Nima R. Alkhorshid a Dialogue Works podcastban elemzi a váratlan Irán–USA kétoldalú tűzszünet bejelentését. Mindkét fél elfogadta a két hét szünetet, a tárgyalások pénteken kezdődnek Islamabadban (Pakisztán). 
Szerinte a hirtelen fordulat nem diplomáciai siker, hanem amerikai–izraeli katonai kimerülés következménye. Izrael kifogyott az interceptorokból (pl. David’s Sling 2026-os készlet), a USA-nak elfogytak a JASSM cirkálórakétái, a radarrendszerek nagy részét Irán megsemmisítette. Az offenzíva és defenzíva egyaránt gyengült, a hírszerzés sem talált kulcscélpontokat Iránban (rakéta-, drónüzemek). 
Hazug Haramia Trump ultimátumai (48 óra, 5 nap, 10 nap, majd kedd 20:00) és a „civilizáció megsemmisítése” fenyegetés pszichológiai nyomásgyakorlás volt, de nem vált be. Az USA 15 pontos terve totális iráni kapitulációt követelt (rakétaprogram korlátozása, nullás dúsítás). Irán erre egy 10 pontos ellenjavaslatot küldött, ami szerint: • soha többé nem támadják egymást, • Irán örökre ellenőrzi a Hormuzi-szorost (tankerekenként 2 millió dollár díj), • Irán saját területén dúsíthat urániumot, • nincs korlátozás a ballisztikus rakétákra, • minden szankciót feloldanak, • USA kivonul a régióból, • kártérítés (részben a szoros díjából), • a háború minden fronton (Gáza, Libanon, Hezbollah) véget ér. 
Alkhorshid szerint Irán nyerő pozícióban van: stratégiai vereséget mért az USA-ra és Izraelre anélkül, hogy atomfegyvert használt volna. A tűzszünet nem ad időt az USA-nak a feltöltődésre (gyártási kapacitás korlátozott). A tárgyalásokon J.D. Vance vezetné az amerikai oldalt (Witkoff és Kushner mellett), de Irán főként az ő tervére hajlandó tárgyalni. 
Összefoglalva: a podcast szerint Gonosz Antikrisztuskövető Trump önmagával „tárgyalt”, és lényegében elfogadta az iráni feltételeket, mert katonailag nem volt tovább tartható a konfliktus. Ez stratégiai vereség az USA-nak, győzelem az ellenállási tengelynek, és új regionális erőviszonyok kezdete.