Edzettségnek nevezzük
- a szervek,
szervrendszerek alkalmazkodását a sorozatos fizikai terheléshez. A
szív-érrendszer, légző-rendszer, vázizom-rendszer, kiválasztó-rendszer,
idegrendszer, immunrendszer, anyagcsere, stb. változáson megy keresztül,
amelyek szerepet játszanak az egészségmegőrzésben, sőt még bizonyos betegségek
rehabilitációjában is.
A szív és érrendszer
állóképessége
Mi történik, ha kocogni kezdünk? Szaporábban kezd verni
szívünk, vérnyomásunk emelkedik. Ha a tempót nem változtatjuk, akkor egy kis
idő elteltével állandósul az állapot és a pulzusszám, vérnyomásérték nem
változik, hanem egyenletesen magasabb marad a nyugalmi értéknél.
Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány?
A hétköznapi ember a legegyszerűbben a pulzus gyakoriságot,
az egy perc alatt tapintott pulzusszámot tudja mérni. Legkönnyebb a csukló
hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát
vizsgálni, de jól tapintható még a halántéktájon és a nyak két oldalán futó
ütőér is. Mire utal a pulzusszám? Ezt az állapotot „steady state’-nek, vagyis
állandósult állapotnak nevezzük. Ha az iramot fokozzuk, akkor felgyorsul a szív
munkája, egyre többször húzódik össze, ugyanígy a vérnyomás szisztolés értéke
tovább nő, viszont a diasztolés érték csökken. Mindez egészen addig folytatódhat,
amíg el nem érjük tűrőképességünk határát, ill. a maximális pulzusszámot és
vérnyomásértéket. Nyugalomban az
egészséges felnőtt szív percenként 72-szer dobban.
A terhelés
maximumában mért, ú.n. maximális pulzusérték az életkor függvénye és igen
egyszerű képlettel számítható. Kétszázhúszból ki kell vonni az életkort és
megkapjuk a maximális pulzusszámot, vagyis azt az értéket, amelyet szervezetünk
még néhány percig vagy inkább másodpercig képes tolerálni. Vagyis egy 20
évesnek 200/ perc, egy 30 éves egyénnek 190/ perc a maximális pulzusértéke.
Mindennek az edzéstervezésben van jelentősége, hiszen a legtöbb fitness
teremben a pulzusszám alapján irányozzák elő az edzésprogram intenzitását a
személyi edzők attól függően, hogy kinek milyen intenzitásra van szüksége.
Sport és vérnyomás - Hogyan alakulnak az
értékek? Ugyanakkor a vérnyomásérték
maximuma nem függ az életkortól, általában az egészséges felnőttek esetében
220/0Hgmm, annál semmi esetre sem több. Az első, ú.n. szisztolés
vérnyomásérték megmutatja, hogy a szívösszehúzódás pillanatában, amikor
kipumpálja a vért, mekkora a periférián (vagyis a szíven kívüli erekben) mért
nyomás. A vérnyomás függ a
testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a
mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete.
Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?
Mivel testmozgás alatt a szív nagy erővel és szaporábban
húzódik össze, ezért az erekben mért nyomás emelkedik. A diasztolés, vagy
második vérnyomásérték azt az erekben mért nyomást mutatja meg, amikor a szív
telődik vérrel. Tehát ekkor a legkisebb a nyomás a perifériás erekben. Ez a
terhelés során csökken. A rendszeres testedzéshez a szívérrendszer
alkalmazkodással válaszol. Néhány hónap elteltével a szív nagyobb erővel húzódik
össze, ezáltal egyszerre több vért tud a vérpályába továbbítani. Mindez azt
jelenti, hogy a nyugalmi pulzusszám lassul, vagyis a szívnek kevesebbszer kell
dobbannia ahhoz, hogy ugyanannyi friss, oxigéndús vért küldjön a szervekhez,
szövetekhez. Ez a folyamat különösen az ú.n. állóképességi sportprogram
hatására alakul ki.
Szisztolés és
diasztolés érték - Az első szám azt a nyomást mutatja a kar fő
artériájában, ami a szív összehúzódásakor alakul ki, a második a szívverések
közti szünetben mérhető nyomást mutatja. Emellett nem csak a szervek
oxigénellátása, hanem a szív oxigénellátása is javul, mivel a rendszeres mozgás
hatására aprócska hajszálerek nyílnak ki és továbbítják a friss vért a szívizom
különböző területeihez. A nyugalmi pulzusszám is csökken, amely részben az ú.n.
paraszimpatikus tónusfokozódásnak köszönhető. A versenyszerűen úszók,
hosszútávfutók, triatlonosok nyugalmi pulzusa akár 28/perc értékre is
csökkenhet.
Mi a különbség a kocogás és futás között?
Futásnak a legalább 8km/h vagy annál gyorsabb iramot
nevezzük, míg a kocogás a 8km/h alatti tartományba esik. Az intenzív
gyaloglótempó kb. 6km/h-s sebességet takar. Az elégetett kalória nem csak a
futási sebességtől függ, hanem testtömegünktől és természetesen edzettségi
szintünktől is függ. Egy 70kg-os egyén pl. 8km/h iram mellett óránként kb. 460
kalóriát éget el, amely nagyjából megfelel egy tábla csokoládé
energiatartalmának. A hosszantartó
(legalább 50 perc folyamatos) sportbeli erőkifejtés mellett a fáradással
szembeni ellenálló-képességet állóképességnek nevezzük. Edzettségnek hívjuk a
szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a fizikai terheléshez. Rendszeres
futás hatására egy sor alkalmazkodási folyamat indul el a különféle szervekben,
szervrendszerekben. Hogyan változik a vérnyomás? Rendszeres állóképességi sport
hatására a szisztolés és diasztolés vérnyomásérték is csökken, akár 10-30
Hgmm-rel, vagyis a magas vérnyomásban
szenvedőknek is ajánlható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése