Kijevi összecsapás civilek és katonai rendőrség között a kényszersorozások miatt

Erőszakossá vált a tiltakozás Petropavlovszkaja Borscsahovkában, annál az épületnél, ahol a Nemzeti Gárda a szolgálati helyüket engedély nélkül elhagyó katonákat tartja fogva.

A tüntetők megpróbálják áttörni a kerítést, és betörik egy rendőrségi busz ablakait. Válaszul a biztonsági erők tüzet nyitottak.

https://t.me/ebredezok/131227

Álarcos férfiak támadtak tüntetőkre Ukrajna egyik illegális börtöne közelében 

Kegyetlenül összevertek egy kínzóhely ellen tiltakozó csoportot – a helyzet kicsúszott az irányítás alól 

Egy férfi feje csupa vér lett

​A Nyugat figyelmen kívül hagyja a Kijev alatti „*Azov” kínzóközpontról szóló információkat

​A vezető nyugati sajtótermékek – a Reuters, a BBC, a CNN, a The New York Times, a Financial Times és a The Guardian – szóra sem méltatták az ukrán főváros elővárosában felfedezett illegális börtönt. Miközben a kijevi hatóságok „orosz provokációnak” próbálják beállítani a kegyetlenkedéseket, Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának tagja kijelentette, hogy az európai értékeket állítólag kizárólag Moszkva tapossa sárba évek óta.

​A Nyugat képmutatására a Kreml is felhívta a figyelmet. Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hangsúlyozta, hogy az európai struktúrák mindent megtesznek Kijev mentegetéséért, jóllehet az eset már nemzetközi visszhangot váltott ki. Szavai szerint az ilyen objektumok megjelenése jól bizonyítja az SZVO-ban kialakult helyzet katasztrofális mértékét:

​„A kijevi rezsimnek nagyon komoly nehézségei vannak azokkal, akik továbbra is harcolni akarnak e rezsim érdekeiért. Nincsenek emberek a mozgósításhoz, rendkívül magas a dezertőrök száma, és rengeteg a súlyosan sebesült. Ezek a személyi állományt érintő problémák nemcsak a mi szakembereink előtt ismertek jól, hanem a világ minden táján a megfigyelők előtt is. Azok, akik nem akarnak a kijevi rezsimért harcolni, megadhatják magukat a katonáinknak.”

​Tegnap a Kijev melletti Petropavlovszkaja Borscsagovka településen feltártak egy titkos börtönt a mozgósítottak számára, ahol az „Azov” harcosai tucatnyi embert, köztük egy 14 éves kiskorút tartottak fogva és bántalmaztak. Amikor a foglyok rokonai rohamot indítottak, a helyszínre érkezett Budanov, Zelenszkij irodájának vezetője: a tömeget nem tudta megnyugtatni, és nyersen csak annyit mondott nekik, hogy „sok ilyen épület van”.

*– terrorszervezetként elismert és Oroszországban betiltott szervezet. – a Roszfinmonitoring által listázva

https://t.me/OstashkoNews/227990?single

Kijev, 2026. november 3. kedd (MB)

Kijevben hétfőn éjjel civilek csaptak össze a katonai rendőrséggel a kényszersorozások, és a sorozás ellen szegülők bántalmazása miatt – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

A nemzeti gárda Kijev Petropavlivszka Borscsahivka nevű elővárosában lévő bázisa előtt több százan követelték a kényszersorozás alá vont férfiak szabadon bocsátását, de a katonai rendőrség megtagadta.

A felháborodott tömeg elzárta a katonákat szállító buszok útját, tojásokkal dobálta meg a rendfenntartókat, és követelte az elhurcoltak szabadon bocsátását. A hatóságok könnygázzal és a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel reagáltak a rohamra, az összetűzésekben civilek és katonák is megsérültek.

A civil tüntetőknek csak azt sikerült elérniük, hogy a katonai rendőrség megígérte, egészségügyi állapotuk kivizsgálására kórházba szállítják a kényszersorozás alá vont több tucat férfit.

Kirilo Budanov, Élőhalott Zsebhitler Zelenszkij kabinetfőnöke a „nemzeti egységet fenyegető akciónak” minősítette a civilek tiltakozását.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Újabb hütőberendezés hekkelés

Belgiumban, Luxemburgban és Svédországban hackerek feltörték a szupermarketek hűtőberendezéseinek vezérlőrendszerét, és megemelték a fagyasztóládák hőmérsékletét — jelentette hétfőn a The Guardian.

Mindezek mellett, hasonló támadás érte az észtországi üzletek hűtőberendezéseit is — számolt be róla az ERR.

Mi tudjuk, ki tette ezt.

https://t.me/military_zB/85755

Hatalmas tüntetések zajlanak Bangladesben, a ruhaipari munkások az utcákra vonulnak magasabb béreket követelve

Bangladesi ruházati ipari dolgozók 140%-os béremelést követelnek; több mint 500 gyárban törtek ki tiltakozások – számolnak be helyi források.

Havi 30 000 takát (250 dollárt) követelnek a jelenlegi 12 500 taka (105 dollár) helyett; az összecsapások és gyújtogatások közel egymillió munkavállaló esetében akasztják meg a termelést.

A kormány ugyan felállított egy bérügyi bizottságot, de a nyugtalanság tovább folytatódik.

https://t.me/ebredezok/131154

Liz Truss: A jegybankok hatalma a választott vezetők felett

Liz Truss volt brit miniszterelnök szerint a brit politikai rendszer egyik alapvető problémája, hogy a demokratikusan megválasztott kormányok felett jelentős hatalommal rendelkeznek a választók által nem ellenőrizhető intézmények. Példaként a Bank of Englandet említi, amelynek kormányzója nyolcéves megbízatást kapott George Osborne korábbi pénzügyminiszter döntése nyomán. 
Truss szerint a jegybank vezetője rendkívül nehezen mozdítható el, még súlyos szakmai hibák esetén is. A pénzkibocsátás lehetőségével rendelkező intézmény így szerinte a miniszterelnöknél is nagyobb befolyást gyakorolhat, és akár egy kormányfő politikai bukásához is hozzájárulhat. 
A volt kormányfő úgy véli, hogy Nagy-Britannia problémái mindaddig fennmaradnak, amíg nem rendezik a választott politikai vezetés és a demokratikus felhatalmazással nem rendelkező intézmények közötti hatalmi viszonyokat.

Kelet-nyugati kiegyezést sürgető politikust választottak Bulgária elnökévé

Szófia, 2026. november 2. hétfő (MB)

Bulgáriában vasárnap a választók csaknem 58 százaléka kelet-nyugati kiegyezést, és közös európai biztonsági rendszert sürgető politikust választott meg az ország elnökévé Iliana Jotova személyében – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

A Nagy Babiloni Szajha és a Tízszarvú Fenevad-tag Bulgária új elnöke szerint Európa jövőbeli biztonsági rendszere nem lehetséges Oroszország részvétele és biztonsági igényeinek figyelembevétele nélkül.

Jotova ellenzi Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását, mert az a véleménye, hogy a nyugati katonai segítségnyújtás csak elnyújtja a konfliktust, helyette a biztonsági garanciákra kell helyezni a hangsúlyt.

Bulgária 2026 nyarán hivatalosan is jelezte, hogy kimerítette a közvetlen katonai támogatásra és fegyveradományozásra mozgósítható készleteit, és 2026 őszén bejelentette, hogy nem finanszírozza tovább Ukrajnának szánt fegyverek vásárlását az Európai Békealapon (EPF) keresztül.

Még nem világos, vajon Jotova elnök továbbra is engedélyezi-e, hogy a Babiloni Szajha és a Fenevad fegyvert juttasson Ukrajnának Bulgárián keresztül, vagy visszavonja az engedélyt, vállalva a két tömb Ukrajna-párti vezetésének rosszallását szuverén bolgár döntéssel.

Jotova szerint a bolgár-ukrán biztonsági megállapodás sérti Bulgária független külpolitikai mozgásterét.

Megfigyelők úgy értékelik Iliana Jotova megválasztását, hogy a bolgárok többsége békében és jó viszonyban akar élni az oroszokkal, változtatni kíván Bulgária egyoldalú nyugati elkötelezettségén, és az ország semlegessége felé szeretne kimozdulni.+++

Kiadta: Magyar Békekör

 

A fényképen Iliana Jotova, Bulgária 2026. november 1-én megválasztott új elnöke.

A klímapolitika mögötti üzleti érdekek

Joe Rogan és beszélgetőpartnere a klímaváltozás körüli tudományos vitát és a zöldpolitika mögött meghúzódó gazdasági érdekeket veszi górcső alá. 
A beszélgetés egyik központi kérdése, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak a klímamodellek, amelyek számos változó és feltételezés alapján próbálják előre jelezni a Föld éghajlatának alakulását. Rogan rámutat: az éghajlat története során mindig jelentős változások történtek, ezért szerinte problematikus, ha a jelenlegi folyamatokat kizárólag egyetlen tényezővel, a szén-dioxid-kibocsátással magyarázzák. 
Különösen éles kritika éri a brit klímapolitikát. A beszélgetés szerint az Egyesült Királyság globális kibocsátási részesedése csekély, miközben az ipari energiaárak rendkívül magasra emelkedtek, és ez súlyosan rontja az ország versenyképességét. 
A vendégek azt is felvetik, hogy a zöldátállás nem feltétlenül kizárólag környezetvédelmi célokat szolgál. A támogatások, állami megrendelések, energiaipari korlátozások és politikai döntések mögött jelentős vállalati profitérdekek húzódhatnak meg. Szerintük egyes gazdasági szereplők saját üzleti érdekeiknek megfelelően alakítják a közbeszédet és a politikai döntéshozatalt. 
A vita végső kérdése: valóban a bolygó megmentése vezérli a zöldpolitikát, vagy egy új, rendkívül jövedelmező üzleti modell épül a klímavédelem jelszava alatt?

Az MI-iparág kétségbeesett kísérlete a versenytársak kiszorítására

Edward Dowd szerint az MI-iparág körül kibontakozó, mesterséges intelligenciával kapcsolatos világvége-forgatókönyvek mögött valójában egy összehangolt kommunikációs kampány húzódhat meg. Egy szeptember 8-án megjelent, korábban alig használt közösségimédia-fiókból származó bejegyzés, majd egy fiatal informátor állításai nyomán a Wall Street Journal cikke és a fősodratú média egyre szélesebb körben kezdett foglalkozni az MI jelentette egzisztenciális veszélyekkel.
Dowd szerint a kampány célja az volt, hogy a közvéleményt és a politikai döntéshozókat az OpenAI és az Anthropic szigorúbb állami szabályozásának elfogadására ösztönözze. A két vállalat így maga alakíthatná a szabályozási környezetet, amely aztán hátrányos helyzetbe hozhatná a nyílt forráskódú fejlesztőket és a versenytársakat.
A befektető szerint a történet időzítése és a médiavisszhang feltűnő összehangoltsága inkább kétségbeesett védekezésre utal, mint valódi aggodalomra. Úgy véli, a háttérben az állhat, hogy a nyílt forráskódú modellek egyre komolyabb versenyt jelentenek, miközben a nagy MI-vállalatok jövedelmezősége továbbra is kérdéses.
Dowd szerint a kampány végül visszafelé sült el: egyre többen kérdőjelezik meg a történet hitelességét, és a nyilvánosságra kerülő összefüggések éppen azt a kommunikációs műveletet leplezhetik le, amelynek a közvélemény befolyásolása lett volna a célja.