A
görög választók közel kétharmada visszautasította a nemzetközi
hitelezők diktátumát, amivel pénzért cserébe politikai változtatásokat
akartak rákényszeríteni Görögországra.
A
szavazatok számlálásának több mint 90%-os feldolgozottságánál már
egyértelműen látható, hogy Görögország nemet mondott a nyugati
hitelezőknek, és az emberek nem hajlandók elfogadni, hogy akik a
kormánynak kölcsönt adnak, azok a pénzért cserébe általuk elvárt
politikai intézkedések meghozatalát szabják feltételül.
A
választók több mint 61%-a mondott nemet a további megszorításokra.
Alekszisz Ciprasz, Görögország miniszterelnöke az éjszaka folyamán egy
televíziós interjúban kijelentette, hogy másnap már visszatérnek a
tárgyalóasztalhoz, és a lakosság abszolút többségének támogatását
élvezve folytatják a hitelezőkkel az egyezkedést. Ciprasz kormánya ezzel
jelentősen erősebb tárgyalópozícióhoz jutott, a népszavazás ugyanis
kifejezésre juttatta, hogy a kormánynak teljes demokratikus legitimitása
van a hitelezők feltételeinek visszautasítására, és a lakosság a
következmények tudatában is támogatja azt a függetlenségi harcot, amit
Athén a választásokat követően kezdett meg.
A
referendum azonban nem csak erősebb tárgyalási pozíciót jelent, hanem a
választási eredmények újralegitimálását is. Görögországban a 2015
januárjában tartott országgyűlési választásokon egy olyan kormány
bukott meg, ami kritika nélkül elfogadta a nyugati hitelezők által
szabott követelményeket, és a hitelezők összes diktátumát szolgalelkűen
megvalósította. A referendum eredménye most azt mutatja, hogy a
Ciprasz-kormány azóta nem veszítette el a választók bizalmát, és a
lakosság abszolút többségének támogatását élvezi a függetlenségi
harcban.
Az
Európai Unió gyors reakciókat adott a kialakult helyzetre. Frank-Walter
Steinmeier német külügyminiszter szerint a görög nép döntést hozott
ezzel a referendummal, amit tiszteletben kell tartani. Az Európai
Bizottság szintén elfogadja a referendum eredményeit. Annak
legitimitását nem is lehetne vitatni, tekintve, hogy a választási
eredmények folytatólagosságának tekinthető. Donald Tusk, az Európai
Tanács elnöke azonban rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze kedd
délutánra, ahol az EU vezetői a görög helyzetre adott lehetséges
válaszokat vitatják meg.
http://hidfo.ru/2015/07/gorogorszag-nemet-mondott-a-nyugati-hitelezok-diktatumara/
http://hidfo.ru/2015/07/gorogorszag-nemet-mondott-a-nyugati-hitelezok-diktatumara/
A
nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora győzött a
vasárnapi görög népszavazáson a végleges eredmények szerint – közölte
hétfőn hajnalban az athéni belügyminisztérium.
Az előzetes eredményekkel
gyakorlatilag megegyező hivatalos végeredmény szerint a népszavazáson
részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők
által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69
százalék volt.
A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.
A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó reformintézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után a legvalószínűbb forgatókönyv most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja vasárnap éjjel összeállított helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA). A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a likviditás fenntartására. Ezek az eszközök párhuzamos valutává válhatnak, és Athén várhatóan ezeket váltja majd át az új drachmára.
Görögország megtette az első lépést az eurózóna elhagyása felé – vélte vasárnap Alekszej Lihacsov orosz gazdasági miniszterhelyettes arra utalva, hogy a görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a görögök többsége a vasárnap tartott referendumon, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatták ki véleményüket.
“Nem lehet nem érteni, hogy itt az eurózóna elhagyása felé tett első lépésről van szó” – idézte Lihacsovot a TASZSZ orosz hírügynökség. Ugyanakkor a miniszterhelyettes hozzátette, korai lenne azt mondani, hogy Görögország végig is megy majd ezen az úton.
Nyilvánvaló, hogy egy minőségileg új helyzet alakult ki Görögország és az Uerópai Unió-de akár Görögország és a NATO-viszonylatában is. Olyan helyzet, ami tekintve Görögország földrajzi elhelyezkedését és jelenlegi szövetségesi és partneri struktúráját-komoly alkupozicióba juttatta a görögöket és a Cipras vezette kormányt. Kiváltképpen, ha figyelembe vesszük azt a mellékesnek éppen nem nevezhető körülményt, hogy a BRIC-országok közös bankja-hírek szerint-hajlandó belenyúlni a kasszájába, megsegíteni Görögországot.
Ha úgy tetszik, a tegnapi görögországi népszavazáson a görögök “statisztikai” többsége nemet mondott egy pökhendi, önmagát mindenek fölé helyező, aljas szándékú, hódító természetű törekvésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése