATO ezt az irányt elaltatta.
Az új, lehetséges konföderáció, mint keret létrejötte apró lépésekből áll és csak konszenzus alapján közelíthető: közös határvédelem, a leendő konföderáció belső vámhatárainak megszüntetése. Svájci típusú, területvédelmi alapú honvédelem.
Ezek tehát a keretek.
Harmadik rész – Közép-Európa, mint az önigazgató társadalom bölcsője
„Hogy melyik lesz a legjobb kormány? Az, amelyik megtanít minket magunkat kormányozni.” Johann Wolfgang Goethe
A magyar miniszterelnök „Világrendszerváltás”-ról beszél és egy új tömbösödésből, melyben Magyarország nem kíván egyik tömbhöz sem csatlakozni. Ez nem jelent mást, mint a semlegességet, vagyis ha Magyarország kilép a Nyugat szövetségi rendszeréből, nem kíván belépni a Kelet egyik tömbjébe sem. E kijelentés legitimációját a magyar polgárok legalább kétharmada adja.
Mi legyen azonban az új Közép-Európai államalakulatok belső tartalma?
A jelenlegi paradigma, a központosított, mindenható egységállam történelmi jogosultsága lejárt, annak perverz fokozásával, a Világkormánnyal együtt. Vezéreszméje, a liberális, mára globalistává vált kapitalizmus és a transzhumanista ideológia a természet, a társadalom és végül az emberiség teljes megsemmisítése irányába halad. A kisiklott emberiségfejlődést vissza kell terelni annak szerves útjára, ez pedig az önigazgatás. Ennek az eszmének pedig csak annak bölcsőjéből, Közép- Európából szabad származnia.
A Nyugat háttérdiplomáciája most egy politikai káosz teremtésében érdekelt. Ezt el kell kerüljük mindenáron. A magyar népmozgalom nem politizál, nem kíván sem kormányváltást, sem rendszerváltást, hanem békés paradigmaváltást. Ez a változás nem a jelenlegi történelmileg kialakult formák hirtelen eltörlését kívánja, hanem egy békés átmenetet. Erre vonatkozik javaslatunk, mely az Új kiegyezés nevet viseli.
A 2020-ban született népmozgalom megkezdte egy harmadik út építését, párhuzamosan a fennálló rendszerrel. Ez egy alulról építkező, a helyi közösségekből szerveződő, hálózatos forma, mely nem irányul a rendszer megdöntésére, hanem egy alternatívát épít. A helyi gazdaság megteremtésével indul, saját pénzzel, egy új pénz-, tőke- és tulajdonfogalom alapján. Ez a szerves folyamat már évek óta tart. Az új kiegyezés lényege a jelenlegi politikai-jogi-gazdasági struktúra megtartása, a politikai vákuum elkerülése, a stabilitás és biztonság fenntartása. Emellett pedig meg
kell engedni az önigazgató társadalom szabad fejlődését, alulról fölfelé, mely ma szükségszerűen kisebbséget képvisel, viszont permanens növekedésben van. Vagyis a Kiegyezés egyfelől a miniszterelnök Magyar Nagystratégiáját jelentheti a jelenlegi, államközpontú paradigma talaján, másfelől az alulról építkező, a mindenható állam alól felszabaduló, önigazgató társadalmat, a Párhuzamos Társadalom Mozgalmat.
A két irány kiegyezése azt jelenti, hogy az állami struktúra a maga újraelosztó, központosított szerepét viszi tovább a településeken, és szabályszerű megállapodások mentén vonul vissza onnan, ahol a helyi gazdaság talpraáll és ahol a helyi társadalom önigazgató intézményei kialakultak. Egyszerre vonja vissza az állami finanszírozást és az adóprést és adja át azt a helyi társadalom rendelkezése alá. Ezzel együtt jár a Párhuzamos Társadalom saját pénzrendszerének működtetése is. A monetáris rendszer szabad versenyét a kriptovaluták nyitották újra, és a jövőben – éppúgy, ahogy a Federal Reserve monopolisztikus szerepe előtt az USA-ban cca. 500 féle pénz volt forgalomban – itt is meg kell szűnjön ismét az állami monopólium, a bankok pénzkezelési monopóliumával együtt. A helyi közösségekben a jövő társulásos gazdasága épül, mely egyenes folytatása a munkástanácsok magyar és német harmadik útjának. Az árat a termelők és a fogyasztók társulásai állapítják meg. Az új pénz strukturálisan alkalmatlan a spekulációra, mentes az inflációtól és így egy valutakrízistől. A gazdaságot nem a profitérdek vagy az állam ideológiai prése, hanem a szükségletek vezérlik. A parlament és a pártpolitika kétpólusú, angolszász típusú képviseleti demokráciáját a közvetlen demokrácia váltja fel. A szellemi életet megszabadítják az állam és a gazdaság befolyásától. A központosított egységállam helyét a három életszféra saját önigazgatásának megszervezése utáni együttműködése, szinergiája veszi át. Ez a Párhuzamos Társadalom Mozgalom magyar modellje.
Noha az Új kiegyezés belpolitikai cselekmény, de kihat a Kárpát-medence egészére. Az önigazgató társadalom bölcsőjében kifejlődő új paradigma vonzó mintaként szolgálhat a szomszédos népek számára éppúgy, mint a világ bármely más népének.
Zárszó
1989-ben Kelet-Közép-Európa nem szabadult fel, csupán gazdát cserélt. Ennek most véget vethetünk.
Semmi akadálya annak, hogy Magyarország 2025-ben kilépjen a NATO-ból. És ha onnan kiléptünk, akkor az USA imperialista politikájának másik karjából, az EU-ból is kiléphetünk. És akkor már csak az ENSZ és a WHO marad. Mivel az USA kilépett a WHO-ból, melynek pandémia-szerződése az aláíró nemzetek számára lemondás saját szuverenitásukról és előkészülete az ENSZ-ből alakítandó Egy Világkormányba tagozódásnak, ezt Közép-Európa népei is teljes joggal megtehetik és meg is kell tegyék. Elég volt az USA Közép-Európa feletti gyámkodásából, melyre szerintük azért van szükség, mert innen bármikor elindulhat egy újabb világháború. Az elmúlt egy évszázad eseményei ennek az ellenkezőjét bizonyítják.
Magyarország nevében ezt Mi, a Párhuzamos Társadalom Mozgalom mondjuk ki. Békejavaslatunk várja a csatlakozókat és az egyetértőket, határainkon belül és kívül. Az EU ellenünk dolgozik. Miközben kerülő úton orosz gázt és kőolajat vásárolnak a tagállamok, méregdrágán, most, a békekötés küszöbén újabb szankciós csomagon és a háború folytatásán gondolkodnak. Mi közünk nekünk ehhez a bűnszövetkezethez?
Felhívjuk Közép-Kelet-Európa valamennyi békeszerető polgárát és népét, csatlakozzon béke-kezdeményezésünkhöz és folytassuk a munkát a nemzetközi tárgyalóasztal és saját kerekasztalaink körül.
Itt az idő, most, vagy soha.
2025-ben a két világháború által szétvert és a mostani háború által ismét lerombolás alatt álló Közép-Európa feltámadhat.
Budapest, 2025. február
a Párhuzamos Társadalom és az Egyesítsük Erőinket Mozgalmak képviseletében:
dr. Tamasi József, orvos, belgyógyász
Ertsey Attila DLA építész, Európai Közép folyóirat alapító szerkesztő Németh Zoltán, tanár, vízügyi szakértő
dr. Pócs Alfréd, orvos, traumatológus
Kiss József Zsolt, mentálhigiénés és segítő szakember, televíziós újságíró Makovecz Anna, festőművész
dr. Uhrik Tibor, orvos Balogh Péter, geográfus
Szakács Árpád, újságíró, könyvkiadó
Győrffy Orsolya, kiadó, The Present Age folyóirat alapító szerkesztője, Children’s Health Defence Europe volt vezetője
Csibi Barna, polgárjogi aktivista (Székelyföld, Kárpátalja) Károvits János, gyógyszerész
Mede Ferenc, villamosmérnök, vállalkozó (Felvidék)
Csatlakozó szervezetek és személyek: Belasics Edit, Szent András kastély, Bölcske Kurutz Károly, szobrászművész
Füredi Városszépítő Egyesület, Balatonfüred A csatlakozás mindenki számára nyitott. www.eem.hu https://parhuzamostarsadalom.blog.hu/
Magyarország-békejavaslata-2025-02-19
